Nyilatkozatok és vélemények erre és arra

Görög tájkép csata közben

Utazás előtt most nem csak az ajánlatokra érdemes figyelni
Fotó: Azénpénzem
2015. július 6. Nem rázta meg a piacokat, hogy a vasárnapi görög népszavazáson jelentős fölénnyel utasították el a hitelezők javaslatait a szavazók. Európában tetőzik a nyilatkozathullám, de a vezetők kijelentései ellentmondásosak, az eurozóna állam- és kormányfői holnap este ülnek össze. Közben nem tudni, meddig tartanak ki a görög bankok.

Kisebb hajnali megingás után látszik, hogy – legalábbis egyelőre - nem rázta meg a piacokat, hogy a vasárnapi görög népszavazáson jelentős fölénnyel utasították el a hitelezők javaslatait a szavazók. Délelőtt az euró minimális mínuszban volt a dollárral és a svájci frankkal szemben (az eur/usd árfolyam hajnalban sem esett jobban -1,24 százaléknál, ami még mindig nem nevezhető orbitális gyengülésnek), az olaj zuhan, az arany és az ezüst esik, a részvénypiaci hangulat általában rossz ugyan, de a mostanihoz hasonló mínuszokat gyakran lehetett látni idén év eleje óta.

A megszorításhívő konzervatív és liberális elemzők és megfigyelők a legsötétebb ördögöket festik a falra. Ez persze semmiképpen sem teljesen indokolatlan. Mint korábban írtuk, rossz és rosszabb megoldások között lehetett választani, és egyelőre nem csak az nem világos, hogy melyik a kevésbé rossz, az sem, hogy azt hogy lehet végrehajtani. Annyival mindenesetre előrébb vagyunk, hogy – tetszik, nem tetszik – az első választás megtörtént, a labda most az EU térfelén pattog. A helyzetet azonban legjobban talán az a kommentben megjelenő kérdésként megfogalmazott vélemény jellemzi, amely így szól: „mondjatok egyetlen államot, amelynek sikerült a Sziriza által megfogalmazott programmal kikerülni a bajból.”, elfejti azonban hozzátenni a másik kérdést: mondjatok egyetlen államot, amelynek sikerült a hitelezői megszorítási feltételek programjával kikerülni a bajból.

Az érzelmi töltöttség talán pedig egy másik kommenttel illusztrálható, amely Varufakisz görög pénzügyminiszter lemondása kapcsán a lámpavasat emlegeti. Ez azért is különösen ócska poén, mert nincs egy hete, hogy egy nyugdíjas katonatisztekből álló csoport az igenek mellett kampányolt, köztük az a volt vezérkari főnök, akit Papandreu hat évvel ezelőtt puccs(rém)hírek miatt váltott le.

Akik nem hajlandóak engedi, és akik segítenének


A görög pénzügyminiszter lemondása, nem csak meglepetést jelentett, hanem némi értetlenséget is kiváltott, hiszen ha a meccs még nem is ért véget, az első game nyertesei közé tartozik. Legvalószínűbb, hogy a görögök gesztusnak szánták, hiszen az euróklub tárgyalói több ízben panaszkodtak a modorára és kifejezték, vele nem kívánnának találkozni. Ez megerősíti Ciprasz miniszterelnök kijelentését, amely szerint a nemek nem az EU-ból, nem az eurózónából való kilépést, hanem csak a hitelezői feltételek elutasítását jelentik – tovább kell tárgyalni, mondta. Az euroklub vezetői és az elemzők tekintélyes része persze vasárnapig az ellenkezőjét hangsúlyozta, ezzel is megpróbálva nyomást gyakorolni a görög választókra. 

Most azonban megint a teljes zűrzavar látható. A megnyilatkozó politikusok egy része – főleg a németek – továbbra is elképzelhetetlennek tartják az adósságok bármely hányadának elengedését, és nem látszanak engedni a népszavazás előtti álláspontjukból. Ezen alig enyhített az Európai Bizottság hivatalos nyilatkozata, amely szerint tudomásul veszi, és tiszteletben tartja a referendum kimenetelét, hiszen ez jelentheti a görögök eurozónából való távozásának a kikényszerítését is. De például – mások mellett - Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök és pénzügyminisztere is azt emlegeti, hogy el lehet hagyni az euróövezetet, és elemzők sora is a grexit következményeit találgatja már.

De jócskán akadnak enyhébb megnyilvánulások is. Ezek közé tartozik Michel Sapin francia pénzügyminiszter kijelentése az Europe 1 rádiónak adott interjúban, mely szerint a népszavazás nem jelenti, hogy Görögország automatikusan kilépne az eurózónából, és lehet tárgyalni görög államadósság-teher csökkentéséről. Hasonlóképpen nyilatkozott a spanyol gazdasági miniszter, aki kijelentette: Spanyolország kész tárgyalni egy új mentőcsomagról Görögország számára, mert azt szeretnék, ha az euróövezet tagja maradna. Bíztató még, hogy ma reggel az Eurócsoport is azt közölte, hogy várják Görögország új javaslatait, miután az elnöklő, Dijsselbloem holland pénzügyminiszter már az este ezt emlegette. Ezek szerint tehát még van tér a tárgyalásokra.

Mindenesetre – bár korábban hangzottak el ezzel ellentétes nyilatkozatok – Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke kedd estére összehívta az eurózóna állam- és kormányfőinek találkozóját.  Ezt megelőzően még ma Merkel kancellár és Hollande elnök tárgyalnak Párizsban a kialakult helyzetről, de érzékelhetően égnek Juncker EB-elnök, Draghi ECB-elnök telefonjai is. Még Kína is megszólalt: Li Ko-Csiang kormányfő kijelentette, hogy Kína kész konstruktív szerepet játszani Görögország eurozóna-tagsága érdekében, és korábban teljesítettek is már néhány görög kérést.
 

Billegnek a bankok, üresek az ATM-ek

 
A helyzet viszont „fokozódik”. A görög bankrendszer továbbra is az ECB lélegeztető gépén működik, noha – mint korábban írtuk – elvileg már egy hete le lehetett volna kapcsolni. A görög bankok tartalékai már a múlt héten nem haladták meg az 500 millió-egymilliárd eurót, ami a bevezetett korlátozások ellenére sem tart ki egy hétnél tovább.

Az ott turistáskodó, vagy odautazni készülő magyarok számára sem mellékes, hogy már most kiürülőben vannak az ATM-ek, helyenként üresek a benzinkutak, és állítólag akad már gyógyszertár is, ahol nem képesek pótolni a fogyóban levő készleteket. Egyes elemzők szerint már a horizonton az áruhiány. Görögországnak ráadásul, miután már a múlt héten „fizetési késedelembe került” az IMF-fel szemben, július 20-án újabb 3,5 milliárd eurónyi állampapírt kell kifizetnie. Erre pedig nyilvánvalóan nem lesz képes, ha addig nem történik semmi.

Görögország már kérte az ECB-t a likviditási hitelkeret megemelésére 3 milliárd euróval. Az ECB Monetáris Tanács ma tart ülést. Ma Frankfurtban és holnap Brüsszelben így eldől minden. Vagy nem...

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék:  , , ,

Kapcsolódó anyagok