Hatszázmilliárd forintnyi a fekete autójavítás

2015. október 21. A márkakereskedők a legnagyobb gondnak az illegális autójavítók működését tartják, becslésük szerint a munkák 60 százaléka zajlik így. A használt autók behozatali dömpingje ellen adóemeléssel védekeznének.

Az évi ezermilliárd forintos autójavítói piacból mindössze 400 milliárd jelenik meg a Központi Statisztikai Hivatal adatai között – mondta el az MTI tudósítása szerint a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének (GÉMOSZ) elnöke, Gablini Gábor.  A szakma legnagyobb problémáját az illegális javítóműhelyekben látja. Mint állította: jó néhány szerviz extraprofitot is bezsebelhet, mert sokan még mindig elhiszik, hogy a sufnikban olcsóbban ússzák meg a javítást, mint a márkaszervizekben (attól tartunk, hogy a márkaszervizek drágasága azért több kósza feltételezésnél, a sufniműhelyekben viszont sok lehet a lopott alkatrész).

Kérdésre válaszolva Gablini Gábor elmondta, hogy az Astra Biztosító csődje miatt a márkaszervizek nem szívesen vállalják az ott biztosított járművek okozta károk javítását, mivel bizonytalan, hogy egyáltalán hozzájutnak-e a pénzükhöz.
A GÉMOSZ tájékoztatóján kikeltek a használt autók behozatali dömpingje ellen is. Gablini hangsúlyozta, hogy az idén behozott 140 ezer használt autóból 100 ezer 14-18 év közötti életkorú. A vevők pedig fokozott kockázatot vállalnak, hiszen ezeknek a kocsiknak sokszor ellenőrizhetetlen az előélete, a vásárlók abban sem lehetnek biztosak, hogy a kilométeróra a valós értéket mutatja. A szakma azt javasolja a kormánynak, hogy a járművek adója ne a teljesítményüktől, hanem a károsanyag-kibocsátástól függjön. Ez egészséges irányba terelné a használtautóimportot – közölte az elnök.

Nógrádban alig van járműszalon


Jelenleg 405 gépkocsi-márkakereskedés működik Magyarországon, 43-mal kevesebb, mint 2013-ban, míg 2011-hez képest 100-zal csökkent a számuk – ismertette a GÉMOSZ idei felmérésének adatait.  A szakmában erőteljes koncentráció ment végbe: a tulajdonosok száma 2011-ben 324 volt, két éve 272, ma pedig 249. A működő szalonok száma 671, de két éve még 732, 2011-ben pedig 785 volt.

Egy márka értékesítéséből – állította Szilasi János elnökségi tag – csak akkor lehet megélni, ha nagy a forgalom, ezért több márkával főleg vidéken foglalkoznak a kereskedők. A kereskedések 19 százaléka Budapesten, míg 13 százaléka Pest megyében található. A kettő együtt 126 kereskedés. Legkevesebb a szalonok száma Nógrád megyében, ahol 7 található belőlük.

A felmérés kiterjedt a márkakereskedők gazdasági helyzetére is. Ennek eredményeit ismertetve Gablini Gábor kiemelte, hogy a jelenlegi árbevétel - piaci átlagban - nem elegendő a kiadások fedezetére, az eredményes működtetéshez évi 120-140 ezer új autót kellene értékesíteni az országban. A szakmát segítette 2013 őszétől a növekedési hitelprogram (NHP), amely fellendítette a kishaszonjárművek forgalmát, majd a kereskedők is felhasználták ezt a forrást technológiai korszerűsítésre. A kereskedők egyharmada élt ezzel a lehetőséggel – mondta aggodalmát kifejezve, hogy mi lesz, ha az NHP leáll.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok