Tragikus kamatot adnak a bankok

Hogyan szerethetjük a készpénzt és az állampapírt egyszerre?

2015. október 22. Készpénzbe és állampapírba öntötte idén a megtakarításait a lakosság, miközben a bankbetétekben és a befektetési jegyekben tartott vagyona nagyjából változatlan maradt. Az állam jóval többet fizet, mint egy átlagos bankbetét, a készpénz viszont semmit sem hoz. Érdekes ellentmondást hordoz a jelenség.

Idén nagyjából 480 milliárd forinttal növelte a lakosság a kezében lévő készpénz mennyiségét augusztus végéig – derül ki az MNB statisztikáit böngészve. Ilyen kiemelkedően csak az állampapírokban lévő pénzét hizlalta a lakosság. Nyolc hónap alatt mintegy 550 milliárd forintért vásárolt lakossági állampapírt a korábbi mennyiségen felül, kilenc hónap alatt pedig közel 600 milliárdért. A pénzügyi vagyonnak ez a két eleme bővült jelentősen a lakosság összes megtakarításain belül, azaz gyakorlatilag a plusz megtakarítás mind ide ömlött. Mindez úgy zajlott le, hogy a bankbetétben vagy befektetési jegyekben tartott megtakarítások gyakorlatilag nem változtak.

Mert az állam többet fizet

A betéti kamatok rendre negatív rekordokat döntenek; minden hónapban elmondhatjuk, hogy történelmi mélységbe estek. Az MNB statisztikái szerint a lekötött betétekre júliusban átlagosan már 1 százaléknál kevesebbet, 0,97 százalékot fizettek a bankok, augusztusban ez már csak 0,87 százalék volt. Azóta se mentek feljebb, legfeljebb stagnáltak. (A betéti kamatokat itt kalkulálhatja.) Ugyanakkor a kincstárjegyek futamidőtől függően 2,5-2,75 százalékot fizetnek. Ráadásul a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást sem vonják le ebből a kamatból (miközben a bankbetéteknél igen), csak a 16 százalékos kamatadót. A Magyar Államkincstár pedig ingyenes számlavezetést biztosít. Ezek után nem meglepő, hogy sokan döntenek az állampapír mellett.

A bankbetétekre viszont 12 hónapos lekötés esetén már az egy százalék feletti ajánlatnak is örülhetnek a megtakarítók. Kiemelkedik a mezőnyből a BNP Paribas és a Gránit Bank 3 százalékos ajánlata. Az előbbi ezt 10 millió forint fölött adja, alatta 2,8 százalékot fizet. Ezzel viszont vége is az állammal versenyre kelő ajánlatok sorának. Hat hónapra ugyanez a két pénzintézet fizet kiemelkedően; a BNP Paribas 2,60 százalékot, 10 millió forint fölött pedig 2,80 százalékot, a Gránit pedig 2,60 százalékotad. Rövidebb lekötésre találkozhatunk még egy-egy vonzó ajánlattal, ezekért a számokért azonban önmagában már nem érdemes megmozdítani a megtakarítást.

És a párnaciha?

Ha az utalási és más banki számlavezetési díjakat, valamint az egyéb költségeket is figyelembe vesszük, akkor nem csoda, hogy a jelenlegi kamatszinten nem törik magukat az emberek azért, hogy bankokba tegyék az újonnan képződő megtakarításukat. A befektetési alapok esetében a többség pénzpiaci alapban tartja a pénzét, ami a várható teljesítményt - évi 0,5 százalék körüli hozam – figyelembe véve nem egészen érthető. A nagyobb hozam reményében kockázatosabb alapok felé kellene mozdulni, de ehhez a lakosság túl konzervatív – sokak szerint pénzügyileg képzetlen -, ezért nem lép. Persze az is lehet, hogy ésszerű az emberek viselkedése, és inkább a biztonságra játszanak. Mindenesetre a biztonságosabb befektetési alapok már nem tudnak az egy-két évvel ezelőttihez hasonló vonzó múltbeli hozamokat felmutatni, ezért plusz pénz ezekbe sem áramlik.

A készpénz mennyisége ugyanakkor töretlenül nő. És míg az eddig említett befektetések mögött az ésszerűség szerepet játszott, ez valójában semmivel nem indokolható. A párnaciha ugyanis nem hoz semmit sem (tény, hogy már a bankbetét sem sokat), ráadásul még csak biztonságban sincs az otthon tartott pénz. Ugyanakkor - mint többször megírtuk - a rejtett gazdaságnak szerepe lehet ebben, sőt korrupciós pénzek is kifejezetten fűthetik ezt a jelenséget. Mindenesetre banki széfet alig lehet bérelni – olyan nagy rá a kereslet –, márpedig sokan ott tartják a bevallani nem szándékozott pénzüket.

Hogyan szerethetjük a készpénzt és az állampapírt egyszerre?

Mert az állam többet fizet

És a párnaciha?

A betéti kamatokat (forint, euró, dollár, svájci frank) itt kalkulálhatja.

A pénzpiaci és kötvényalapok legfrissebb, részletes hozamát itt találja.

Kapcsolódó anyagok