A reálhozamot biztosan bukják a maradók?

Gyors vég várhat a magánkasszákra

2011. december 16. A nyugdíjjárulék még egy évig biztosan, de lehet, hogy kettőig nem a magánkasszákba, hanem az államhoz kerül – derült ki a miniszter bejelentéséből. Közben egy javaslat végleg kinyírja a magánpénztári rendszert. A megmaradt tagok csapdába kerültek.

A kormány döntése szerint a magánnyugdíjpénztári rendszerben maradó tagok havi befizetései 2012. január elsejétől az állami nyugdíjkasszába kerülnek – jelentette be Matolcsy György gazdasági miniszter. Ez egy évig biztosan így lesz, de a tárcavezető a két évet sem zárta ki. A Stabilitás Pénztárszövetség már erre meglehetősen élesen reagált. Pedig a miniszter bejelentése csak a szektor további nyűglődését jelentette volna.  A pénzügyi stabilitásról szóló törvénycsomaghoz a költségvetési bizottság által beadott módosító javaslat azonban már a teljes véget hozza el. Ebben ugyanis már kerek-perec megszüntetik a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetést. A magánnyugdíj fogalmát pedig egyszerűen kigyomlálják a törvényekből.

A magánkasszákat így teljesen ellehetetlenítik, de a tagjaik is rosszul járnak. Fizethetnek külön tagdíjat, de közben levonják tőlük a tb-be menő 10 százalékot is. Közben a magánkasszákról szóló jogszabályból a nyugdíjbiztosítási jogviszonyt is kitörlik (feleslegesnek tartjuk úgy csinálni, mintha egy ilyen javaslatnál számítana a parlament döntése, a szóbeszéd szerint a képviselőknek sokszor még elolvasni sincs módjuk azokat a tervezeteket, amelyeket meg kell szavazniuk). A tb-törvényben ugyanakkor megmarad az a kitétel, amely szerint a magánkasszák tagjai nem jogosultak állami nyugdíjra. Nehezen képzelhető persze el, hogy ez így maradna, de az eddigiek tükrében végül is minden előfordulhat.

Felszámolások, végelszámolások jöhetnek

Mindenesetre Matolcsy egy újságírói kérdésre azt mondta: elképzelhető, hogy újra megnyitják az állami tb-rendszert. Erre azért is lehetne szükség, hogy az a mintegy 100 ezer tag, aki kitartott magánpénztáránál, a korábban az államhoz visszalépettekhez hasonlóan felvehesse reálhozamát. (Azért minden érintettet óvnánk, hogy erre fogadásokat kössön, vagy a pénznek már helyet keressen.) Felszámolás vagy végelszámolás esetén egyébként, ha a tag 30 napon belül nem nyilatkozik, hogy más pénztárba kíván kerülni, visszaléptetik a tb-rendszerbe.A megmaradt tagok így jelenleg tulajdonképpen csapdába kerültek (ezen a helyzeten is segíthetne a tb újabb megnyitása). Akkor szabadulhatnak meg a kettős fizetéstől (járulék és tagdíj, persze utóbbi elég kétségesen folyhat be a pénztárakhoz), ha pénztáruk kivonul. Egy hónapot azonban ezt követően is buknak. Mostantól tehát úgy tűnik, a kasszák saját tagjaik érdekét is szolgálják, ha minél hamarabb távoznak a piacról. Persze a szabályozás az elfogadásig még finomodhat.

Bába Julianna, a Stabilitás elnöke még Matolcsy szavaira reagálva elmondta: már az eddigi 14 hónapos elvonás is a működésképtelenség határára sodorta a szektort, ugyanis a vagyonátadás és a reálhozamok kifizetésének költségeit az egyszeri levonások mellett a pénztárak a korábban felhalmozott működési tartalékokból fedezték. Azzal, hogy belátható időn belül továbbra sem lesz semmiféle bevétel, miközben a kiadásokat törvényben rögzítik, a magánnyugdíjpénztárakra a gyors megszűnés vár. A szövetség tagjai mostanáig mérlegelték esetleges fúziók lehetőségét az optimális üzemméret eléréshez, bevételek nélkül azonban erre esélyük sem lesz – mondta Bába.  Most alighanem elintézik a jogalkotók, hogy ne legyen min töprengeniük a kasszáknak.

 

Azt ugyan már sikerült keresztülvinni, hogy Alkotmánybíróság a korábbi beadványokkal ne foglalkozhasson, de egyéni beadványokkal lehet bombázni a testületet. Bába Julianna bejelentette: magánszemélyként jövő januárban ismét beadja az Alkotmánybírósághoz a Stabilitás Pénztárszövetség korábbi beadványait. Az elnök azt is közölte, hogy a Stabilitás Pénztárszövetség elnökeként felveszi a kapcsolatot a Magyar Helsinki Bizottság munkatársaival, akik már idén májusban az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultak azért, mert 2011 decemberétől a magyar állam úgy szedi majd be a járulékalapjuk egynegyedét a társadalombiztosítás javára, hogy munkában töltött szolgálati idejüket nem ismeri el. Már ez a rendelkezés is sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt diszkriminációtilalmat, mert elfogadható ok nélkül különbözteti meg hátrányosan őket a kizárólag társadalombiztosítási nyugdíjrendszert választókkal szemben.