Öregedő tagság és működési veszteség nehezíti a helyzetet
2022. június 16.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak közül három nem felel meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kialakított mérőszámnak – derítette ki az Azénpénzem.hu a jegybank kockázati jelentéséből. A kasszák bő felében egyébként tavaly működési veszteség keletkezett. A szektorban az MNB szerint egyéb bajok is akadnak.
Az MNB friss Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentésének (ezt teljes terjedelmében itt találja meg) ismertetésekor azt emelte ki, hogy a viharos időkben is megőrizték stabilitásukat az intézményi befektetők. A jelentést átbogarászva azonban a kép közel sem minden téren ennyire derűs. Határozottan lát ugyanis problémát a felügyeleti hatóság az önkéntes nyugdíjpénztáraknál.
A felügyeleti hatóság egy saját maga által kialakított mérőszám alapján vizsgálja kockázati szempontból a kasszákat. Meglehetősen óvatosan és jókora rátartással járnak el, hiszen a bevételek nullára csökkenése és az elemzést megelőző 3 negyedév átlagos kiadásai alapján ítélik meg, hogy a működésre felhasználható tartalékok kitartanak-e 6 hónapig. A szektorban a jelentés szerint 2021 végén 3 intézmény nem teljesítette az elvárt két negyedéves működési fedezettségi szintet.
Bármilyen magasra is teszik a lécet, az nem jó hír, hogy az idős korra gyűjtögetett megtakarításokat kezelő szervezetek közül több is leveri. Főként úgy, hogy az MNB még más problémákat is lát a szektorban. Tavaly a piaci szereplők közel 60 százalékának (33 intézményből 19) lett a működési eredménye negatív. A teljes egyenleget csak a nem fizető tagok hozamából levont összegek billentették pozitív irányba.
Mint a felügyeleti hatóság hangsúlyozta: a hosszabb távon negatív működési eredményt produkáló pénztáraknál a működési jellemzők újragondolására (a nem fizetők fokozott megszólítása, a működési költségmodell átalakítása) van szükség. Ezen a téren persze az MNB nem bízza a dolgot a véletlenre, szükség esetén különböző intézkedéseket (prudenciális megbeszélés tartása; intézkedési terv kérése; működési-likviditási jelentés előírása; célvizsgálat indítása) alkalmaz.
A tagdíj-nemfizetés aránya az elmúlt 8 évben 50 százalék körül mozgott (tavaly ez 51,5 százalékra rúgott), ami magasnak tekinthető, és kockázatot jelent a pénztárak hosszú távú működésére. Az önkéntes pénztárak üzleti modellje szerint a működés kiadásait a tagok befizetéséből levont költségrésznek, illetve a működési célú adományoknak kell fedeznie. A tagdíjat nem fizetők azonban így nem járulnak hozzá a működés fenntarthatóságához.
A tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontjától a pénztár jogosult a tag egyéni számlájának befektetéséből származó hozamát a mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a működési és likviditási alapra jutó hányadának megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével csökkenteni, és azt a működési, illetve likviditási alap javára jóváírni. Ez a megoldás segíti a pénztári működés finanszírozását, és lehetővé teszi, hogy a nem fizető tagok is hozzájáruljanak a működési költségekhez, de nem fedezi teljesen a tagdíj-nemfizetésből adódó kockázatot. Az sem mellékes, hogy a levonásokhoz hozam kell, ami a mostani turbulens piaci környezetben nem mindig érhető el.
Tavaly a korábbi éveket is meghaladó számú, 40,6 ezer új tag lépett be az önkéntes nyugdíjpénztári rendszerbe. Ez a taglétszám szinten tartásához elegendő volt, annak növekedéséhez azonban – hangsúlyozta az MNB – több új belépőre lenne szükség. Tíz év alatt 4,5 évvel növekedett a szektor tagságának átlagéletkora. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagság elöregedőben van, és nincs megfelelő mértékű utánpótlás a fiatalabb generációkból.
Miközben a 30 év alatti generáció fokozott megszólítása rendre elmarad a kívánatostól,
az átlagéletkor növekedésével a nyugdíjszolgáltatásra jogosult tagok száma nő. A jegybank prognózisa szerint ezzel együtt a szolgáltatás igénybevétele miatt tagsági jogviszonyukat megszüntetők száma is várhatóan emelkedik majd.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: nyugdíj, nyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, MNB, hozam, tagdíj
Három nyugdíjpénztár kerülhet bajba az MNB szerint
Az MNB friss Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentésének (ezt teljes terjedelmében itt találja meg) ismertetésekor azt emelte ki, hogy a viharos időkben is megőrizték stabilitásukat az intézményi befektetők. A jelentést átbogarászva azonban a kép közel sem minden téren ennyire derűs. Határozottan lát ugyanis problémát a felügyeleti hatóság az önkéntes nyugdíjpénztáraknál.
A felügyeleti hatóság egy saját maga által kialakított mérőszám alapján vizsgálja kockázati szempontból a kasszákat. Meglehetősen óvatosan és jókora rátartással járnak el, hiszen a bevételek nullára csökkenése és az elemzést megelőző 3 negyedév átlagos kiadásai alapján ítélik meg, hogy a működésre felhasználható tartalékok kitartanak-e 6 hónapig. A szektorban a jelentés szerint 2021 végén 3 intézmény nem teljesítette az elvárt két negyedéves működési fedezettségi szintet.
Bármilyen magasra is teszik a lécet, az nem jó hír, hogy az idős korra gyűjtögetett megtakarításokat kezelő szervezetek közül több is leveri. Főként úgy, hogy az MNB még más problémákat is lát a szektorban. Tavaly a piaci szereplők közel 60 százalékának (33 intézményből 19) lett a működési eredménye negatív. A teljes egyenleget csak a nem fizető tagok hozamából levont összegek billentették pozitív irányba.
Nagyon sok a nem fizető tag
Mint a felügyeleti hatóság hangsúlyozta: a hosszabb távon negatív működési eredményt produkáló pénztáraknál a működési jellemzők újragondolására (a nem fizetők fokozott megszólítása, a működési költségmodell átalakítása) van szükség. Ezen a téren persze az MNB nem bízza a dolgot a véletlenre, szükség esetén különböző intézkedéseket (prudenciális megbeszélés tartása; intézkedési terv kérése; működési-likviditási jelentés előírása; célvizsgálat indítása) alkalmaz.
A tagdíj-nemfizetés aránya az elmúlt 8 évben 50 százalék körül mozgott (tavaly ez 51,5 százalékra rúgott), ami magasnak tekinthető, és kockázatot jelent a pénztárak hosszú távú működésére. Az önkéntes pénztárak üzleti modellje szerint a működés kiadásait a tagok befizetéséből levont költségrésznek, illetve a működési célú adományoknak kell fedeznie. A tagdíjat nem fizetők azonban így nem járulnak hozzá a működés fenntarthatóságához.
A tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontjától a pénztár jogosult a tag egyéni számlájának befektetéséből származó hozamát a mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a működési és likviditási alapra jutó hányadának megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével csökkenteni, és azt a működési, illetve likviditási alap javára jóváírni. Ez a megoldás segíti a pénztári működés finanszírozását, és lehetővé teszi, hogy a nem fizető tagok is hozzájáruljanak a működési költségekhez, de nem fedezi teljesen a tagdíj-nemfizetésből adódó kockázatot. Az sem mellékes, hogy a levonásokhoz hozam kell, ami a mostani turbulens piaci környezetben nem mindig érhető el.
Még több új belépőre lenne szükség
Tavaly a korábbi éveket is meghaladó számú, 40,6 ezer új tag lépett be az önkéntes nyugdíjpénztári rendszerbe. Ez a taglétszám szinten tartásához elegendő volt, annak növekedéséhez azonban – hangsúlyozta az MNB – több új belépőre lenne szükség. Tíz év alatt 4,5 évvel növekedett a szektor tagságának átlagéletkora. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagság elöregedőben van, és nincs megfelelő mértékű utánpótlás a fiatalabb generációkból.
Miközben a 30 év alatti generáció fokozott megszólítása rendre elmarad a kívánatostól,
az átlagéletkor növekedésével a nyugdíjszolgáltatásra jogosult tagok száma nő. A jegybank prognózisa szerint ezzel együtt a szolgáltatás igénybevétele miatt tagsági jogviszonyukat megszüntetők száma is várhatóan emelkedik majd.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: nyugdíj, nyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, MNB, hozam, tagdíj
Kapcsolódó anyagok
- 2023.03.09 - Egyre többen tartanak a nyugdíjas évektől
- 2022.09.27 - Retteghetnek a pénztárak nemfizető tagjai
- 2022.08.15 - Hatalmas a veszteség a nyugdíjpénztáraknál, kilépjek?
- 2022.06.15 - Eltűnik az Aegon név a magyar piacról
- 2022.06.02 - Megdobta a készpénzt a nyugdíjprémium
- 2022.05.20 - A nyugdíjakhoz is hozzányúlna az MNB
- 2022.05.02 - Most rosszul járt, aki elhúzta nyugdíjba vonulását
- 2022.04.22 - Minden nyugdíjtakarékossági szabály megdőlni látszik
- 2022.03.18 - Jól jártak, akik nem adták nyugdíjpénzüket az államnak
- 2022.03.14 - Nyugdíjra gyűjt? Óriásiak a különbségek!
- 2022.03.11 - Nagyot bukott az átlagos nyugdíjpénztári tag
További kapcsolódó anyagok