Kedvezőbb helyzetben a sikeresen tárgyaló adósok

Hitelelengedés: nem kell félni az adóhivataltól

2013. január 11. Tavaly elindított több „végtörlesztésnél” is rövidesen lejár a fizetési határidő. Információink szerint többen azért húzták az ügyletek lezárást, mert attól tartottak, a jelzálogjog törlése automatikus adóvizsgálatot válthat ki. Ez nincs így, de a halasztás mégis hasznos, hiszen időközben változtak az ilyen esetekre vonatkozó adózási szabályok.

Mint arról korábban beszámoltunk, a BNP Paribas jelzálogfinanszírozó cége, a UCB meglehetősen sok devizahitelessel volt hajlandó „egyedi” egyezség keretében hitele egy részének elengedésében megállapodni. A nagyobb kölcsönnel rendelkező ügyfelek körében elterjedt, hogy a jelzálogjog törlése automatikusan adóvizsgálatot válthat ki. Ennek keretében pedig megnézhetik, hogy a csekély jövedelemről nyilatkozók miből tudtak korábban például havi 600 ezer forintot törleszteni, a fennmaradó (csökkentett) hitelösszeget pedig zsebből kifizetni. Az adóhivatalnál (NAV) portálunk érdeklődésére ezt egyértelműen rémhírnek minősítették. Mint elmondták: semmilyen módon nem kapcsolódnak össze az adatbázisok, így az adóhivatalnak nem lehet pontos információja ezekről az ügyletektől.

Az Azénpénzem.hu áttételesen azt is megtudta, hogy az szja-fizetés elkerülése érdekében kitöltött nyilatkozatokat sem igazán vizsgálja érdemben senki. Persze azért nem kockázatmentes, ha valaki a valóságosnál alacsonyabb jövedelemről vall. Egyéb ellenőrzések során ugyanis előtérbe kerülhet ez az adóelkerülés is. A NAV-nál úgy gondolták, hogy az elterjedt aggodalmak mögött is egy olyan eset állhatott, amelynél véletlenül esett időben egybe a „végtörlesztés” és a vagyonosodási vizsgálat. Az utolsó kifizetést, így a kölcsön teljes lezárását halogatók mégis jól jártak. Időközben változtak ugyanis az ilyen esetekre vonatkozó adózási szabályok.

Amennyiben a bank egy tízmillió forintos hitel felét elengedte (mint arra több példa volt a UCB-nél), akkor az adósnak 800 ezer forint szja-t kellett fizetnie, ha jövedelme meghaladta  az öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét. Ez azt jelentette, hogy a család átlagjövedelme nem lehetett fejenként több 57 ezer forintnál. Az pedig aligha életszerű, hogy a minimálbér alatt keresők például ötmillió forintot zsebből tudnának előhúzni (ez a valóban csak a minimálbérre szert tevőknél sem túl valószínű, de ez más kérdés). 2013 januárjától viszont ezt a határt már az öregségi nyugdíj négyszeresére, tehát 114 ezer forintra emelték, ami azt jelenti, hogy a legtöbb vállalkozó adómentesen szabadulhat hátralékától. (Aki esetleg reménykedne, hogy az összeg nőhet, annak jelezzük, az öregségi nyugdíjminimum évek óta 28,5 ezer forint – és ez az idén sem emelkedik.)

A bajba került adósoknak is jó az új szabály


Persze adósságuktól nem csak olyanok szeretnének megszabadulni, akiknek a havi törlesztő kifizetése alapvetően nem okoz nagy gondot. A módosított szabályok különösen fontosak lehetnek a bukott hiteleseknek (nem azoknak, akik feje felöl már elárverezték az ingatlant, mert ilyen esetekre eleve nem vonatkozik az szja-fizetési kötelezettség). Ők még korábbi törlesztőjüket sem tudták pontosan fizetni, nemhogy az akármennyire csökkentett kölcsönt egy összegben tudnák rendezni. A bankokkal folyatott sikeres tárgyalás után számukra különösen elkeserítő lehetett, hogy még az szja-val is számolni kellett. A helyzet azonban számukra is kedvezően változott, hiszen a 114 ezer forintos határ alá nagy valószínűséggel beférnek.

A pénzügyi felügyelet mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) egyezségi határozatai között ismét bukkantunk ilyen megállapodásokra. Egy adós hátralékából a bank 600 ezer forintot elengedett, egyúttal lehetővé tette, hogy a fennmaradó mintegy egymillió forintot ügyfele 60 hónap alatt kamatmentesen törlessze. Más esetben a PBT előtt 2,5 millió hitelt olvasztottak kétmillióra, amit ugyancsak öt év alatt fizethet ki az adós fix 3,5 százalékos kamatozás mellett.




Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok