Jellemző a netes értékesítés

Hol, mit hamisítanak leginkább?

Fotó: Átfogó jelentés
2015. május 24. Minden korábbit meghaladó mennyiségben zúdultak a hamis árucikkek tavaly az uniós országokba – állapította meg egy friss jelentés. Egyre jelentősebbé válik a „házon belüli” hamisítás. Már terrorszervezetek és bűnbandák is „szakosodtak” erre. Júliustól külön címkét kapnak a biztonságos online patikák.

Évente több tízmilliárd euró kárt okoz az Európai Unióban a hamisítás, és 2010. óta több százezer munkahely megszűnését okozta, tavaly azonban a hamis termékek már minden eddiginél nagyobb mennyiségben készültek az EU határain belül – áll a Szellemi Tulajdoni Jogsértések Európai Megfigyelőközpontjának legfrissebb jelentésében. A felmérés arra is felhívja a figyelmet, hogy a nemzetközi bűnbandák szorosan együttműködnek a hamis termékek gyártása, disztribúciója és értékesítése során, illetve több terrorszervezet is hamis áruk forgalmazásából finanszírozza működését.

A Nemzetközi Gyógyszerhamisítás-ellenes Intézet (IRACM) adatai szerint 1000 dollárnyi befektetéssel 20 ezer dolláros bevételt lehet elérni heroinkereskedelemmel, 43 ezret cigarettahamisítással, de 500 ezret gyógyszerhamisítással. Az Interpol adatai szerint a gyógyszerhamisításra szakosodott csoportok éves bevétele a 75 milliárd dollárt is elérheti. A hamisítás és a terrorizmus között direkt összefüggések is kimutathatóak: az „Igazi IRA” hamis cigarettával árasztotta el Írországot és ezzel 5 év alatt mintegy 100 millió dollárt keresett. A madridi vonatok elleni támadást hamis CD-k forgalmazásából finanszírozták, míg egyes al-Kaida tagok arra kaptak utasítást, hogy hamis termékekből befolyó összegekkel támogassák a sejteket. Bizonyos afgán terrorcsoportok másolt hitelkártyákkal és hamis luxustermékekkel üzleteltek sikeresen.
Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára szerint is egyre jelentősebb méreteket ölt az EU-n belüli hamisítás, noha továbbra is az Európai Unió határain túlról érkezik a régióban értékesített hamis áruk nagyobbik része.

Az adatok szerint még mindig Kínából érkezik a legtöbb a hamis termék: az EU-n belül lefoglalt áruk értéke szerinti 73 százaléka, mennyiség szerinti kétharmada származott onnan. A HENT tapasztalata szerint a hamisításra szakosodott kínai bűnözői csoportok szorosan kapcsolódnak más csoportokhoz: az Olaszországban tevékenykedő kínai bűnözők például együttműködnek a hírhedt olasz Camorrával a hamis áruk importjában és terjesztésében.

Sok az átcsomagolt, átcímkézett cucc


A kínai szervezett alvilági csoportok egyik módszere, hogy megtelepednek a legálisan működő szabad kereskedelmi zónákban (FTZ), és itt csomagolják vagy címkézik át, látják el "eredeti" védjeggyel, illetve „papírozzák” le a Kínából konténerszámra érkező hamis árut. Ez többek között azért nehezíti meg az európai hatóságok dolgát, mert a világ 135 országában található 3000 szabadkereskedelmi zónából 82 az Európai Unió területén található.

Kínából tehát szerteszét ömlik minden hamis cucc, más ázsiai országok szemmel láthatóan sokkal inkább egy-egy termékcsoportra fókuszálnak (lásd táblázatunkat). Érdemes kiemelni, hogy Egyiptomban a hamisítás főleg a hagyományos élelmiszerek „bio” és „organikus” címkével való ellátását jelenti. A jelentés azt országok közül kiemeli még Indonéziát a gyenge jogszabályi háttér és a korrupció, valamint a Fülöpi-szigeteket a szűkös jogérvényesítési lehetőségek miatt.

A jelentés szerint a hamis termékek legjelentősebb értékesítési csatornája az internet, ugyanis a vásárlókat vonzzák a 24 órában elérhető, alacsony árakat feltüntető weboldalak, amelyek gyakran olyan igényességgel kerülnek kialakításra, hogy komoly riválisai a jogtulajdonosok legális weboldalainak. Jogi úton is nehéz fellépni a hamisítók ellen, hiszen ehhez több különféle hatóság együttes akciója szükséges. A hamisítók weboldalaik blokkolása esetén akár egy éjszaka alatt képesek új holnappal előrukkolni. Ezzel együtt a hamis termékek elleni harcban 2010. óta több mint 2600 domain-nevet foglaltak le az Europol és az együttműködő hatóságok; ezek az oldalak különböző hamis termékeket (elektronikai és ruházati cikkeket, cipőket, kiegészítőket) árusítottak.

A HENT szerint nagy gond, hogy a hamisítás – az egészségügyi és biztonsági kockázatok ellenére – társadalmilag még mindig elég széles körben tolerált tevékenység. Igazán veszélyesnek a hamis gyógyszerek számíthatnak. Mint a múlt héten egy sajtótájékoztatón elhangzott: az idén júliustól egy logó segítségével lehet majd beazonosítani a biztonságosan működő online gyógyszertárakat az unió tagállamaiban, így Magyarországon is.A hamis, illegális gyógyszereknek, a hozzáférhetetlenné tett weboldalaknak itt lehet utánanézni.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok