Kiderült, mik lehetnek a sláger megtakarítások

Hova megy a pénz az állampapírok kamatcsökkenése után?

Fotó: Lovas Judit

2024. szeptember 18. Jövőre 1300 milliárd forint kamat érkezik a lakossághoz a Prémium Magyar Állampapírban tartott megtakarításaira. Kérdés, hogy a nagy kamatesés után mibe megy ez a pénz és a más lejáró állampapírokból befolyó összeg. Az ÁKK nagy durranásra nem készül, legfeljebb finomhangolna. A Portfolio tegnapi Future of Finance rendezvényén a pénzvilág szakértői beszélték meg a várható trendeket.

A Magyar Nemzeti Bank júniusi felmérése szerint a munkaképes korú lakosság 40 százalékának nincs megtakarítása, ugyanakkor a háztartások egyhatoda (16 százaléka) rendelkezik állampapír befektetéssel. A vagyonosabb háztartások aktívabbak ezen a piacon, jellemzően 500 ezer forint megtakarítással lépnek az állampapírpiacra az emberek – mondta Kuti Zsolt, a Magyar Nemzeti Bank főközgazdásza előadásában a Portfolio Future of Finance rendezvényén.

A lakosság mintegy 7000 milliárd forint PMÁP-ot (Prémium Magyar Állampapír) tart, a MÁP Plusz állomány az elmúlt időszakban 800 milliárd forint alá csökkent (az állomány 6 százaléka), miközben a 2024. januárban indult FixMÁP állománya megközelíti a 600 milliárd forintot (4,6 százalék). A háztartások 1.200 milliárd forint intézményi papírt is tartanak (állampapír állományuk közel 10 százaléka) – ismertette az adatokat a szakember.

Jövőre az állampapír lejáratok 40 százaléka, a PMÁP kamatkifizetések 74 százaléka az első negyedévben várható (az első 3 hónapban 707 milliárd forint állampapír jár le, és 967 milliárd kamatot fizetnek ki a PMÁP-ra). Az MNB becslése szerint az elmúlt években a lejáró diszkont kincstárjegyek mintegy 60 százalékát újították meg, a PMÁP lejáratok állampapírban megújítása 40 százalék körül alakulhatott, míg a kamatjövedelmek esetén az állampapírba való újrabefektetés 45 százalék körül alakulhatott.

A lejáratok és kamatok felhasználását több tényező is befolyásolja majd, így a fogyasztói bizalom alakulása, a beruházások, a lakáspiaci forgalom, és hogy milyen megtakarítási alternatívák lesznek a piacon – mondta Kuti Zsolt.

Az ÁKK nem aggódik

Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója szerint ma már a Magyar Államkincstárnál és a pénzügyi intézményeknél vezetett értékpapírszámlákkal együtt összesen 1,2 -1,3 millió állampapírszámla lehet. Az államadósság mintegy 21 százalékát finanszírozza a lakosság.

- Elértük a 20-25 százalékos benchmarkot, ennél nem is akarunk többet, ezt többször kommunikáltuk – mondta a szakember a panelbeszélgetésen. Hozzátette: láttak már tömeges visszaváltást a MÁP Plusz esetében 2022-ben, az egy slágertermék-váltás volt. Amikor elkezdődött a visszaváltás, a piaci hozamszint 5-6 százalékponttal magasabb volt, ez a PMÁP esetében nem valószínű. Másik tapasztalás az volt, amikor idén tavasszal jelentős összegű PMÁP kamatfizetés volt, és azt visszaforgatták az emberek. Harmadrészt a rövid kötvényalapok és pénzpiaci alapok felfutása is tetten érhető volt tavaly, a hozamok normalizálódásával azonban ezek a pénzek elkezdtek más, főként vegyes alapokba átmenni.

Éppen ezért a szakember arra számít, hogy a lakossági állampapíroknál a jövő tavasszal kapott kamatok nagy részét állampapírba teszik majd az emberek. Úgy véli, hogy a lakossági állampapír paletta teljes. A devizás papír (Euró Magyar Állampapír) forgalmazását nem engedik ki, bankok nem forgalmazhatják, az marad a kincstárnál. Ha úgy alakul, az árazással tudnak finomhangolni – tette hozz Kurali.

Elég lesz a finomhangolás?

Al-Hilal István, a Fidelity International igazgatója szerint többre lesz szükség, mint finomhangolásra. Ugyanakkor úgy véli, hogy az állampapír kampányok arra jók voltak, hogy sok embert elértek, így más befektetések felé is elindultak az emberek, így a befektetési alapok felé.

Az előző kamatcsökkentési ciklusban, amikor 5 százalék alá esett a kamat, elkezdődött a hozamkeresés, nagyobb összegek áramoltak befektetési alapokba. Ez kicsit feljebb ment, hiszen már amint leestek a PMÁP hozamok a 20 százalék körüli szintről 7 százalék alá, elkezdték a befektetők keresni a következő lehetőségeket – mondta Al-Hilal.

Szabó Balázs, a Hold Alapkezelő vezérigazgatója hozzátette: már tavaly november óta sok pénz érkezett a kötvényalapokba (akkor vágták meg a PMÁP kamatát). A kockázatkeresés nem nagy a lakosság részéről, most inkább vegyes alapokba megy a pénz, de ott is állampapírba (főként diszkont kincstárjegy) megy főként belőle.

Azt is hozzátette, hogy ha a kormány költekezni kezd a nagyobb gazdasági növekedés érdekében, a forint gyengülhet, az felboríthatja a hozamokat is, és ha ilyen hangulatban érkezünk a kamatfizetésekhez, akkor azt nem biztos, hogy forint állampapírba akarják majd tenni a pénzüket az emberek. Szerinte sok pénz megy majd befektetési jegyekbe és ingatlanba is.

Kovács László, a VIG Alapkezelő üzletfejlesztési igazgatója szerint, ha hozzászoknak az embereka kétszámjegyű hozamokhoz, akkor van tere a befektetési alapoknak. Úgy véli, hogy jövőre 3 slágertermék lesz.

Az ingatlan – ha kifutnak a magas kamatozású papírok, akkor sokan fognak a gyerekeiknek lakás venni.
Állampapír
Befektetési alap – ami aztán ismét állampapírba tolja a pénzt.

Tehát néhány meglepetéssel, de a trend folytatódik.

A szakemberek egyébként nagyobb piaci krachra nem számítanak, némi recesszió jöhet, ugyanakkor Al-Hilal István szerint nagy a geopolitikai kockázat (háborúk), ami átírhatja a forgatókönyveket.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: MNB, Kuti Zsolt, megtakarítás, állampapír, MÁP Plusz, PMÁP, FixMÁP, Kurali Zoltán, ÁKK, Államadósság Kezelő Központ