Minden tizedik időskori ellátás kevesebb 50 ezer forintnál

Hol a legjobb nyugdíjasnak lenni?

2015. július 12. A nyugdíjak összege alapján a legbőkezűbb a holland után a magyar – állapította meg a KSH elemzése. Ezt a képet – nem egyetlenként – árnyalja, hogy egy magyar nyugdíjas európai társaihoz képest mennyi ideig élvezheti ezt az ellátást. Nehéz nem látni, hogy megy a korhatár további emelésének, a nyugdíjak csökkentésének szükségességét sulykoló kommunikáció.

A becslések szerint ötven év múlva 7,9 millióra csökken Magyarország lélekszáma, a lakosság elöregedése miatt pedig idővel muszáj lesz felemelni a nyugdíjkorhatárt – mondta Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója a Demográfiai Portré 2015. című kötet bemutatóján az MTI tudósítása szerint. Kovács Katalin, az intézet tudományos főmunkatársa pedig előadásában azt fejtegette, hogy a nyugdíjak színvonalát tekintve a magyar nyugdíjrendszer Európában az egyik legbőkezűbb.

Magyarországon a 65 éves és ennél idősebb népesség aránya 1990. és 2014. között 13-ról 18 százalékra növekedett, az előrejelzések szerint 2060-ra pedig eléri a 29 százalékot. Az időskori eltartottsági ráta (száz aktív korúra hány idősebb jut) 1990. és 2014. között 20-ról 26-ra emelkedett. Az Eurostat számításai szerint 2060-ra ez az érték már 53 lesz. Fontos mutató még az öregedési index (száz gyermekre hány idős jut). 1990. és 2014. között az öregedési index értéke 65-ről 122-re nőtt.
Az említett kötetből kiderül, hogy pontosan mit is értett ezen. A kereseti rangsor közepén elhelyezkedők nyugdíjba vonulásukkor átlagosan a korábbi keresetük 94 százalékát kapják meg. Ennél magasabb arány pedig csak Hollandiában mutatható ki. Az átlagkeresethez mért (általánosabban használt) arány, ami mintegy hetven százalék, már nem ennyire kedvező, de azért az is Európa élmezőnyéhez sorolja a magyar nyugdíjasokat.

Számok és arányok


Ők ezen alighanem alaposan elcsodálkoznak. Nem mindegy ugyanis, mekkora bér arányában számíthat magasnak a nyugdíj. Az Országos Nyugdíjbiztosító (ONYF) adatai alapján az idei nyugdíjemelést követően már majdnem tíz százalékos azoknak az aránya, akik saját jogon ötvenezer forint alatti ellátást kapnak havonta (tavaly ez még „csak” hét százalék volt). Alig több mint tízezren kapnak 300 ezer forintnál többet. Ezek a számok persze a már nyugdíjba vonultak anyagi helyzetét jellemezhetik. Az átlagnyugdíj 107,4 ezer forint (ezen belül a nők mindössze 97,1 ezret kapnak).

Nagy kérdés, mi lesz a helyzet azokkal, akik még nem töltötték be a nyugdíjkorhatárt. Egyre többször hallani a korhatár emelésének, a nyugdíjak csökkentésének szükségességét. Az érv gyakran az, hogy az európai országokban is folyamatosan felfelé mozdítják a korhatárt. Tény, hogy már most több ország (spanyol, német, dán) akad, ahol 67 év a nyugdíjkorhatár. A dánok ezt ráadásul 71 évre akarják majd kitolni). Nem mellékes viszont, hogy az ellátást mennyi ideig élvezhetik a különböző országokban lakók.

A szegényebbeket több országban felkarolják


A magyarok várható élettartama – mint arról szintén olvashatunk a frissen megjelent Demográfiai Portréban – európai viszonylatban igen alacsonynak mondható. A 65 éves magyar férfiaknál csak a lett, a bolgár és a litván férfiak számíthatnak rövidebb élettartamra, a magyar nőkénél pedig csak a bolgár és román nők 65 éves korban várható élettartama alacsonyabb.

Az is érdekes kérdés, hogy a különböző országokban a magasabb keresetűeket vagy a leszakadókat preferálják az időskori ellátás megállapításakor. A magyar, az olasz, a lengyel, a holland, a finn és a portugál állami nyugdíjrendszerek hajtanak a legkevésbé végre – mint ahogy a kötetben fogalmaznak – „egyenlősítő mechanizmusokat”.

A legnagyobb egyenlőtlenségátrendezést a belga, a cseh, a dán, az ír, a norvég és az angol nyugdíjrendszer hajtja végre. Abban is különböznek a rendszerek, hogy a jövedelemegyenlőtlenségek átalakítását mely kereseti csoport hátrányára teszik. Az osztrák, a német és a spanyol nyugdíjrendszer például csak a legmagasabb jövedelműeknél állapít meg a többi kereseti csoporttól lényegesen eltérő (alacsonyabb) helyettesítési rátát. Míg a finn, a luxemburgi vagy a portugál nyugdíjrendszer a legalacsonyabb keresetűek helyettesítési rátáját szabja meg a többi csoporténál jóval magasabb szinten.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok