Elpárolgott a bizalom, hitelességre is szükség lenne

Hogyan eshetett ekkorát a bitcoin?

Fotó: clipart.com

2022. július 15. Néhány hónap alatt kevesebb mint felére esett a bitcoin árfolyama, és már csak 20 ezer dollár alatt kereskednek a kriptovalutával. Az okok között makrogazdasági folyamatok és a virtuális eszközök iránti bizalom megingása is megtalálható.

Az elmúlt hónapok egyik legérdekesebb befektetési jelensége a bitcoin árfolyamának zuhanása volt. A kripto valuta értéke gyakorlatilag megfeleződött, a március végi majdnem 47 ezer dolláros csúcs után ma már csak 20 ezer alatt jegyzik. Az erőteljes gyengülés okait kutatva két irányba is érdemes figyelnünk, a tágabban vett makrogazdasági fejlemények mellett a virtuális eszközök jellemzői is szerepet játszanak.

Mindenek előtt azonban szükséges tisztáznunk, hogy hiába a már-már vallásszerűen hívő tömegek lelkesedése, a bitcoin nem valódi „pénz”, hanem egyszerűen egy újszerű alapokra és eljárásokra épülő befektetési eszköz, amelynek árfolyama, az összes többi befektetési termékhez hasonlóan fel-le ugrál, kiszámíthatatlanul mozog. Az elmúlt hónapok világosan megmutatták, hogy aki bitcoinba fektet, az nem egy alternatív fizetőeszközbe (egy stabil értékkel bíró, csak a fizetési eljárás vagy a fizetőeszköz értékének megóvásában különböző, pénzszerűen viselkedő valutába) fektet. A bitcoin valójában inkább technológiai részvényként viselkedik: akkor megy fel az árfolyama, amikor az informatikai, technológiai részvények árfolyama emelkedik, és akkor süllyed az ára, amikor a Facebook-, a Google- és az Apple-részvény ára csökken.

Eddig a kockázatos eszközöknek állt a zászló

Éppen ezért a kriptovaluták értékének 2017. óta tartó nagy emelkedése mögött részben hasonló okokat kell keresnünk, mint a többi, kockázatosabb eszköz árfolyam-emelkedése mögött; ez pedig a befektetők megnövekedett kockázattűrő képessége, az alternatív és magasabb kockázatú befektetési lehetőségek keresése. Az pedig, hogy a befektetők ilyesfajta befektetési lehetőségek felé fordultak, annak köszönhető, hogy a 2008-as pénzügyi válság óta a fejlett piacokon a központi bankok rendkívüli politikát folytattak: nem csak 0 százalékos kamatot vezettek be, ezzel is a részvénypiac felé fordítva a figyelmet, de több lépcsőben óriás mennyiségű pénzt juttattak a bankrendszeren keresztül a piacokra. Az ezermilliárd dolláros nagyságrendű likviditás meg is tette hatását, a kockázatos eszközök árfolyamai szárnyaltak az elmúlt években.

Mi változott?

Először a Covid-járvány zilálta szét a világgazdaságot, előbb a globálissá vált ellátási láncok akadoztak, majd a válság elmúltával most a munkavállalók egy része nem akarja vagy tudja ott folytatni, ahol 2 éve abbahagyta. Az ezek eredőjéből létrejövő eredeti inflációs nyomást az ukrán háború tovább fokozza az energia- és a mezőgazdasági alapanyag-árak drasztikus emelésével, mindez pedig egy szokatlanul magas pénzromlást okoz szerte a világban. Az amerikai jegybank erre válaszul kamatemelésekbe kezdett, ezzel eltántorítva a befektetőket a kockázatosabb befektetésektől. Hirtelen eltűnt a likviditás, a befektetők csak a biztos, kizárólag az erős alapokra, fundamentumokra épülő alacsony kockázatú eszközöket keresik most.

Ez a kamatemelési ciklus okozza tehát a bitcoin vergődését. De miért esett ez a szektor nagyobbat, mint a technológiai részvények? Itt jön képbe egy másik hasonlóság: a hitelesség hiánya mutatkozik meg.

Elveszett a bizalom

A kriptovaluták esetében az egész ágazatot illetően egy erős kiábrándultságról beszélhetünk; elveszett az „ártatlanság”, túlságosan sok negatív hír övezi a szektort. Május elején történt a legutóbbi jelentős botrány, amikor az elvileg fixen meghatározott értékkel bíró (úgynevezett „stabil érmének”) kikiáltott Luna kripto érméről derült ki, hogy nem tudja tartani a fix értékét, 40 milliárd dolláros közvetlen és még nagyobb közvetett veszteséget okozva az egész szektornak. Lássuk be, amikor valamiről azt ígérik, hogy mindig 1 dollárt fog érni, majd kiderül, hogy csak annyi a gond vele, hogy valójában nem ér 1 dollárt, akkor van alapja a befektetőknek úgy általában kételkedni az egész kripto-üzletben. Az már-már elfogadottnak, de mindenesetre szokásosnak tűnik, hogy a különböző virtuális tőzsdéken és börzéken elhelyezett tárcákat feltörik, tartalmukat ismeretlen hackerek ellopják – legutóbb június végén a Blockchain Harmony nevű szolgáltató ügyfeleitől loptak el a támadók 100 millió dollárnyi valutát.

Odáig jutottunk, hogy amikor nemrég megkérdezték egy konferencián Andrew Leftet, a Citron Research alapítóját, a piac egyik legelismertebb úgynevezett short-befektetőjét, hogy hol lát csalásra utaló jeleket a piacokon, akkor szó szerint azt válaszolta, hogy „azt hiszem a kripto egy teljes átverés, újra és újra és újra”. Természetesen ez túlzás, de tény, hogy jól jelzi a közhangulatot: jelenleg a befektetők nem bíznak eléggé a szektorban vagy annak kulcsszereplőiben.

A hitelesség hiánya eddig is hátráltatta a kripto-piacot, de ennyire érzékenyen eddig nem reagáltak a befektetők, hiszen likviditásbőségben voltak. Most, egy erőteljes amerikai kamatemelési ciklus elején/közepén már sokkal fontosabb lenne, hogy minél hamarabb javítsák a megítélésüket.

Szerző: Szepesi László
Címkék: befektetés, bitcoin, kriptovaluta, vagyon, árfolyam, dollár