Amikor a hóhért akasztják?
A végrehajtók nem igazán hallatták hangjukat azoknak a törvényeknek a megalkotása után, amelyek az adósok számára szinte lehetetlenné tették, hogy jogi úton keressék igazukat. Mint kiderült: rögtön érzékennyé válnak azonban a „jogállamiságra” akkor, ha a rendelkezések már őket is érintik. A végrehajtási szabályok változtatása mellett (az adósokat érintő változásokat itt foglaltuk össze) a jogalkotók arról is rendelkeztek, hogy a végrehatóknak jogi egyetemi végzettséggel kell rendelkezniük.
Az új passzus megsemmisítését kérve összesen negyvenen nyújtottak be alkotmányjogi panaszt. Az indítványozók – részletezte a Jogászvilág – önálló bírósági végrehajtók, önálló bírósági végrehajtó-helyettesek, egy végrehajtójelölt és egy végrehajtó iroda tulajdonosa. A szakportál részletesen ismerteti a végrehajtók kifogásait és az Ab erre hozott elutasító döntését.
A végrehajtók szerint a jogi egyetemi végzettség megkövetelésével utólagosan módosították azokat a feltételeket, amelyek végrehajtóvá és végrehajtó-helyettessé váláshoz szükségesek. Az új jogszabályokban előírt követelmény nemcsak a leendő, hanem a jelenleg működő végrehajtókra és végrehajtó-helyettesekre is vonatkozik, az egyetemi jogi végzettség megszerzéséhez csekély türelmi időt engedve. Sérti a tulajdonhoz fűződő alapvető jogukat, mert vállalkozásuk megtartásához a végrehajtókat és végrehajtó-helyetteseket aránytalan befektetést kívánó és kétes sikerrel teljesíthető feltételek elé állítja. Panaszolták még a hátrányos megkülönböztetést, mert a törvényszéki végrehajtókra és végrehajtó-helyettesekre nem vonatkoznak az új szabályok.
Az Ab szerint a türelmi idő elegendő, a hosszabb vagy határozatlan időre szóló működési engedély alapján végzett gazdasági tevékenység és az abból származó rendszeres jövedelem pedig nem jelenti egyúttal, hogy az adott gazdasági tevékenység megszerzett tulajdonnak vagy alkotmányosan védett tulajdoni várománynak tekinthető. A diszkriminációt azzal utasították el, hogy a „végrehajtási tevékenység azonossága azonban önmagában nem jelenthet csoportképző ismérvet”. (A döntésről további részletek a Jogászvilágban olvashat.)
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: végrehajtók, végrehajtási törvény, Alkotmánybíróság, Alaptörvény
Hiába hivatkoztak az Alaptörvényre a végrehajtók
2017. április 19. Negyven alkotmányjogi panaszt nyújtottak be a végrehajtók a bírósági végrehajtási törvény módosítása miatt. Az Alkotmánybíróság (Ab) minden kifogást elutasított.A végrehajtók nem igazán hallatták hangjukat azoknak a törvényeknek a megalkotása után, amelyek az adósok számára szinte lehetetlenné tették, hogy jogi úton keressék igazukat. Mint kiderült: rögtön érzékennyé válnak azonban a „jogállamiságra” akkor, ha a rendelkezések már őket is érintik. A végrehajtási szabályok változtatása mellett (az adósokat érintő változásokat itt foglaltuk össze) a jogalkotók arról is rendelkeztek, hogy a végrehatóknak jogi egyetemi végzettséggel kell rendelkezniük.
Az új passzus megsemmisítését kérve összesen negyvenen nyújtottak be alkotmányjogi panaszt. Az indítványozók – részletezte a Jogászvilág – önálló bírósági végrehajtók, önálló bírósági végrehajtó-helyettesek, egy végrehajtójelölt és egy végrehajtó iroda tulajdonosa. A szakportál részletesen ismerteti a végrehajtók kifogásait és az Ab erre hozott elutasító döntését.
A végrehajtók szerint a jogi egyetemi végzettség megkövetelésével utólagosan módosították azokat a feltételeket, amelyek végrehajtóvá és végrehajtó-helyettessé váláshoz szükségesek. Az új jogszabályokban előírt követelmény nemcsak a leendő, hanem a jelenleg működő végrehajtókra és végrehajtó-helyettesekre is vonatkozik, az egyetemi jogi végzettség megszerzéséhez csekély türelmi időt engedve. Sérti a tulajdonhoz fűződő alapvető jogukat, mert vállalkozásuk megtartásához a végrehajtókat és végrehajtó-helyetteseket aránytalan befektetést kívánó és kétes sikerrel teljesíthető feltételek elé állítja. Panaszolták még a hátrányos megkülönböztetést, mert a törvényszéki végrehajtókra és végrehajtó-helyettesekre nem vonatkoznak az új szabályok.
Az Ab szerint a türelmi idő elegendő, a hosszabb vagy határozatlan időre szóló működési engedély alapján végzett gazdasági tevékenység és az abból származó rendszeres jövedelem pedig nem jelenti egyúttal, hogy az adott gazdasági tevékenység megszerzett tulajdonnak vagy alkotmányosan védett tulajdoni várománynak tekinthető. A diszkriminációt azzal utasították el, hogy a „végrehajtási tevékenység azonossága azonban önmagában nem jelenthet csoportképző ismérvet”. (A döntésről további részletek a Jogászvilágban olvashat.)
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: végrehajtók, végrehajtási törvény, Alkotmánybíróság, Alaptörvény
Kapcsolódó anyagok
- 2018.05.17 - Felpörögtek a lakásárverések
- 2017.10.27 - Ab: a közalkalmazottak munka mellett jogosan nem kaphatnak nyugdíjat
- 2017.10.17 - Mégsem nyúlhatja le az állam a földjét
- 2017.10.11 - Jelenleg 700 ezer végrehajtás folyik
- 2017.10.06 - Erre költenek milliárdokat a végrehajtók
- 2017.05.29 - Ennyi hitelt engedhetnének el a bankok
- 2017.05.10 - Magáncsőd: mit enged az adóhatóság?
- 2017.03.30 - Sok lakás kelhet el még ár alatt
- 2017.03.27 - Intrum: mindenkivel megegyezésre törekszünk!
- 2017.03.14 - Itt az igazság a lakásárverésekről!
- 2017.03.08 - Leállhatnak a kilakoltatások
- 2017.03.05 - Lakásárverés: kinek jó a változtatás?
- 2017.02.14 - Az Ab is elismerte, gond volt az MNB elszámolási képletével
- 2017.02.08 - A bajba kerültek lakásán nyerészkedtek
- 2016.10.04 - A befektető összejátszott a végrehajtóval?
- 2016.09.16 - Semmisség miatt nem állítható majd külön le a végrehajtás
- 2015.07.20 - Ab: a végtörlesztés egészen más
- 2015.04.07 - Devizaper: utolsó szög a koporsóba?
További kapcsolódó anyagok
