A szépen csillogó érméknek is két oldala van

Hol bombázó a kamat mostanában?

2013. május 8. A hazai vállalati kötvények piaca immár hagyományosan igen gyenge, pedig a maihoz hasonló csökkenő kamatkörnyezetben a megtakarítók számára hatékony versenytársat jelenthetne a bankbetétekkel szemben. Nem árt azonban ügyelni, mit is veszünk.

Olvasónk kifogásolta, hogy a bankbetéteknél (ezek kamatát itt kalkulálhatja) miért nem tüntetjük fel a kedvezőbb ajánlatokat. Némi értetlenkedés után kiderült: vállalati kötvényre gondolt. Ebben a kínálatban valóban akadhat nagyon vonzó, de az éremnek másik oldala is van. Igencsak attraktív kamatot kínált nemrég az E-Star Alternatív Energiaszolgáltató. Például 5 éves kötvényére a hat hónapos bubor fölött 5 százalékot, míg 3 év 9 hónapos papírjára fixen 10,24 százalékot adott. Ezt azonban a befektetők nemigen fogják látni. A magasabb hozam ára ugyanis mindig a magasabb kockázat. A társaság ellen ősz óta csődeljárás folyik. A nemrég született csődegyesség szerint a hitelezői követelések összege közel 18,5 milliárd forint. Valószínűleg még az járt jól, aki az utolsó percekben 16-20 százalékos áron megszabadult a tőzsdén ettől a kötvénytől. A tőzsde azonban nem jelenti éppen a vállalati kötvények pezsgő piacát.

A pénzintézeti papírok mellett – ha szinte csak mutatóba is – akadnak valódi vállalati kötvények is. Ezek ígérik is az értékpapírfajtától – a magasabb kockázat miatt - elvárt többletet. A Mol 2011-es kötvényprogramja során értékesített papírok három évre fizetnek fix 7 százalékot. Hozzájuk lehet jutni ma is banki pénztárakban és a tőzsdén. Az ALTEO Energiaszolgáltató 2011-ben kibocsátott szintén a tőzsdén forgalmazott 2 év 10 hónapos futamidejű kötvénye 12,37 százalékot fizet. Ezzel összevethető a Bussines Telecom 2013 márciusában kibocsátott egy éves papírjának 13 százalékos kamata.

A budapesti tőzsde terméklistáján jelenleg 134 kötvény szerepel, ami akár bíztató is lehetne, ha nem látszana mindjárt az is, hogy ez mindössze tucatnyi kibocsátótól származik, és ezek többsége is pénzintézet. A példa kedvéért, idén április 6. és május 6. között a 134 jegyzett papírra összesen hat darab üzletkötés született, nem egészen 6,5 millió forint értékben, ami nem nevezhető valamire való vételi és eladási erőnek. De sebaj: a bankok saját pénztáraikban is jegyeznek árfolyamot kötvényeikre, ahol pénzzé tehetők.

Ez az árfolyamjegyzés azonban a betétekénél is érzékenyebben követi a kamatpiac változásait, ami ebben az esetben azt is jelenti, hogy – ha olyan irányú a változás – még az is előfordulhat, hogy szerencsétlen esetben nem csak kisebb, vagy zéró kamathoz jut a befektető, hanem a teljes tőkéjénél is néhány százalékkal kevesebbhez. Ilyenkor kevés vigasz, hogy ez nem a bank megroggyanásának a következménye, hanem a piaci változások velejárója, de épp ezért fel is hívják a pénzintézetek a figyelmet arra, hogy a kötvényvásárlás igazán csak annak éri meg, aki lejáratig megtartja az értékpapírt.

A bankoktól minden szinten szinte minden

A néhány bank, amely jelen van ezen a piacon, ezzel együtt a különféle feltételek meglehetősen széles skáláját kínálja. Egytől öt évig terjedő futamidők között lehet válogatni, de – ahogy eladni – venni is lehet futamidő alatt belőlük, a bank által jegyzett, az éppen aktuális kamatszinthez igazodó áron, ami tovább bővíti az időtávok skáláját. Akad olyan papír, amely után negyedévente, félévente kifizetik a kamatot, és akad, amelynél csak a futamidő lejártával egy összegben, van köztük változó kamatozású, és van, amely fix pénzt ígér.

Az OTP már a piacon levő forintkötvényei futamidőtől, és a kibocsátás időpontjától függően 4-7 százalék közötti kamatokat adnak, euró kötvényei 2,25-2,75 százalékot. Az MKB inkább változó kamatozásúakat kínál, a 3 hónapos bubor fölött 0,5-0,8 százalékkal. Az FHB 3 év egy hónapos futamidejű kötvénye a 3 hónapos bubort fejeli meg 1,07 százalékkal, míg a CIB szintén a 3 hónapos bubor fölött ad futamidőtől és kamatfizetési ciklustól függően 0,3-1 százalékot. Attraktívnak voltak mondhatók a Diákhitel Központ DKK 2011-ben és 2012-ben kibocsátott papírjai, amelyek például két éves futamidőre fix 5,5 százalékot, 3 évre 7,75-8 százalékot kínáltak, és a kibocsátáskor 95,9, százalékos, 95,8 százalékos, illetve 98,7 százalékos áron lehetett megvenni őket (ez azt jelenti, hogy a hozam valójában sokkal magasabb volt). Ezek ráadásul – tekintve, hogy a DKK állami intézmény sok tekintetben az államkötvényekkel hozhatók párhuzamba.

Érdemes még megemlíteni a Questor kötvényeit. Ezek nincsenek a tőzsdén. A befektetési társaság azt ajánlja, hogy azokat tartsák nála, tartós befektetési számlán. A különböző futamidejű papírok így 8,95-9,20 százalékot hoznak. A kötvényeket bármikor visszavásárolják, de arra is felhívják a figyelmet, hogy ezzel a lehetőséggel költségmentesen és kamatveszteség nélkül csak a féléves kamatperiódust követő 10 napban lehet élni.

Szerző: Vándor Géza
Címkék: vállalati kötvény, bankbetét, bankok, kamat, hozam, tőzsde, árfolyamjegyzés