A legnagyobb címletből 115 tonnát tartanak a magyarok

Hová tűnnek a húszezresek?

2015. augusztus 4. A magyarok kezében levő húszezres bankjegyek sorba állítva majdnem másfélszer körbeérnék a Földet. A két legnagyobb címlet pedig összesen 232 tonnát nyom. A húszezres egyébként mára alighanem már letaszította a „trónról” a tízezrest. Mennyisége ugyanis elképesztő mértékben nő.

Nyafognak a boltosok, ha valaki húszezressel akar fizetni – írta meg a Pénzcentrum.hu. Ezt a jelenséget mindenki a saját bőrén is tapasztalhatja, ha a legnagyobb címletű bankóval akar fizetni. Ilyen körülmények között igazán meglepő, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a forgalomban levő bankjegyek közül elsöprő arányban éppen a húszezresek mennyisége nőtt. Idén az első negyedévben a 2010. év végi mennyiséghez képest közel 87 százalékkal több ilyen bankót forgattak a magyarok.

Illetve nyilvánvalóan nem forgatnak. Teljesen elképzelhetetlen ugyanis, hogy a fizetési forgalom miatt lenne szükség ennyivel több húszezresre. A június végére ismét elképesztő új csúcsra ugrott készpénzmennyiségről szóló cikkünk után egyik olvasónk jelezte: a "pénzt a párnacihába" akció igen sok, elsősorban nagycímletű bankót von ki a forgalomból, amit pótolni kell. Szerinte sokatmondó lehet megnézni, miként alakul a nagy címletek gyártása és forgalomba hozása az utóbbi években.

Az MNB legfrissebb statisztikája szerint a magánszemélyek júniusban mintegy 60 milliárd forint kápés tranzakciót hajtottak végre. Emellett a háztartások még 6,5 milliárd forintnyi valutát is tartottak a kezükben (ez – mint az MNB is jelzi – igen bizonytalan adat, csak becsült érték, ezen belül is előzetes).

A jegybanki adatok alapján úgy látszik, hogy a „király” a húszezres lett, mára valószínűleg már mennyiségben is sikerült a tízezres fölé kerekednie. A tízezresek forgalomban levő mennyisége 2010. óta mintegy harmadával nőtt. Az utóbbi egy évben a húszezresek darabszáma majdnem ötödével, a tízezreseké viszont hét százalék alatti mértékben emelkedett. A két legnagyobb címlet aránya az összes bankón belül már 62,4 százalékra (ez csak darabszám, nem érték!) ugrott.

Jókora párnacihára lenne szükség

Az MNB feladata ezen a téren kizárólag a piaci igények kiszolgálása, vagyis a készpénzmennyiséget maga nem alakíthatja. Ha tehát nagyobb igény van egy bankóra, akkor többet bocsátanak ki, az meg elég furcsa lenne, ha az MNB mesterséges hiányt idézne elő. A jegybank éves jelentése szerint tavaly az egész év alatt összesen 3243 milliárd forint értékű készpénzforgalmat bonyolított le a hitelintézetek és a Posta számára, ezen belül 264 millió darab bankjegyet szolgált ki ügyfeleinek, miközben 224 millió darab bankjegy érkezett be a jegybankba. Az MNB 2014-ben mintegy 38 millió darab bankjegyet minősített forgalomképtelennek és selejtezett le, és pótolt új, jó minőségű fizetőeszközökkel.

A legnagyobb kérdés persze az, hogy hová lesz ez a rengeteg plusz húszezres. Az MNB szerint a jelenség oka, hogy az elmúlt évben – a csökkenő inflációs környezettel párhuzamosan –mérséklődtek a betéti kamatok, így a készpénztartással összefüggő kamatveszteség még tovább csökkent. (Némiképp súlytalanul azért megemlítik azt is, hogy esetleg a rejtett gazdaság is belejátszhat a dologba.) Alapvetően azonban az MNB mintha maga is a „párnacihában” hinne.

Márpedig ehhez a pénzmennyiséghez igencsak nagy párnahuzatra lenne szükség. Számításaink szerint ugyanis 2015 első negyedévében már mintegy 115 tonnát tett ki a kezekben levő (illetve nem levő) húszezresek súlya. A tízezresekkel együtt ez már 232 tonnát jelent. Más összevetésben: ha egymás mellé tennénk a magyarok által birtokolt húszezres bankókat, akkor azok közel másfélszer körbeérnék a Földet.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!

Címkék: készpénz, bankjegy, húszeres, tízezres, címlet, MNB