Útmutató régi receptekhez, nagyobb vendégsereghez
A családi ünnepek és a karácsonyi vendégeskedés eredménye sokszor az, hogy a háziasszony kétségbeesetten tukmálja a maradékokból készített „úticsomagokat”. Nem egy vicc szól arról, hogy mennyi ideig kénytelen egy család az ünnep elmúltával a maradékokon élni. Hallottunk olyan esetről, amikor már a macska is undorodva elfordult a karácsonyi asztalt megjárt pulykafalatoktól.
Ahhoz, hogy ilyen balesetek ne történjenek, célszerű megtervezni, hogy miből mennyit érdemes készíteni. Fejenként a szokásos adag a szakácsok útmutatása alapján a mellékelt táblázatban a kisebb étkűekre vonatkozó rész. Ezek a mennyiségek szerintünk ugyanis inkább a nem fizikai munkát végző városiakra érvényesek. Érdemes megjegyezni, hogy úgy tudjuk, egy falusi lakodalomban a mai napi fejenként fél kiló hússal kalkulálnak. (Ott tuti, marad is bőven kaja.)
Aki nem akar szégyenben maradni (a hatalmas mennyiségek hátterében többnyire az áll, hogy senki nem szeretné, ha a vendégei éhesen kényszerülnének felállni az asztaltól), annak azért más szempontokra sem árt figyelnie. Ilyen például, hogy a fejlődőben levő gyereknek a leírtaknál valószínűleg sokkal több, idősebbeknek kevesebb kell. Arra is érdemes ügyelni, hogy már előre puhatoljuk ki, mi az, amit a meghívottak közül valaki egyáltalán nem eszik meg. Egy nagyon jól sikerült ételnél pedig ne csodálkozzunk, ha a vendégek akár a többszörösét is képesek beburkolni a megadott értékeknek. (Aztán persze rosszul lesznek, de ez már nem a vendéglátó háziasszony gondja.)
Az ünnepi készülődés jegyében sokszor előkerülnek a régi receptkönyvek is. Ezekben, csakúgy persze, mint a profiknak készített leírásokban, súlyban határozzák meg a hozzávalókat. A mellékelt táblázatban összeszedtünk (méricskélések és szakácsok útmutatása alapján) néhány természetesebb meghatározást.
Bevásárláskor nem árt, ha körülbelül meg tudjuk ítélni, hogy hány darabot érdemes összeszedni (ez a piacon, a zöldségesnél lehet hasznos.) A tapasztalatok szerint például egy kilót közepes méretű burgonyából 10-12 darab ad ki. Ugyanez almából 8-10 darabra rúg.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: háztartás, főzés, családi pénzügyek, mértékegység, mennyiség
Főzőcske: mi mennyi, miből mennyit
2016. december 12. Az olyan ünnepeken, mint például a karácsony, sokszor a mindennapokban megszokottnál jóval több étkezőre kell főzni. Ilyenkor ráadásul az igényesebb háziasszonyok régi szakácskönyvekben is kutakodnak, hogy sikerüljön a vendégeket valami igazán különlegessel meglepni. Mindez néhány számmal igyekszünk segíteni.A családi ünnepek és a karácsonyi vendégeskedés eredménye sokszor az, hogy a háziasszony kétségbeesetten tukmálja a maradékokból készített „úticsomagokat”. Nem egy vicc szól arról, hogy mennyi ideig kénytelen egy család az ünnep elmúltával a maradékokon élni. Hallottunk olyan esetről, amikor már a macska is undorodva elfordult a karácsonyi asztalt megjárt pulykafalatoktól.
Ahhoz, hogy ilyen balesetek ne történjenek, célszerű megtervezni, hogy miből mennyit érdemes készíteni. Fejenként a szokásos adag a szakácsok útmutatása alapján a mellékelt táblázatban a kisebb étkűekre vonatkozó rész. Ezek a mennyiségek szerintünk ugyanis inkább a nem fizikai munkát végző városiakra érvényesek. Érdemes megjegyezni, hogy úgy tudjuk, egy falusi lakodalomban a mai napi fejenként fél kiló hússal kalkulálnak. (Ott tuti, marad is bőven kaja.)
| Fejenként ennyi kell* | ||
|---|---|---|
| Megnevezés | Kisebb étkűeknek | Nagyobb étkűeknek |
| Leves dl | 3 | 4-5 |
| Szelet hús dkg | 10-15 | 15-20 |
| Apróhús (pörkölt, gulyás) dkg | 8-10 | 10-15 |
| Hal (tisztított) dkg | 20-25 | 25-30 |
| Köretként rizs, tarhonya dkg | 10 | 10-12 |
| Köretként burgonya dkg | 20 | 20-25 |
| Köret tészta dkg | 12 | 12-16 |
| * a fejlődőben levő gyerekek külön kategóriát jelentenek, az adatokat jelentősen eltérítheti még, hogy kinek mi mennyire ízlik | ||
Aki nem akar szégyenben maradni (a hatalmas mennyiségek hátterében többnyire az áll, hogy senki nem szeretné, ha a vendégei éhesen kényszerülnének felállni az asztaltól), annak azért más szempontokra sem árt figyelnie. Ilyen például, hogy a fejlődőben levő gyereknek a leírtaknál valószínűleg sokkal több, idősebbeknek kevesebb kell. Arra is érdemes ügyelni, hogy már előre puhatoljuk ki, mi az, amit a meghívottak közül valaki egyáltalán nem eszik meg. Egy nagyon jól sikerült ételnél pedig ne csodálkozzunk, ha a vendégek akár a többszörösét is képesek beburkolni a megadott értékeknek. (Aztán persze rosszul lesznek, de ez már nem a vendéglátó háziasszony gondja.)
A mérőegységek között is jó eligazodni
Az ünnepi készülődés jegyében sokszor előkerülnek a régi receptkönyvek is. Ezekben, csakúgy persze, mint a profiknak készített leírásokban, súlyban határozzák meg a hozzávalókat. A mellékelt táblázatban összeszedtünk (méricskélések és szakácsok útmutatása alapján) néhány természetesebb meghatározást.
| Mi mennyi | ||
|---|---|---|
| Megnevezés | Kisebb | Nagyobb |
| Liszt, cukor | Csapott evőkanál: 1,5 dkg | Púpozott evőkanál: 2 dkg |
| Só | Késhegynyi: 0,5 dkg | Kávéskanálnyi: 1 dkg |
| Zsír, vaj | Csapott evőkanál: 2-3 dkg | Tojásnyi: 5-6 dkg |
Bevásárláskor nem árt, ha körülbelül meg tudjuk ítélni, hogy hány darabot érdemes összeszedni (ez a piacon, a zöldségesnél lehet hasznos.) A tapasztalatok szerint például egy kilót közepes méretű burgonyából 10-12 darab ad ki. Ugyanez almából 8-10 darabra rúg.
Tudd jobbat, vagy kiegészítené valamivel? Írja be ide kommentként!
További hasonló tartalmakért látogasson el új platformunkra!
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: háztartás, főzés, családi pénzügyek, mértékegység, mennyiség
