Kimutatták, mennyit számítanak a politikai kapcsolatok
2017. augusztus 9.
Az USA államaiban a leggazdagabbak kirívó többsége maga hozta össze milliárdjait – derült ki egy felmérésből. Ott még a négy százalékot sem éri el a politikai kapcsolatok révén való gyarapodás. Oroszországban viszont 64 százalék jutott ezen az úton a milliárdokhoz. Magyarország még a térképre sem került fel, pedig ilyen téren vizsgálódni itt is lehet.
Bár sokan – nem először – jósolják az Egyesült Államok gazdasági hatalmának a végét, úgy tűnik továbbra is igaz, hogy az USA a korlátlan lehetőségek hazája. Az Egyesült Államokban számos milliomos és milliárdos található, a Howmuch.net portál azt gyűjtötte ki, hogy kik az 50 államban a leggazdagabbak. Az 52 ember – két államban, Alaszkában és Delaware-ban holtverseny volt – közül 36-an maguk teremtették meg a vagyonukat, 7-en tovább gyarapították az örökölt vagyont, és mindössze 9-en élnek a felmenőik által gyűjtött javakból.
Persze vannak lényeges különbségek a különböző államok között. A kontinensnyi ország legvagyonosabb emberei többnyire már a nyugati part államaiban élnek – Oregonban, Washingtonban - itt a világ leggazdagabb embere, Bill Gates is – és Kaliforniában, ahol a Facebook-alapító Mark Zuckerberg vezeti a listát. Az utóbbi 62,4 milliárdja mellett a világ 7. leggazdagabb embere, a szintén kaliforniai Larry Ellison, az Oracle alapítója alig 2 milliárd dolláros hátránnyal már nem is kerülhetett fel a térképre. Pedig amúgy messze veri több állam, például Florida, Nevada, Michigan és az összes keleti parti állam leggazdagabbjait, még a legvagyonosabb a New York-i, szintén self made man Michael Bloomberget is, aki 50,7 milliárddal kénytelen megelégedni.
A szárazföldi államok gazdagjai között ennek megfelelően kivételnek számít a Nebraskában élő pénzügyi guru, Warren Buffet a maga 76,2 milliárd dollárnyi tőkéjével. Neki a szomszédos államok közül legfeljebb a kansasi Charles Koch érhet a nyomába, aki az öröklők, illetve az örökségüket gyarapítók közül a legnagyobb vagyonnal, 47,5 milliárd dollárral büszkélkedhet. Neki egyébként apja, Fred Koch még az alapítók kategóriájába tartozott, 1940-ben hozta létre cégét.
Persze az sem mindegy, ki hogyan szerezte a milliárdjait: szintén a Howmuch.net mérte fel a Peterson Nemzetközi Gazdaságtudományi Intézet tanulmányai alapján, hogy a világ dollármilliárdosai hogyan szerezték a vagyonukat. Az Egyesült Államokban gyakorlatilag elenyésző azok száma, akik politikai kapcsolataikat vették igénybe. Mindössze 3,8 százalék jutott milliárdjaihoz ilyen módon.
Vélhetőleg történelmi hagyományainak, illetve sorsfordulóinak köszönhetően mutat lényegesen más képet Európa, tükrözve egykori kettészakadásának hatásait is. Az öröklés dominált például Németországban (64,7 százalék), Franciaországban (51,2 százalék). A legnagyobb mértékben (83,3 százalék) ez Dániában van így, de persze Svájc, Spanyolország és Svédország sem szégyenkezhet. A friss vállalatalapítás útján még szintén jelentős, de kisebb mértékben születtek új milliárdosok. (Franciaország 37,3, Németország 25,9 százalék). Elenyésző azonban ezekben az országokban a pénzügyi befektetések útján, és a politikai kapcsolatok felhasználásával szerzett vagyon.
A kontinens keleti részén nem meglepő módon gyakorlatilag nincs, vagy minimális az örökölt vagyon, és lényegében ugyanez a kép Kínában is. A távol-keleti ország gazdaságának gyors növekedése a gyártási boomnak köszönhetően több mint 200 milliárdost hozott létre, így ott mintegy 40 százalékra tehető a vállalatalapítók aránya. Negyedük a cégvezetői körből került ki, és – meglepő módon – nem éri el a 10 százalékot azok aránya, akik politikai kapcsolataik útján jutottak a vagyonhoz.
A politikai kapcsolatok viszont kimutathatóan igen nagy szerepet játszottak Közép- és Kelet-Európában. Oroszországban 64 százalék jutott ezen az úton a milliárdokhoz, de Ukrajnában mintegy 50 százalék, Csehországban 30 százalék az arányuk. Lényegesen jobban áll ebből a szempontból Lengyelország, ahol a többieknél magasabb a pénzügyi befektetők aránya. Viszonylag csekélynek mondható ezekben az országokban a vállalatalapítók száma. Utóbbi számokkal kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy viszonylag kevesen jutottak el a dollár milliárdokig, ezért ezek az adatok – talán Oroszországot leszámítva – sok szempontból véletlenszerűek.
Magyarország (Szlovákiával és a délszláv államokkal együtt) fel sem került a térképre: nekünk mindeddig egyetlen dollármilliárdost sikerült felmutatnunk (míg például Romániában a világ milliárdosainak 0,1 százaléka, Lengyelországban 0,3 százaléka, Csehországban 0,4 százaléka él).
Noha a hazai gazdagok vagyona a dollármilliárdokat nem éri el, van legalább hozzávetőleges képünk arról, melyek a gazdagodás leggyakoribb útjai. Nálunk ráadásul gyakran összemosódik a vállalatalapítók és a politikai kapcsolataikra támaszkodva gazdagodók kategóriája – az elmúlt években pedig jelentősen megnőtt az utóbbi, elég csak Mészáros Lőrinc vagy Vajna András gyors karrierjére gondolni.
Mint korábban mi is felidéztük, a leggazdagabbakat kiszolgálók első számú szakértőjének számító Blochamps Capital vezetője, Karagich István úgy vélekedett, hogy a privátbanki ügyfélkörben tovább nyílhat az olló (azóta egyébként nyílt is) azok között, akiknek folyamatosan gyarapodik a vagyonuk és azok között, akik régebben megszerzett vagyont fektetnek be. Előbbiek magját pedig Karagich szerint érezhetően egy rohamosan gyarapodó, az állammal szoros üzleti viszonyt ápoló, az állami pályázatokon is gyakran sikeres vállalkozói réteg adja.
A magyar gazdaság jól láthatóan kettévált reálszférára és „irreálszférára" – állapította meg a Napi.hu legfrissebb, a 100 leggazdagabb magyarról szóló kiadványában. Mint leírták: az előbbit a piaci verseny, az utóbbit a milliárdos közbeszerzési győzelmek, a földpályázatok és a valós verseny nélkül megszerezett megbízások gyarapítják. Bár nagy figyelmet kapott, érdemes felidézni: a gazdagok listáján rakétaként száguldott előre a felcsúti polgármester, a nemzet gázszerelője. Mészáros Lőrinc a 2016 évi 31. helyről az idén az ötödikre ugrott, becsült vagyona egy esztendő leforgása alatt csaknem százmilliárd forinttal gyarapodott, így már eléri a 120 milliárd forintot. Dollárban persze ez még említést sem érdemelne, de ha sokáig marad a jelenlegi rendszer, akkor ez a helyzet szinte biztosan változik.
Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: gazdagok, milliárdosok, nemzetközi
Hogyan teremnek a milliárdosok?
Fotó: Azénpénzem
Bár sokan – nem először – jósolják az Egyesült Államok gazdasági hatalmának a végét, úgy tűnik továbbra is igaz, hogy az USA a korlátlan lehetőségek hazája. Az Egyesült Államokban számos milliomos és milliárdos található, a Howmuch.net portál azt gyűjtötte ki, hogy kik az 50 államban a leggazdagabbak. Az 52 ember – két államban, Alaszkában és Delaware-ban holtverseny volt – közül 36-an maguk teremtették meg a vagyonukat, 7-en tovább gyarapították az örökölt vagyont, és mindössze 9-en élnek a felmenőik által gyűjtött javakból.
Persze vannak lényeges különbségek a különböző államok között. A kontinensnyi ország legvagyonosabb emberei többnyire már a nyugati part államaiban élnek – Oregonban, Washingtonban - itt a világ leggazdagabb embere, Bill Gates is – és Kaliforniában, ahol a Facebook-alapító Mark Zuckerberg vezeti a listát. Az utóbbi 62,4 milliárdja mellett a világ 7. leggazdagabb embere, a szintén kaliforniai Larry Ellison, az Oracle alapítója alig 2 milliárd dolláros hátránnyal már nem is kerülhetett fel a térképre. Pedig amúgy messze veri több állam, például Florida, Nevada, Michigan és az összes keleti parti állam leggazdagabbjait, még a legvagyonosabb a New York-i, szintén self made man Michael Bloomberget is, aki 50,7 milliárddal kénytelen megelégedni.
A szárazföldi államok gazdagjai között ennek megfelelően kivételnek számít a Nebraskában élő pénzügyi guru, Warren Buffet a maga 76,2 milliárd dollárnyi tőkéjével. Neki a szomszédos államok közül legfeljebb a kansasi Charles Koch érhet a nyomába, aki az öröklők, illetve az örökségüket gyarapítók közül a legnagyobb vagyonnal, 47,5 milliárd dollárral büszkélkedhet. Neki egyébként apja, Fred Koch még az alapítók kategóriájába tartozott, 1940-ben hozta létre cégét.
Európában dominál az öröklés
Persze az sem mindegy, ki hogyan szerezte a milliárdjait: szintén a Howmuch.net mérte fel a Peterson Nemzetközi Gazdaságtudományi Intézet tanulmányai alapján, hogy a világ dollármilliárdosai hogyan szerezték a vagyonukat. Az Egyesült Államokban gyakorlatilag elenyésző azok száma, akik politikai kapcsolataikat vették igénybe. Mindössze 3,8 százalék jutott milliárdjaihoz ilyen módon.
Vélhetőleg történelmi hagyományainak, illetve sorsfordulóinak köszönhetően mutat lényegesen más képet Európa, tükrözve egykori kettészakadásának hatásait is. Az öröklés dominált például Németországban (64,7 százalék), Franciaországban (51,2 százalék). A legnagyobb mértékben (83,3 százalék) ez Dániában van így, de persze Svájc, Spanyolország és Svédország sem szégyenkezhet. A friss vállalatalapítás útján még szintén jelentős, de kisebb mértékben születtek új milliárdosok. (Franciaország 37,3, Németország 25,9 százalék). Elenyésző azonban ezekben az országokban a pénzügyi befektetések útján, és a politikai kapcsolatok felhasználásával szerzett vagyon.
A keleti szokások egészen mások
A kontinens keleti részén nem meglepő módon gyakorlatilag nincs, vagy minimális az örökölt vagyon, és lényegében ugyanez a kép Kínában is. A távol-keleti ország gazdaságának gyors növekedése a gyártási boomnak köszönhetően több mint 200 milliárdost hozott létre, így ott mintegy 40 százalékra tehető a vállalatalapítók aránya. Negyedük a cégvezetői körből került ki, és – meglepő módon – nem éri el a 10 százalékot azok aránya, akik politikai kapcsolataik útján jutottak a vagyonhoz.
A politikai kapcsolatok viszont kimutathatóan igen nagy szerepet játszottak Közép- és Kelet-Európában. Oroszországban 64 százalék jutott ezen az úton a milliárdokhoz, de Ukrajnában mintegy 50 százalék, Csehországban 30 százalék az arányuk. Lényegesen jobban áll ebből a szempontból Lengyelország, ahol a többieknél magasabb a pénzügyi befektetők aránya. Viszonylag csekélynek mondható ezekben az országokban a vállalatalapítók száma. Utóbbi számokkal kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy viszonylag kevesen jutottak el a dollár milliárdokig, ezért ezek az adatok – talán Oroszországot leszámítva – sok szempontból véletlenszerűek.
Magyarország (Szlovákiával és a délszláv államokkal együtt) fel sem került a térképre: nekünk mindeddig egyetlen dollármilliárdost sikerült felmutatnunk (míg például Romániában a világ milliárdosainak 0,1 százaléka, Lengyelországban 0,3 százaléka, Csehországban 0,4 százaléka él).
Nálunk a magot az állammal üzletelők adják
Noha a hazai gazdagok vagyona a dollármilliárdokat nem éri el, van legalább hozzávetőleges képünk arról, melyek a gazdagodás leggyakoribb útjai. Nálunk ráadásul gyakran összemosódik a vállalatalapítók és a politikai kapcsolataikra támaszkodva gazdagodók kategóriája – az elmúlt években pedig jelentősen megnőtt az utóbbi, elég csak Mészáros Lőrinc vagy Vajna András gyors karrierjére gondolni.
Mint korábban mi is felidéztük, a leggazdagabbakat kiszolgálók első számú szakértőjének számító Blochamps Capital vezetője, Karagich István úgy vélekedett, hogy a privátbanki ügyfélkörben tovább nyílhat az olló (azóta egyébként nyílt is) azok között, akiknek folyamatosan gyarapodik a vagyonuk és azok között, akik régebben megszerzett vagyont fektetnek be. Előbbiek magját pedig Karagich szerint érezhetően egy rohamosan gyarapodó, az állammal szoros üzleti viszonyt ápoló, az állami pályázatokon is gyakran sikeres vállalkozói réteg adja.
A magyar gazdaság jól láthatóan kettévált reálszférára és „irreálszférára" – állapította meg a Napi.hu legfrissebb, a 100 leggazdagabb magyarról szóló kiadványában. Mint leírták: az előbbit a piaci verseny, az utóbbit a milliárdos közbeszerzési győzelmek, a földpályázatok és a valós verseny nélkül megszerezett megbízások gyarapítják. Bár nagy figyelmet kapott, érdemes felidézni: a gazdagok listáján rakétaként száguldott előre a felcsúti polgármester, a nemzet gázszerelője. Mészáros Lőrinc a 2016 évi 31. helyről az idén az ötödikre ugrott, becsült vagyona egy esztendő leforgása alatt csaknem százmilliárd forinttal gyarapodott, így már eléri a 120 milliárd forintot. Dollárban persze ez még említést sem érdemelne, de ha sokáig marad a jelenlegi rendszer, akkor ez a helyzet szinte biztosan változik.
Nézze meg a cikkhez készült karikatúránkat is!
Tesztelje, van-e esélye a meggazdagodásra
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: gazdagok, milliárdosok, nemzetközi
Kapcsolódó anyagok
- 2018.11.22 - A leggazdagabbaknak nagyon bejön az OTP
- 2018.07.19 - A leggazdagabbak nagyon elégedettek itt
- 2018.05.29 - Mészáros Lőrinc csak a jéghegy csúcsa
- 2018.05.11 - Most és itt akar gazdagodni? Tesztelje az esélyeit!
- 2018.05.10 - Lázárt is kiütötte Mészáros
- 2017.11.14 - Soros adózni akar!
- 2017.07.04 - Kimutatták, tényleg a szegényebbek kárára híznak a gazdagok
- 2017.06.14 - Tényleg annyira gazdag a magyar? Itt van néhány kijózanító igazság!
- 2017.05.01 - Kik a legbefolyásosabb magyarok?
- 2017.03.07 - Valójában mennyire gazdagok a magyarok?
- 2016.11.03 - A kormányközeli vállalkozóknak áll a zászló
- 2016.10.18 - A gazdagok között is nő a szakadék
- 2016.08.29 - Tesztelje, van-e esélye a gazdagságra
- 2016.05.24 - Sajátos a magyar szupergazdagodás
További kapcsolódó anyagok