Az ügynökök nem tanácsadók, hanem jutalékvezérelt értékesítők

Hatalmas kártérítést ítéltek a brit autóhiteleseknek

Fotó: Azénpénzem/clipart.com
2025. szeptember 15. Zavartalanul folyt 14 évig az a gyakorlat, hogy az autóhitelesek nem a legjobb, hanem az ügynöknek a legnagyobb hasznot hozó ajánlat alapján fizettek. Az Egyesült Királyság legfőbb pénzügyi szabályozó hatósága, a Brit Pénzügyi Felügyelet (FCA) 9-18 milliárd font kártérítést javasolhatja az érintett autóvásárlóknak.

Borítékolhatóan nem csak Nagy-Britanniára jellemző az az ott kipattant gépjármű-finanszírozás, amelynek során, több év után, fontos legfelsőbb bírósági ítélet született. Kimondták, hogy rejtett jutalékokat számoltak fel az autóhitelek kötése során, ami több szempontból is tisztességtelen volt. Az Egyesült Királyság legfőbb pénzügyi szabályozó hatósága, a Brit Pénzügyi Felügyelet (FCA) 9-18 milliárd font kifizetését javasolhatja az érintett autóvásárlóknak.
 
A brit gépjárműfinanszírozók 2007 és 2021 között gyakran alkalmazták az úgynevezett (a magyar piacon sem ismeretlen) diszkréciós jutalékokat: az autókereskedők magasabb kamatot érvényesítettek, amiből nagyobb jutalékot kaptak, mindezt azonban a vásárlók tudta nélkül tették. Magyarán: a vásárlók többet fizettek, miközben nem tudták, hogy mire. Ezt a gyakorlatot az FCA 2021-ben végül betiltotta, majd 2024 októberében a Fellebbviteli Bíróság döntése jogsértőnek mondta ki. Ez pedig tömegeket ösztönzött kártérítési igények benyújtására.

Akadt egészen extrém, 55 százalékos jutalék is


Augusztus elején a Legfelsőbb Bíróság részben felülbírálta a fellebbviteli döntést, szűkítve a kereskedők felelősségét azt mondta ki, hogy a kereskedőknek nem kell az ügyfélért való teljes elkötelezettséget vállalniuk. Érdekes részlet – ahogy arról a brit sajtó is beszámolt –, hogy egy konkrét ügyben teljesen a vevő mellett döntöttek. Igaz, abban az esetben a jutalék mértéke extrém (55 százalékos) volt, s nem volt róla megfelelő tájékoztatás. Az FCA most azt tervezi, hogy panasz-alapú vagy esetleg automatikus kompenzációs programot vezet be. A kártérítésre jogosultak köre azonban sokkal szűkebb lesz, mint korábban gondolták.
Ez az epizód egy mélyebb bajt tár fel Nagy-Britannia hitelrendszeréről, amely gyakran torz ösztönzőkön és aszimmetrikus információkon alapul – mutat rá a The Guardian. Az ügynökök tanácsadónak adják ki magukat, de jutalékvezérelt értékesítőkként járnak el.
Eredetileg voltak olyan becslések, melyek szerint akár 44 milliárd fontot is elérheti a kártérítés teljes összege, de az FCA – a fentieket figyelembe véve – ma már „csak” 9–18 milliárd fontra teszi a reális kifizetések összegét. Ezek átlagosan jellemzően durván 950 fontra rúghatnak. Több mint százezer, de akár egymillió ügyfelet is érinthet az ügy.

Várhatóan azonban nem mindenki lesz jogosult, csak azok, akiknél a jutalék mértéke és a tájékoztatás hiánya súlyos egyenlőtlenséget eredményezett. A Legfelsőbb Bíróság egyértelmű üzenetet küldött: egyes autósok olyan szerződésekkel vásároltak járműveket, amelyek valóban tisztességtelenek voltak, de nem az igazságszolgáltatás feladata a fogyasztóvédelmi törvény határainak újrarajzolása. A bírák szerint ez a teher a szabályozó hatóságokra és a megválasztott kormányokra hárul.

A vesztegetés vádját ejtették


Mindenesetre a bankok, a finanszírozók már előzetesen jelentős tartalékokat képeztek, például a Lloyds több mint 1 milliárd fontot különített  el a 2007 és 2021 között finanszírozással személygépkocsit vásárlók potenciális kártérítésre. A Barclays 90 millió, a Santander pedig 295 millió fontot tett félre. A The Guardian szerkesztőségi cikke leszögezte: a tisztességtelenül értékesített hiteleknek végre legyen következményük, az illetékesek pedig ne keressenek kifogásokat, hanem végre cselekedjenek.

Tavaly októberben a fellebbviteli bíróság a rejtett jutalékokat a vesztegetéssel egyenértékűnek tekintette – titkos ösztönzőkként a drágább hitelek kikényszerítésére. A bankok potenciálisan 40 milliárd font kártérítést kaphattak volna, ha ez a nézet érvényesülne. A legfelsőbb bíróság ugyanakkor a Fellebbviteli Bíróság korábbi döntésével szemben azt mondta ki, hogy a kereskedők nem bizalmi személyek, nem papok vagy orvosok – ők pusztán értékesítők, és ezt mindenki tudja. Csak csendben kérdezzük, ez valóban így van, a briteknél vagy például nálunk is?

Szerző: N. Vadász Zsuzsa
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok