OTP Öngondoskodási Index: változatlan szinten

Gondolatban többet takarítanánk meg

2013. október 31. Mindössze a lakosság alig negyedének van valamilyen vésztartaléka a váratlan helyzetekre, ráadásul az emberek felélik a hosszabb távú öngondoskodásra félretett pénzüket. A fél évvel ezelőtti szinthez képest nem változott, 34 ponton áll a lakosság öngondoskodási képességét kifejező OTP Öngondoskodási Index értéke. A negatív hatásokat ugyanis javította, hogy nőtt a nyugdíjas évekre megtakarítással rendelkezők száma, és hogy javult az öngondoskodási szemlélet.

A tavaszi 34 ponthoz képest nem változott az OTP Öngondoskodási Index értéke – derült ki Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettesének a Takarékossági Világnap alkalmából megrendezett, Portfolio.hu Öngondoskodás Konferencián elhangzott előadásából. Az egyes tételekben, amelyek az index értékét adják ki, azonban jelentős volt a mozgás.

A lefelé mozdító tényezők között első helyen áll, hogy a korábbi 55 százaléknál kevesebben rendelkeznek (52 százalék) különböző pénzügyi öngondoskodási termékkel, például életbiztosítással, takarékszámlával vagy éppen lekötött betéttel. Tavasszal még minden negyedik embernek volt életbiztosítása, ennek aránya most 22 százalék. Lekötött betéte a tavaszi 17 százalékkal szemben már csak a 18-70 éves bankszámlával rendelkezők 15 százalékának van. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok aránya pedig 10 százalékról 9 százalékra csökkent. Vésztartalékkal az emberek 24 százaléka rendelkezik, ami változatlan a tavaszi szinthez képest.

Cihában a pénz

Szintén valamivel kevesebben vannak azok (most 37 százalék a korábbi 41 százalék után), akik pénzügyi öngondoskodási formában tennének félre. A vezérigazgató-helyettes véleménye szerint ennek oka az lehet, hogy az alacsony kamatkörnyezetben a készpénzzel szemben kevésbé vonzóak a pénzügyi öngondoskodási formák. Ráadásul a felmérésből kiderült, hogy a magyaroknak rendkívül alacsony a kockázatvállalási kedvük is, ha befektetéseikről van szó: 82 százalékuk csak minimális vagy alacsony rizikót hajlandó vállalni, és csupán 8 százalék kockáztatná tőkéjét a magasabb hozam reményében.

Jelentős, 38 százalék azok aránya, akik kizárólag az otthonukban tartják megtakarított pénzüket. Hagyományosan a községekben magasabb a „cihában megtakarítók” aránya (42 százalék), Budapesten pedig a legalacsonyabb (28 százalék). Ezzel szemben az emberek 47 százaléka viszi részben vagy egészben bankba a megtakarítani szánt pénzét.

Kovács Antal a magas arányú készpénz-megtakarítással kapcsolatban az Azénpénzem.hu-nak elmondta: ez korábban is hasonló szinten állt. Véleménye szerint a csökkenő hozamok és az ütős alternatívák hiánya miatt nem megy a készpénz pénzügyi öngondoskodási termékekbe.

Javított az indexen

Felfelé húzták az index értékét az öngondoskodási szemlélet terjedésére utaló adatok. A korábbinál többen (a tavalyi 18 után már 20 százalék) rendelkeznek időskorra félretett tartalékkal, és még inkább bíztató, hogy 22 százalék jelenleg is rendszeresen megtakarít ezzel a céllal. Szintén beszédes, hogy míg tavasszal a ruhatárfrissítés volt az egyik legfontosabb megtakarítási cél, most rövidebb és hosszabb távon egyaránt nagyon előkelő helyre tették az emberek a tanulást és az azzal összefüggő megtakarítási célokat. A megkérdezettek 87 százaléka szerint érdemes máshonnan is átcsoportosítani erre, ötből négyen nyilatkoztak úgy, hogy érdemes előre takarékoskodni az oktatásra, 30 százalék még bankhitelt is felvenne a továbbtanulás finanszírozására. Általános trend, hogy minél magasabb végzettségű valaki, annál inkább így gondolkodik. Továbbra is élmezőnyben végeztek az ingatlanvásárlással, nyaralással kapcsolatos, hagyományosan népszerű megtakarítási tervek. Ugyancsak bíztató, hogy a korábbi megtorpanás után újra egyre többen, már a válaszadók 54 százaléka készít havi költségvetési tervet. (Ez másfél éve 58 százalék volt.)

A felmérés adataiból tehát az derült ki, hogy a valós pénzügyi helyzetünk romlott, viszont javult a hozzáállásunk az öngondoskodás kérdéséhez.

Homályos foltok a tranzakciós illeték körül

A felmérésben rákérdeztek a kutatók a tranzakciós illetékkel kapcsolatos ismeretekre is. Míg az emberek 86 százaléka hallott a tranzakciós illetékről, csak 69 százalék tudja, hogy ezt a bank fizeti az államnak, 39 százalék nézi meg a bankszámlakivonatát és csak 16 százalék talált arra utaló nyomot rajta, hogy emiatt emelkedtek a költségei. Nagyon kevesen ismerik az illeték forintosított mértékét, készpénzfelvétel esetén alig 9 százaléka, átutalás esetén pedig csak 8 százalék tudja pontosan. A megkérdezettek több mint fele (58 százalék) szerint a tranzakciós illetékkel járó többletköltség nem túl nagy, de érzékelhető mértékű. A bankhasználók egyharmada (34 százalék) tervez változtatni az illeték bevezetése miatt a banki szokásokon. Egy részük (39 százalék) inkább készpénzzel fizet majd, 13 százalékuk inkább a bankkártyáját használja ezentúl.

Címkék: öngondoskodás, OTP Öngondoskodási Index, Kovács Antal, Takarékossági Világnap