Előfordulhat a kéretlen konverzió is

Így bukhat sokat a devizájából

Fotó: Azénpénzem

2018. február 27. Több banknál is drágulnak tavasszal a devizaszámlák. Az ügyfelek pénzét azonban a költségek mellett jócskán apaszthatják a kedvezőtlenül alkalmazott árfolyamok. Rossz bankot választva eleve sokat veszíthet a külföldi rokonnal rendelkező ügyfél.

Tavaly év végén – számoltuk ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikája alapján – körülbelül 1200 milliárd forintnak megfelelő devizát tartott a bankoknál folyószámlán, illetve lekötve a lakosság. Ez a teljes pénzintézeti számlákon levő pénz közel 16 százaléka. Amennyiben a haza-, illetve külföldre utalások egyre nagyobb összegét (ezek sokszor csak rövid ideig „hevernek” a számlákon) is nézzük, akkor különösen fontos lehet, hogy jól válasszunk bankot.

Mint arról korábban részletesen írtunk, a neten rendre felbukkan több olyan rémtörténet is, amely arról szól, hogy miként „csapolta meg” a magyar bank a külföldről hazautalt összegeket. A gondot az okozta, hogy a bank az érkező eurót átváltotta, ezt a forintot utaltatta azután az ügyfél a devizaszámlájára – ami persze újabb, fordított előjelű (forintért vett eurót) konverzió. Az esetenként eleve sem csekély díjakat (a nagyobb bankoknál nyitható devizaszámlák költségeit itt nézheti meg) pedig a két konverzió alaposan felsrófolja.

Nemcsak ügyfélhiba (az előzőekben leírt esetben ez történt), hanem akár „rendszerhiba” is beléphet. A K&H figyelmezteti ügyfeleit, hogy a külföldi bankok az átutalt összeget konvertálhatják a kedvezményezett ország devizanemére. A devizában indított átutalási megbízás így a bankhoz már belföldi forint átutalásként érkezik, a K&H pedig nem tudhatja, hogy ezt eredetileg egyáltalán nem így tervezték. A bank nyomatékosítja: mindent megtesz annak érdekében, hogy a kialakult piaci gyakorlat miatt ügyfeleit ne érje veszteség, és a kettős konverzió miatti különbözet beszedése ügyében segítségére lehessen.

Nem csak a díjak miatt lehet rosszul választani bankot

Csapda azonban más is akad. Korábban kigyűjtöttük, hogy melyik banknál jár a legjobban és a legrosszabbul az, aki eurót vált, illetve kártyát használ külföldön. Többen kérték, így feltérképeztük, hogy angol font esetén mi a helyzet.

Az angol font forintárfolyama*
Bank	Vételi	Eladási
Budapest	352,41	360,97
CIB	341,77	370,25
Erste	343,62	368,54
K&H	343,58	368,50
OTP	353,38	360,52
Raiffeisen	352,44	361,00
Unicredit	343,01	367,81
*2018. február 26-án Forrás: banki tájékoztatók

A táblázat adataiból jól látszik, hogy a legrosszabb bankot választva (ebbe a kategóriába a CIB sorolható) eleve sokat veszíthet a külföldi rokonnal rendelkező ügyfél. A pozitív példa pedig az OTP. A legnagyobb magyar bank egyébként március 1-jétől emeli szinte minden, közte a devizaszámlákra vonatkozó, díját. Ez a drágulás azonban az inflációt követő mértékű, összességében tehát szinte érzékelhetetlen.

A CIB április 25-étől a devizakártyák elszámolását nem a költés napján, hanem az azt megelőző banki munkanapon érvényes deviza vételi árfolyamon végzi majd.

Drágítás persze másutt is akad. A CIB-nél a devizaszámla havi díja az egy évvel korábbi 186 forint helyett már 299 forint. Közben a devizakártyák éves díja mintegy negyedével emelkedett. A K&H április elsejétől négyévnyi inflációt érvényesít. Nem meglepő, hogy a banknál ugyanekkortól a devizaszámlák költségei is nőnek. A devizaszámláról pénztárban felvett 300 euró költsége összesen 44 forinttal, 2132,5 forintra emelkedik majd. Azzal az árfolyammal számoltunk, amelyen a K&H azonnal visszavenné a közös európai pénzt. Ha a díjat úgy rendezné valaki, hogy a banktól venné meg hozzá az eurót, akkor már mintegy 2,2 ezer forintos teher jönne ki.

A devizaszámlák, devizakártyák feltételeit itt nézheti meg.

A lekötött devizabetétek kamatát itt kalkulálhatja.

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: deviza, devizaszámla, bankok