Az állam bankvásárlásai nem maradhatnak hatástalanok

Gyilkos harc a gazdagokért?

2015. január 20. A bankok korábban nagyon jól kerestek a leggazdagabbak kiszolgálásán, de most mintha változott volna a helyzet. A cél most a meglévő piac átrendezése lenne, amiben állítólag egyre inkább egymás alá ígérnek a szereplők. Az állam bankvásárlásai a szakma több szereplője szerint érzékelhetően nagy kavicsokat dobtak ebbe a tóba.

Nemrég jelent meg a Blochamps Capital privátbanki piacról készített legfrissebb átfogó tanulmánya. A legvagyonosabbakat kiszolgáló ágazat vezető szakértői szerint változásokat hozhat a „bankszektorban bekövetkezett túlzott állami szerepvállalás”. A Blochamps arra számít, hogy ennek hatására ismét több pénz távozhat külföldre. A privátbankárok között azonban arról hallani, hogy az állam tulajdonszerzése remek lehetőség az ügyfélszerzésre. Ezt állítólag még a jövedelmezőség kárára is hajlandóak (persze szigorúan mindig mások) megtenni. Magyarán: amíg a kevésbé szerencsés ügyfeleken minél jobban próbálnak keresni a bankok, a nagyon gazdagokat akár ráfizetéssel is igyekeznek magukhoz csábítani.

A Blochamps idei szakmai elemzése újszerű infografikai elemekkel, s egy rövid kitekintés erejéig a 2015. januári publikálású, a privátbanki szolgáltatások célcsoportját jelentő, stabilan magas státusú társadalmi réteg befektetési szokásait és pénzügyi igényeinek változásait fókuszba állító kvalitatív piackutatásuk kivonatával is kiegészült. Nehéz nem arra gondolni, hogy az ügyfelek jobb megismerése mögött akvizíciós szándékok is állhatnak.

Az állam elsőként a Takarékbankot szerezte meg, ahol ennek hatására – mint azt korábban a Blochamps vezetőjétől, Karagich Istvántól megtudtuk – volt egy kisebb számlanyitási hullám. Azóta azonban az állam már megszerezte az MKB Bankot, és folyamatban van a Budapest Bank felvásárlása is (utóbbi csúszik ugyan, de aligha marad el). Több privátbankártól is azt hallottuk, hogy azok a vagyonosok, akiknek vonzó állami bankban ügyfélnek lenni, már találtak maguknak helyet, a többséget viszont inkább taszítja ez a lehetőség.

A híresztelésekkel ellentétben – válaszolták érdeklődésünkre a hitelintézetnél – az MKB private banking ügyfélkörében a szokásostól eltérő, jelentős elmozdulás nem tapasztalható. Fontosnak tartották azt is megjegyezni, hogy a bank betétállománya a szeptember végi állami tulajdonba kerülés óta még bővült is. (Az egész folyamat végére a szakma alighanem a következő évben megjelenő újabb privátbanki tanulmány tartalmából következtethet majd.) A szektor szolgáltatói a most megjelent tanulmány szerint a banki tulajdonosváltások okán tovább szelektálódnak 2015-ben, ám a kilenc legnagyobb privátbank összesített részesedése a jelenlegi 90 százalékról nem fog csökkenni.

A fókák már nem igazán szaporodnak tovább

Az mindenesetre egyre biztosabbnak látszik, hogy az igazán tehetős magyarok köre már nem nagyon bővül tovább. A Blochamps szerint 2014 végére 46 ezernél több számlán háromezer milliárd feletti összeget tartott ez a réteg. Az idén új számlák nyitására csak mérsékelten számítanak a szakértők, a vagyon azonban így is 400 milliárd forinttal nőhet. Az alacsony kamatkörnyezetben a növekedés motorja hosszú évek után először azonban nem a hozam, hanem a külső tőkebeáramlás lehet, amit kiegészít a Stabilitási Megtakarítási Számla (SMSZ) révén hazaáramló pénz.

Az SMSZ azonban az eddigi tendenciák szerint nem biztos, hogy maradéktalanul beváltja a hozzá fűzött reményeket. A bankok friss adatszolgáltatása szerint – tudta meg az Azénpénzem.hu az adóhatóságtól – 2014-ben már közel negyvenmilliárd forint „fehéredett” így. A negyedévi számok viszont (lásd képünket) nem mutatnak töretlen fejlődést. Az egy számlára kezdetben jutó 84 millió forint 2014 utolsó negyedévére 51 millió forintra esett. Friss számokat ráadásul a korábbi hétnél eggyel kevesebb bank szolgáltatott. Az érintettek számára elgondolkodtató lehet, hogy az Adózóna szerint a korábbi bejelentések ellenére az SMSZ mégsem anonim. A Magyarországon lévő bankok megkövetelik, hogy a magánszemély bankszámlájára érkezzen az adózatlan pénz, ezek után tudják azt a privátbanki üzletág által kezelt SMSZ-en átvezetéssel jóváírni. Az adóhatóság tehát megtudhatja, hogy honnan, milyen offshore cégtől jött a pénz, és ki a jogosultja.

Ha ez tetszett, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.

Címkék: gazdagok, privátbanki, Blochamps, állami bank, Takarékbank, MKB, Budapest Bank, SMSZ