Az újonnan megállapítandó járandóságok ismét szépen nőhetnek majd

Havi 30 ezer forintot bukik egy átlagnyugdíjas

Fotó: iclipart.com

2021. július 5. A járvány idején joggal feltételezhette mindenki, hogy a béremelkedés üteme megtörik, így a nyugdíjba vonulók korábbi keresetének átszámítása is rosszabb lehet. Ez az idén nem lett így, és most úgy tűnik, a következő évben sem kell aggódni. A régebbi nyugdíjasok lemaradása viszont egyre nő.

Az idén áprilisban kétszámjegyű keresetnövekedésről számolt be a KSH. Az első négy hónap alatt a hivatalos adatok szerint a bruttó átlagkereset 425 400 forintot, a nettó átlagkereset 282 900 forintot ért el, mindkettő 9,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Mint korábbi cikkünkben kimutattuk, az igazi „átlagmagyarok” nem egészen ezt érzékelhették, de az új nyugdíjak kiszámításához a hivatalos számok adják majd az alapot.

Az új nyugdíj megállapítása a keresetek korrigált (valorizált) összege és a szolgálati idő nagysága alapján kialakuló százalékos mérték alapján történik. A korábbi években kapott pénzt a jelenlegi viszonyokhoz igazítják olyan szorzószámokkal, amelyeket a kormány évről évre márciusban hirdet meg. A törvény szerint a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években bekövetkezett növekedését alapul véve kell a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítani.

A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (Nyuszet) hétvégén kiadott közleménye szerint a Fidesz a vegyes indexálásról az inflációkövető nyugdíjemelésre áttérve csak az utolsó 6 évben több százmilliárd forintot vett el a nyugdíjasoktól. Számításaik szerint a vegyes indexálással az éves átlagnyugdíj jelenleg 360 ezer forinttal lenne több.

Ezért nem mindegy tehát, hogy mennyi lesz az éves béremelkedés. Az idén márciusban a valorizációs szorzószám 9,7 százalék lett. Ez némi leegyszerűsítéssel azt jelenti, hogy akinek tavaly decemberben 150 ezer forintra hozták ki a nyugdíja alapjául szolgáló átlagbérét, ugyanez az idén év elején már 164 550 forintot tett ki. Az utóbbi évek dinamikus bérnövelése erősen húzta felfelé az újonnan megállapított nyugdíjakat is.

Amellett, hogy így egyre tágul a friss és a régebbi nyugdíjasok között az olló (ami a vegyes, tehát a drágulás mellett a bérek emelkedését is figyelembe vevő indexálás esetén nem lenne így), más kellemetlen jelenség is akad. A Magyar Államkincstár közérdekű adatigénylésre az idén tavasszal elárulta, hogy minden hetedik-nyolcadik frissnyugdíjas lehet kénytelen 100 ezer forint alatti összegből tengetni életét. Tavaly szinte pontosan minden harmadik nyugdíjasnak 150-200 ezer forintos havi járandóságot állapítottak meg, így ez a kategória számít a legnépesebbnek.

A kérelem már vissza is vonható

Mostantól azonban legalább nem kell azon aggódniuk a nyugdíjba készülőknek, hogy hiába elégedetlenek megállapított nyugdíjukkal, már nincs visszaút. A nyugdíjazási kérelem július elsejétől vissza is vonható, amire a végleges határozat közlésétől számított 15 napon belül van lehetőség. Erről, valamint a nyugdíjszabályok egyéb változtatásairól részletesen itt olvashat.

Mint korábban egy konkrét példán bemutattuk, olvasónk nyugdíja 143,6 ezer forintot tett ki, ami ha egyetlen hónapot várt volna még, akkor 162 ezer fölé emelkedik. Az átlagkereset mellett ugyanis igen súlyosan esik a latba a szolgálati idő. Az utóbbit elismerő szorzó 40 éves jogviszony alatt általában évente 1-1,5 százalékkal, 40 és 50 év között évi kettő százalékkal ugrik. (Ötven felett már 100 százalék.)

Ezen a téren pedig néhány nap is számíthat, amire a kormányzati tisztviselők nem igazán figyelnek. A Nyuszet ellenzéki pártok vezetőnek átadott javaslatában – a sok-sok egyéb pont mellett –nem véletlenül szerepel: a szolgálati idő számításánál meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy csak a betöltött egész éveket veszik figyelembe.