Hogyan adózik a diákmunka?

2016. június 9. Nyáron tömegesen vállalnak munkát a diákok, éppen ezért fontos, hogy tisztában legyenek az adózási szabályokkal. Az adóhatóság összefoglalta a 2016-ban hatályos, diákmunkával kapcsolatos legfontosabb adózási és járulékfizetési kérdéseket. A levonás mértéke attól függ, hogy milyen munkát végez valaki, és milyen módon foglalkoztatják. Fontos azt is tudni, mikor kell szja-bevallást is készíteni.

Ez a cikk a 2016-os szabályokról szól.

A 2017-es szabályokat itt gyűjtöttük össze.
A 2018-as szabályokról cikkünk itt található.
A 2019-es szabályokról cikkünk itt található.

Az adóhatóság ismét összefoglalta a diákmunkával kapcsolatos adózási és járulékfizetési szabályokat, amiket most közérthető formában mi is leírunk. Fontos, hogy ezek a szabályok 2016-ban érvényesek (hatályosak).

Ki végezhet diákmunkát?

Bármely diák, aki 16 éves múlt. Iskolai szünetben már a 15 évesnél idősebb tanulók is dolgozhatnak, de 18 év alatt csak szülői engedéllyel. A 18 évesnél fiatalabbak nem túlórázhatnak, és éjszaka nem dolgozhatnak. Speciális esetekben (kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység) a 16 évnél fiatalabbak is dolgozhatnak, szülői engedéllyel, a tanév közben is.

Adóazonosító jel kell

A munkavégzés bármely formájához szükséges, hogy a tanuló rendelkezzen adóazonosító jellel. Ezt az adóhatóságnál lehet igényelni. Az adókártya igényléséhez egy nyomtatványt kell kitölteni, ami beszerezhető az ügyfélszolgálatokon, vagy letölthető a NAV adózási honlapjáról (www.nav.gov.hu) a ”Nyomtatványkitöltő programok” menüpont alatt. Az igénylés ingyenes.

Hogyan dolgozhat a diák?

1. Ahogy mindenki más:

a) munkaviszonyban

b) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerződéssel)

c) egyszerűsített foglalkoztatás keretében

d) háztartási alkalmazottként (pl. gyermekek felügyelete)

2. Kizárólag a diákok munkavállalásához kötődő foglalkoztatási formában: iskolaszövetkezetben, nappali tagozatos diákként.

Iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka

Kezdjük rögtön ezzel a speciális diákmunkával! A legtöbben ugyanis ebben a formában dolgoznak. Míg a többi esetben nemcsak diákok, hanem mások is végezhetnek munkát, addig iskolaszövetkezet tagjaként csak nappali tagozatos tanulmányokat folytató tanuló, hallgató dolgozhat. Ekkor járulékot nem vonnak a jövedelemből, így nem is minősül biztosítottnak a diák még akkor sem, ha 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonyát szünetelteti (halasztás).Viszont egészségügyi szolgáltatásra jogosult, hiszen ez a jogosultság a tanulói, illetőleg hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig (ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is) fennáll.

Ugyanakkor munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül a kifizetett összeg, ezért 15 százalékos személyi jövedelemadót vonnak le belőle. Nagyon fontos tudni, hogy az így megszerzett jövedelmet fel kell tüntetni a személyi jövedelemadó bevallásban, amit következő év május 20-ig kell benyújtani az az állami adó- és vámhatósághoz. Vagyis kötelező szja-bevallást készíteni!

Iskolaszövetkezetnél olyan diák is dolgozhat a kedvezőbb szabályok szerint, aki most fejezte be az általános iskolai tanulmányait, vagy érettségi vizsgát tett, illetve felsőfokú tanulmányai lezárásaként oklevelet szerzett. A diákigazolvány ugyanis a tanév végét követő október 31-ig érvényes.

Munkaviszony esetén az adózás és járulékfizetés

Nincs különbség diák és nem diák között. Bérjövedelemnek számít, ezért 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja) kell utána fizetni, valamint 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, és 10 százalékos nyugdíjjárulékot is levonnak. Ezeket a járulékokat és az szja-t a munkáltató állapítja meg, vonja le a tanuló munkabéréből, és gondosodik annak az állami adó- és vámhatóság felé történő befizetésről, bevallásáról is (a tanulónak ezzel kapcsolatban nincs kötelezettsége).

A munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló – más munkaviszonyban álló személyhez hasonlóan – a társadalombiztosításról szóló törvény szerint biztosítottá válik, és az egészségbiztosítási ellátáson túl a társadalombiztosítás valamennyi ellátására, ennek részeként pénzbeli ellátásokra – így például táppénzre – is jogosultságot szerez, illetve a majdani nyugdíja számításánál is figyelembe veszik.

A tanulónak a jövedeleméről személyi jövedelemadó bevallást kell benyújtania a tárgyévet követő év május 20-ig.

Ha a diákot munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatják

Idetartozik, ha a tanulóval megbízási szerződést kötnek. Ekkor a bevétellel szemben költségelszámolás lehetséges. (Munkaviszonynál ezt nem lehet.) Ennek kétféle módja van: a tételes, illetve a bizonylat nélküli költségelszámolás. Tételes költségelszámolás esetén a tanulónak valamennyi, a tevékenységével kapcsolatosan felmerült költségét számlával kell igazolnia. A másik módszer a 10 százalékos költséghányad alkalmazása, amelynek érvényesítéséhez nincs szükség számlákra. Ilyenkor a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. A nyári munkánál a 10 százalékos költséghányad alkalmazása célszerű. Az adó mértéke ebben az esetben is 15 százalék.

Az önálló tevékenység ellenértékének (megbízási díjnak) kifizetésekor a diák nyilatkozhat a 10 százalékos költséghányad vagy a tételes költségelszámolás alkalmazásáról. Ellenkező esetben a kifizető automatikusan a 10 százalékos költséghányad figyelembe vételével állapítja meg az adóelőleget.

Járulékot (10 százalékos nyugdíjjárulék és 7 százalék egészségbiztosítási járulék) csak akkor vonnak a tanulóktól, ha a diák havi díjazása eléri a minimálbér összegének (ez most 110 ezer forint) 30 százalékát, azaz jelenleg a 33300 forintot. És csakis ekkor válik biztosítottá a tanuló a társadalombiztosításról szóló törvény szerint, azaz az egészségügyi ellátáson túl (amire tanulókánt egyébként is jogosult) valamennyi ellátásra jogosult lesz (pl. táppénz, nyugdíj). A járulékokat ebben az esetben is a foglalkoztató vonja le, és gondosodik az állami adó- és vámhatóság felé történő bevallásáról (a tanulónak ezzel kapcsolatban nincs kötelezettsége). A foglalkoztató a tanuló számára a levont járulékokról minden esetben igazolást köteles kiadni.

Abban az esetben, ha a diák havi díjazása nem éri el a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, biztosítási jogviszony nem jön létre. A tanulótól ilyen esetben nem von le a megbízó egyéni járulékot.

A tanulónak a megbízási jogviszonyból származó jövedeleme önálló tevékenységből származó jövedelemként lesz adóköteles, és erről személyi jövedelemadó bevallást kell benyújtania a tárgyévet követő év május 20-ig.

A diákmunka egyszerűsített foglalkoztatás keretében is végezhető

Ez lehet:

a) mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunka (a munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot)
Ekkor nem kell járulékot fizetni, az adó napi 500 forint, amit a munkáltató fizet.

b) alkalmi munka

Alkalmi munkának minősül a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített határozott időre szóló munkaviszony.

A foglalkoztatással kapcsolatos közterhet a munkáltató fizeti, a munkavállaló diákot nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, egészségügyi hozzájárulás és szja-előlegfizetési kötelezettség nem terheli. A napi 1000 forintos adót a munkáltató fizeti.

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka ellenértéke munkaviszonyból származó jövedelemnek, ezen belül bérjövedelemnek minősül. A munkavállalónak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedeleméről csak akkor kell az adóévet követő év május 20-ig elkészítenie az szja-bevallást, ha a bevétele meghaladja a napi minimálbért, azaz a napi 5110 forintot vagy garantált bérminimum esetén a napi 5940 forintot (átlagosan). Ha ennél több lesz a jövedelem, akkor szja-bevallást kell készíteni, jövedelemként pedig a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell a bevallásban szerepeltetni.

A filmipari statisztaként végzett alkalmi munkából származó bevételből (maximum napi nettó 12 ezer forint) nem kell jövedelmet megállapítani és bevallást benyújtani.

A kifizetések igazolása

A munkáltatónak, kifizetőnek a kifizetéskor igazolást kell adnia a kifizetett összegről, a levont személyi jövedelemadó előlegről, az egyéni járulékokról. A magánszemélynek ezekről adóévi összesített igazolást is kell kapnia az adóévet követő év január 31-éig.

Háztartási munka

Tipikusan ilyen: a takarítás, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás. Az így szerzett jövedelem után nem kell sem adót, sem járulékot fizetni.

Amennyiben a tanuló, hallgató háztartási alkalmazottként a fentiekben felsorolt munkát végez, akkor a társadalombiztosításról szóló jogszabály szerint nem lesz biztosított, és az e tevékenységéért kapott jövedelme után adó- és járulékfizetés nem terheli. Adózással kapcsolatos kötelezettség (bejelentés, regisztrációs díj megfizetése) csak a munkáltatónál jelentkezik. Ha a háztartási alkalmazottként foglalkoztatott diák kéri, akkor a munkáltató köteles részére a kifizetett munkabérről igazolást adni, amivel a későbbiekben igazolni tudja, hogy honnan származik a keresete.

Közterhek munkavállalási formánként

foglalkoztatás típusa	adó	járulék
munkaviszonyban	0,15%	10% nyugdíjjárulék 8,5% egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék
iskolaszövetkezet tagjaként	0,15%	nincs
megbízással	0,15%	havi 33 300 forinttól 10% nyugdíjjárulék és 7% egészségbiztosítási járulék
idénymunkában	napi 500 Ft (munkáltató fizeti)	nincs
alkalmi munkában	napi 1000 Ft (munkáltató fizeti)	nincs