Leszakadóban az alsó- és középosztály

Gazdagabbak lettek a magyarok

Fotó: Azénpénzem
2014. szeptember 24. Már a harminc leggazdagabb ország közé sorolható hazánk, de térségünkben azon kevés nemzet közé tartozunk, ahol a legtehetősebbek előnye nőtt – kutatható ki a frissen megjelent globális vagyonosodási jelentésből. A leggazdagabb tíz százalék vagyona arányaiban a világ egészében is tovább gyarapodott. Közben kiderült, a magyar kormány a költségvetési kiadásokat a következő években brutálisan csökkentheti, ami aligha a felsőbb osztályt érinti majd kellemetlenül.

A világ leggazdagabb országainak listáján Magyarország egy év alatt jókorát ugrott előre – derült az Allianz legfrissebb és tavalyi globális vagyonosodási jelentését összevetve. A több évig tartott 33. hely után 2013 végén a 30. helyen álltunk, az egy főre eső nettó pénzügyi vagyon átlagosan 7152 eurót (2,2 millió forint) tett ki. (A vizsgálatba 50 országot vontak be.) A kelet-európai országok közül Szlovénia és Csehország előz meg minket, egy kicsit még Horvátországra is rá tudtunk verni. A remek eredményt érdemes annak tükrében is nézni, hogy – mint arról korábban írtunk – a GfK és az MTA TK társadalomkutatói a magyar osztályszerkezet feltérképezése után arra jutottak: hazánkban a mai napig nem alakult ki a középosztály.

Az államháztartás kiadási oldalát fokozatosan a GDP 45 százalékára kell csökkenteni, valamint szűkíteni az újraelosztás mértékét - mondta el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Napi Gazdaság Vállalati Finanszírozás című konferenciáján. Ez – számolta ki a napi.hu – azt jelenti, hogy a költségvetési kiadásokat a következő években mintegy 1700 milliárd forinttal, azaz a GDP 5,5 százalékának megfelelő mértékkel mérséklik. A nagyságrendek a lap szerint azt jelzik, hogy a kabinet nagyon komoly költségvetési átrendezésre készül, ezt pedig esetleg már abban a költségvetésben elkezdik, aminek megismerését október végére tolták el. Nem kell nagy tehetség ahhoz, hogy azt feltételezzük, a várható változtatással nem a szegényebbek járnak jól. Az „újraelosztás” körébe tartoznak például a nyugdíjak, a szociális kiadások, támogatások.
Az egyenlőtlenségek az Allianzot is izgatták, ezért most első ízben „vagyonmátrix” segítségével is górcső alá vették a vagyoneloszlás helyzetét az egyes országokban. Mint közzétették: a legtöbb kelet-európai országban javult az eloszlás az elmúlt évtizedben, köszönhetően a társadalom nagy részére kiterjedő vagyonosodás viharos jellegének. Kivételként emelték ki Oroszországot, ahol a korábban is éles vagyonbeli különbségeket az elmúlt évek csak tovább fokozták. A teljes angol nyelvű tanulmányból azonban kiderül, hogy a leggazdagabbak előnyének növekedése Oroszország mellett nálunk és Csehországban is kimutatható.

A kimutatás szerint többen kerültek a napos oldalra


Az igazsághoz viszont hozzátartozik, hogy a vizsgált országok többségében romlott a vagyoneloszlás helyzete, a leggazdagabb tíz százalék vagyona arányaiban tovább gyarapodott. Ez a tendencia pedig az USA-ban a legmarkánsabb. A tanulmányból az is kiderül, hogy az egyenlőség szempontjából a legnagyobb a javulás Svédországban következett be, de ott még ezzel együtt is nagyobbak a társadalmi (vagyoni) különbségek, mint Angliában, ahol az elmúlt évek ezen a téren romlást hoztak. Több európai országban (ilyen például Franciaország, Svájc, Írország és Olaszország) is jelentősen nőtt az egyenlőtlenség. A vagyonosodás válságot követő lelassulása – állapították meg a tanulmányban – a jelek szerint a vagyoni alsó és középosztályt különösen súlyosan érinti.

A biztosító összességében kedvezőnek látja a képet. Úgy kalkulálnak ugyanis, hogy miközben a globális vagyoneloszlás napos oldalára az elmúlt 13 év alatt félmilliárd ember (köztük 40 millió kelet-európai) kerülhetett, a sötét oldalt mindössze 65 millióan tapasztalhatták meg. Ők csúsztak le a „vagyoni felső osztályból”. A világban közben évtizedes rekordra (a közel tíz százalékos növekedésre utoljára 2003-ban volt példa) járt a vagyonosodás. A növekedés hátterében a Japán, USA és Európa tőzsdepiacain tapasztalható kivételes teljesítmény állt: az értékpapírvagyon 16,5 százalékkal nőtt. Tehát többel, mint közvetlenül a pénzügyi válság kitörését megelőző években.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!


Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok