Hiába a figyelmeztetés, tovább terjed a piramisjáték

2016. december 20. A változatlanul érkező ügyfélpanaszokra tekintettel ismét közleményben hívja fel a figyelmet az MNB a szabályozatlan keretek között működő és a hatóságok által nem felügyelt virtuális fizetőeszközök kockázataira. Az úgynevezett cryptovaluták kibocsátói jellemzően a világhálón keresztül, intenzív marketing eszközökkel és magas hozamokat ígérve igyekeznek a rendszerbe újabb tájékozatlan felhasználókat beszervezni – írják.

A Bitcoin és a hozzá hasonló fizetésre használható virtuális eszközök esetében nincsenek felelősségi, garanciális és kárviselési szabályok, amelyek például visszaélés esetén védenék a fogyasztók érdekeit – hívja fel a figyelmet közleményben (már nem először) az MNB. Mint írják, ennek oka, hogy változatlanul érkeznek hozzájuk az ezzel kapcsolatos ügyfélpanaszok.

Nyomatékosították, hogy a virtuális pénz kibocsátója nem egy kötelezettségekkel és felelősséggel rendelkező intézmény, hanem a felhasználók közössége. Ha a nyilvántartásokban vagy a tranzakció lebonyolításában – például a rendszer egy tagjának szándékos visszaélése esetén – probléma adódik a felhasználók számára egyetlen intézmény sem garantálja az ügylet lebonyolítását vagy az ügyfélkárok megtérítését. Az elszenvedett esetleges veszteségek miatti jogvitákat az érintett ügyfelek polgári peres eljárás keretében rendezhetik vagy – bűncselekmény (például piramisjáték) gyanúja esetén – a nyomozó hatóságokhoz fordulhatnak. Tovább növeli a kockázatokat, hogy a virtuális „valuták” ára, felhasználási értéke rendkívül gyorsan és a fogyasztók számára kiszámíthatatlan módon változhat.

Legutóbb augusztusban kellett felfüggeszteni a kereskedést a világ legnagyobb dolláralapú bitcoin kereskedelmi platformján, a hongkongi BitFinexen egy 120 ezer bitcoin, mintegy 72 millió dollár értékű lopás miatt. Akkor a digitális valuta árfolyama több mint 5 százalékot esett. A befektetőket, akiknek a platformon vezetett értékpapírtárcáját kifosztották akkor sem biztosította semmi, a kárt a Bitfinex összes ügyfele között volt kénytelen szétteríteni.

A közleményben az MNB megismétli azt is, hogy léteznek olyan piramisjátékhoz hasonló konstrukciók is, mint például az OneCoin, amelyek látszólag az eszközökbe történő befektetést teszik lehetővé, valójában azonban kereskedni kizárólag a kibocsátó, egyben a tevékenységet szervező által üzemeltetett zárt „tőzsdén” lehet. A rendszerbe magas hozamokat ígérve szerveznek az interneten keresztül új belépőket oly módon, hogy utóbbiak befizetéseiből a korábban csatlakozóknak jutalékot fizetnek. Ennek ellenére azonban, mint akkor is megjegyeztük, – noha a jegybank közleménye ezúttal is kifejezetten piramisjátékokat emleget – nincs hír arról, hogy feljelentést tettek volna. Noha az ilyen „játékok” szervezését három év szabadságvesztéssel rendeli büntetni a Btk.

Szerző: LG
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok