Jegyzet

Hús, kenyér, tojás: mennyi juthat az asztalra

2012. augusztus 21. A KSH adatai alapján húst, tojást és tejet sokkal kevesebbet fogyasztanak a magyar háztartások, mint a nyolcvanas évek végén. Sokan alighanem kényszerűen korlátozzák, mit is vesznek. És ez még aligha a vége...

Az ünnepre megírtuk, hogy az átlagbérből hány kiló kenyérre futotta korábban, és mi a helyzet most, illetve mire lehet számítani ősszel. A számok elég siralmasak (míg 2006-ban még 511 kilónál is több kenyérre futotta a kézhez kapott pénzből, ősszel esetleg már csak 340 kiló lenne beszerezhető). Nem mindegy azonban, a pékek mennyire sikeresen lobbiznak. Az eddigi tapasztalatok szerint többnyire nem tudták elérni, amit akarnak.

A helyzet ezzel együtt nem tűnik túl bíztatónak. A világban lassan már csak az egykori olajárrobbanáshoz hasonlítható, ami az élelmiszerek árával történik. Az pedig most is (mint akkor) csak illúzió lehet, hogy ez nem gyűrűzik be hozzánk. A magyar költségvetés étvágya miatt arra sem igazán lehet reményünk, hogy az áfát minimális szintre engedik le legalább az alapvető élelmiszereknél.

A fene tudja miért, eszembe jutott a Marie Antoinette-nek tulajdonított mondás: ha nincs kenyerük, miért nem esznek kalácsot? Ilyent persze egyetlen magyar politikus sem mondott, de valahogy azzal a réteggel szembeni érzékenység sem érezhető, akiknél a kenyér ára nagyon is számít.

A szegénység, elmaradottság meghatározására több módszer is szolgál. Szerintünk gazdasági szempontból a legjobb megközelítés, ha az alapvető élelmiszerek és a rezsiköltségek összes kiadáson belüli arányát nézzük. Az evidencia, hogy a legtehetősebbeknél (ide tartoznak a mostani adórendszer abszolút nyertesei is) nemhogy az alapvető, de még a mindenféle élelmiszer is csekély súlyt képvisel. Minél inkább közeledünk a decilisek (tizedek - a statisztikai hivatal jövedelem szerint ilyen kategóriákra osztja a lakosságot) rosszabb végén tartózkodókhoz, annál többet kénytelenek költeni, például kenyérre.

Mást is érdemes persze nézni. A KSH adatai szerint 1987-ig dinamikusan nőtt a húsfogyasztás. Ez háztartásonként évi 81,3 kilón érte el a csúcsot.  A 2006-os mintegy hetven kiló 2010-re 60 kilóra csökkent. A tojásnál és tejnél is hasonló tendenciák látszanak. Sajnos az esés mögött aligha az egészségesebb táplálkozásra áttérés húzódik meg. Sokkal valószínűbb, hogy sokan kényszerűen korlátozzák fogyasztásukat. Egyre több nemzetközi tanulmány szól arról, hogy hús ismét csak a gazdagabbak asztalára juthat minden nap.

Senki se panaszkodjon tehát most, van még út lefelé.


Címkék:  , ,

Kapcsolódó anyagok