Módosítják a még be sem vezetett adókat

Hivatalosan is miénk a teher

Jönnek a pénzes táskák?
2012. június 29. A költségvetési bizottság a biztosítási és a tranzakciós adóhoz is módosító javaslatot nyújtott be a parlamentnek. Eszerint mégsem szűnik meg a baleseti adó. A pénzforgalmi illeték pedig megkaphatja a „sapkát”, hatmillió forint felett már nem nő a teher. A készpénzbefizetés mentesülne – vagy mégsem?

Jelentős módosításokat javasol a költségvetési bizottság az új pénzügyi adóknál.  Alighanem eleget mondhatták a banki szakemberek, hogy a határon túlra kerülhetnek a szolgáltatások, mert az eredetileg elképzelt ötödében szabták meg az adófizetés korlátját. Eszerint hatmillió forint feletti tranzakcióknál már nem nő tovább teher. A most hatezer forintos maximum az első (a kormány előtt már az első körben megbukott) tervezetben még 30 ezer forint volt.

Amikor a költségvetési kényszer miatt bejelentették, hogy a tranzakciós illetékből nem 130 milliárd, hanem 280 milliárd, majd hogy 400 milliárd forint feletti bevétellel számolnak, sokan elfogadták, hogy a plusz a korlátnélküliség számlájára írható. Pedig a 130 milliárdos célszámnál egyáltalán semmilyen korlát sem volt (a kabinet a korábbi elképzelést elvetette). Nyilvánvaló volt tehát, hogy bővíteni kellett az adóval terhelhető kört. A módosítóból most kiderült, ezt miként képzelik.

Meglepő módon korlát nélkül kell fizetnie az egy ezrelékes adót a kincstárnak és (részben) a jegybanknak. Az állam tehát az egyik zsebéből átteszi a pénzt a másikba. Így el lehet viszont mondani, mekkora hatalmas összeg is folyt be az új adóból. Hiány pedig nem egyes tárcáknál, hanem úgy összesen keletkezik.

Most már tényleg leplezetlenül tartalmazza majd a törvény (nem mintha kétségünk lett volna), hogy az illetéket mi magunk fizetjük. „Az illeték megfizetésére kötelezett a számlakivonaton tájékoztatja ügyfelét az ügyfél fizetési számláján végrehajtott — illetékköteles — fizetési művelet után megállapított illeték összegéről” – rögzíti az egyik passzus. Arra is ügyeltek, hogy nehogy már valaki úgy számoljon, hogy mivel csomagban adta fel az átutalási megbízást, kihasználhatja a korlát adta lehetőséget. Egyedi tranzakciónként kell fizetni.

A pénztárban megpihenhetne az adó

Úgy látszik, a biztosítóknak csak sikerült megértetniük, hogy az adónemek csökkentésének lázában (célul tűzték ki, hogy kevesebb címen folyjék a sarc, bár azok száma valahogy így is nőtt) felesleges átalakítani valamit, ami működik. Marad tehát a baleseti adó az eddigi formájában, nem válik a biztosítási adó egy külön kulcsos változatává.
A jogalkotók pontosítanák a befektetéseknél is a mentességet. A javaslat biztosítja, hogy abban az esetben se keletkezzen illetékfizetési kötelezettség, ha a pénzforgalmi szolgáltató a befektetési szolgáltatást nem maga, hanem kapcsolt vállalkozás (banki brókercég) útján végzi. Kiemeli továbbá a javaslat az illetékfizetési körből a csoportfinanszírozás keretében megvalósuló fizetési műveleteket, ha azt ugyanaz a bank bonyolítja le. Szerencsére eszükbe jutott, hogy a rontott, hibás és egyéb technikai jellegű fizetési műveleteket viszont kivegyék az adókötelezettségi körből (tartunk viszont attól, hogy ezeken jókat lehet majd utólag vitatkozni a bankkal).

A bankközi műveletek teljes egészében mentesek maradnak az adóteher alól (ez korábban is így volt, de most még körül is bástyázzák a dolgot). Rossz hír viszont a bankoknak, hogy fizetniük kell azért a betétért, amit a jegybanknál helyeznek el. A teher mértéke viszont tizede az általánosnak. Az MNB-nél szerdai adat szerint mintegy négyezer milliárd forintnyi volt az érintett állomány. Ebben az esetben azonban nem lehet úgy számolni, hogy ez „csak” 400 millió forintos adófizetést ró a bankokra. Mivel a likviditást szabályozó eszközökről van szó, folyamatosan mozog (és így persze adózik) a banki pénz. A Bankszövetség, amely a többi változtatáson érzett örömét nem leplezte, jelezte: váratlanul érte ez a fejlemény. Még számolnak.

A kormány tegnap este röptében beadott egy iratot, amelyben jelzik, milyen javaslatokat tartanak elfogadhatónak. Kérdés azonban, hogy ez vajon a költségvetési bizottsági iratra vonatkozik-e. A megjelölt iratszám, de a pontok száma sem stimmel ugyanis (nyolcat jelölnek, miközben a bizottsági szövegben hét van). Nem tét nélküli a dolog, hiszen a módosító egyik pontja szerint mentesülne az adóteher alól a készpénzes pénztári befizetés. A kabinet pedig – ha nem a precizitás, hanem a logika alapján próbáljuk megfejteni, mi is történik a parlamentben – éppen ezt a pontot nem támogatja.

Kapcsolódó anyagok