Hatalmas kamatot tesznek zsebre a bankok a lakosság nevében

2019. július 10. A júniusban startolt szuper állampapírnak köszönhetően 552 milliárd forinttal 8068 milliárd forintra nőtt a lakossági állampapírok állománya az első félévben. A gond csak az, hogy a piaci kamatok 20-30-szorosát fizető papírokból több mint 1500 milliárdnyi nem a lakosság kezében van.

Az első negyedéves csökkenés után a júniusban indult Magyar Állampapír Plusznak köszönhetően az első félévben összességében 552,2 milliárd forinttal 8068 milliárd forintra bővült a lakossági forint állampapír-állomány az első félévben. Az euró alapú állampapírral együtt a teljes mennyiség 8217,6 milliárd forintot tett ki június végén, ami 577 milliárdos bővülés – adta hírül az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).

A növekedés közel 70 százaléka a finanszírozási tervben a teljes évre meghatározott mennyiségnek. Ez persze nem jöhetett volna létre a júniusban bevezetett Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) nélkül. Az ÁKK közleményében hangsúlyozza, hogy egy hónap alatt rekord magas, több mint 882 milliárd forintos értékesített mennyiséget könyvelhetett el az adósságkezelő. Mint megírtuk, ennek egy részét a lejáró és visszaváltott állampapírokból vásárolták a befektetők.)

Az ÁKK statisztikái alapján megírtuk, hogy eddig (már a júliusi értékesítést is beleszámolva) összesen 1132 milliárd forintot értékesítettek az új szuper állampapírból. A júniusi indulással egy időben racionalizálták az állampapír portfóliót, és már csak a legnépszerűbb hat terméket lehet vásárolni. Ezek a MÁP Plusz, az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP), a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP- 3 és 5 éves), a Magyar Posta hálózatában nyomtatott formában vásárolható 1 és 2 éves Kincstári Takarékjegy, valamint a Prémium Euró Magyar Állampapír (PEMÁP) és a Babakötvény, melyek továbbra is kizárólag a Magyar Államkincstár fiókjaiban érhetőek el.

A bankok jól megtömik magukat

A lakossági állampapírok népszerűsége nem véletlen, hiszen a piacon elérhető hozamok 20-30-szorosát fizetik a kisbefektetőknek. Míg a féléves állampapír-piaci referenciahozam 0,12 százalék, az egyéves 0,19 százalék, a Magyar Állampapír Plusz 3,5 százalékot ad 6 hónapra, egy évre pedig 3,75 százalékos az összesített kamat.

A magas kamatokat a lakosságnak szánják – cserébe hűségesebb befektetőket kapnak -, csakhogy a költségvetésnek nem kevés pénzbe kerülő kamatok jelentős része nem a háztartásoknál landol. Ugyanis nem a teljes állomány van a lakosság kezében.

Az MNB adatai szerint, 2018 végén 5778 milliárd forint állampapír volt a lakosságnál. Ha ehhez hozzávesszük a fél év alatt 552 milliárd forintos növekményt, akkor ez azt jelenti, hogy június végén 6330 milliárd forint állampapír lehetett az embereknél. (Pontos számot majd egy hónap múlva láthatunk.) Vagyis 1738 milliárd forint a lakossági állampapír-állományból nem az embereknél van. Ebből mintegy 180 milliárd forint (a májusi adatok szerint) a háztartásokat segíti nonprofit intézményeknél (alapítványok) van, a többi pedig feltehetően intézményi befektetőknél, például a bankoknál.

Májusban a forgalmazó bankok szép mennyiségben váltattak vissza még le nem járó állampapírokat is a megtakarítókkal, hogy a pénzből majd júniusban az új állampapírból vegyenek. Ezek az állampapírok pedig ott lehetnek a portfóliójukban, vagyis a magas kamatok most nekik ketyegnek.

Ezzel persze az ÁKK is tisztában van. Közleményükben úgy fogalmaznak, hogy az ÁKK célja, hogy 2018 végén a háztartások birtokában lévő mennyiség öt év alatt duplázódjon, és 2023 végére elérje a 11000 milliárd forintot. Vagyis tavaly év végén a 7515 milliárd forintos lakossági állampapír-állományból ténylegesen csak 5500 milliárd forintnyi volt a lakosság kezében. A maradék 2000 milliárd pedig másnál volt.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: állampapír, Magyar Állampapír Plusz, Nemzeti Kötvény, kamat, megtakarítás, ÁKK, MNB