Elveszítheti fontos támaszát a forint

Gyengén kezdte a harmadik negyedévet a magyar gazdaság

Fotó: clipart.com

2024. szeptember 6. Az a hatalmas fogyasztási fordulat még mindig várat magára, a bolti forgalom júliusban sem haladta meg az előző havit, a 2021-es havi átlaghoz viszonyítva pedig még mindig visszaesés látható. A rossz hírek nem járnak egyedül, elemző szerint a forint egyik legfontosabb támasza eshet ki a rendszerből.

Az idén júliusban – közölte a KSH – a kiskereskedelem forgalmának volumene naptárhatástól megtisztítva 2,5 százalékkal bővült az előző év azonos időszakihoz képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,0, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 3,8 százalékkal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,6 százalékkal csökkent az értékesítés. A bolti eladások a júniusi szinten stagnáltak. A 2021-es havi átlaghoz viszonyítva pedig még mindig visszaesés látható.

2024. január–júliusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,6 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 1,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,7 százalékos volt a növekedés.

Az egészségügy visszavág?

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint kedvező a tartós cikkek forgalmának alakulása, mivel ez a csoport jelzi elsősorban a konjunktúra ciklikus helyzetét. A júliusi hónap pedig – tette hozzá – jellemzően gyenge szokott lenni a hazai fogyasztók külföldi költéseinek felfutása miatt. A magas inflációs időszakban egyébként is bevett gyakorlattá vált a külföldi bevásárlás, ami „nehezen halványodó tényező”.

Az elemző úgy látja, hogy a kiskereskedelmi forgalom gyors felívelését más is fékezi: főként a magán-egészségügyi kiadások miatt juthat kevesebb pénz a bolti vásárlásokra. Ez egybecseng a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Virág Barnabás értékelésével. Virág arról beszélt, hogy a bérek nagyon gyorsan emelkednek, de a nettó bérek a teljes lakossági jövedelmek csak mintegy felét adják. A másik felét különböző transzferek (ide tartoznak az egészségügyből hiányzó forintok, amiket magánzsebből kell pótolni), vállalkozói jövedelmek biztosítják. Utóbbiak pedig érdemben csekélyebb dinamikát mutattak, mint a bérek. (Akit érdekel, hogyan véreztetik ki a lakosságot, egyik korábbi cikkünkből megtudhatja.)

Romlott a külkereskedelmi egyenleg

A KSH a bolti mellett a külkereskedelmi forgalomról is jelentetett meg friss statisztikát. Mint kiderült, az idén júliusban az export euróban számított értéke 4,3, az importé 7,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest. A termék-külkereskedelmi egyenleg 362 millió euróval romlott. A külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 4,2 százalékkal alacsonyabb, az importoldalon 3,7 százalékkal magasabb volt az előző havinál.

Az Erste elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyári hónapok szokásosan mérsékeltebb külső egyensúlyi pozíciókat eredményeznek – elsősorban az autóipari leállások következtében. Ezzel együtt úgy véli, a borús exportkilátások fényében a gyengélkedés könnyen tartóssá válhat és a magyar deviza egyik legfontosabb támasza eshet ki a rendszerből. A júniusi folyó fizetési mérleg passzívuma után a hetedik hónap is mínuszos lehet – tette hozzá. Jelezte még, hogy áru-külkereskedelmi adatok szoros összefüggésben állnak az ipari adatokkal (A júniusi ipari adatoknem sok örömre adtak okot, a júliusi első becslés pedig épp ma jelenik meg.)

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: gazdaság, kiskereskedelem, bolti forgalom, KSH, statisztika, vásárlás, egészségügy, külkereskedelem, ipar