A minimálbéresek adóéke az Unióban nálunk a legmagasabb

Így csoportosítja a kormány a pénzt a szegényebbektől a gazdagabbakhoz

Fotó: iclipart.com

2022. február 7. Több szakértő is megállapította már, hogy a kialakított állami támogatási rendszer a tehetősebbeknek kedvez. Valójában azonban – derül ki egy friss tanulmányból – az egész adórendszer így működik. A minimálbér körüli munkajövedelmek adóterhelése az uniós országok között nálunk a legmagasabb.

A Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet a Polgár Alapítvány az Esélyekért megbízásából készített egy tanulmányt a magyar adórendszer működéséről, a szegényebb és gazdagabb, illetve a gyermektelen és gyermeket nevelő adózók közötti újraelosztás mértékéről. Becsléseik szerint Magyarországon az adóterhelés a jövedelmek növekedésével párhuzamosan csökken: a legfelső jövedelmi tizedbe tartozók összességében nagyjából 6-8 százalékkal kevesebb adót fizetnek jövedelmeik után, mint a legalsó jövedelmi tized háztartásainak tagjai. A minimálbér körüli munkajövedelmek adóterhelése (a munkavállalói és munkaadói terheket is tartalmazó adóék) az uniós országok között Magyarországon a legmagasabb (A teljes tanulmány itt tölthető le.)

Magyarországon - más országokhoz hasonlóan - a gazdagabbak jövedelmükhöz viszonyítva kevesebb áfát fizetnek, mint az alacsony keresetűek, azaz az áfa regresszív. Az alacsonyabb keresetűek ugyanis a jövedelmük jóval magasabb hányadát fordítják fogyasztásra és kevesebbet megtakarításra, mint a jövedelemeloszlás tetején lévők, így a jövedelmük magasabb hányadát terheli fogyasztási jellegű adó. Ráadásul, mivel az átlagos áfakulcs magas, más országokhoz képest nálunk az áfának nagyobb a súlya a teljes adórendszer újraelosztási hatásában.

A legtöbb Európai országban a fogyasztási adók regresszivitását a jövedelemadó progresszivitása ellensúlyozza, Magyarországon azonban sem az szja, sem más adók nem töltik be ezt a szerepet. A magyar szja-rendszerből gyakorlatilag teljes mértékben hiányzik a progresszivitás: a gyermektelen adózók jövedelemtől függetlenül ugyanazzal a kulccsal adóznak, tehát a nagyon sokat és a nagyon keveset keresők fizetéséből ugyanakkora arányban von le az állam. Ez Európában nagyon ritka, Magyarországon kívül csak Bulgáriában és Romániában van ilyen rendszer.

Sajátos a gyerekesek támogatása is

A családi adókedvezmény is a gazdag sokgyerekeseknek kedvez az egygyerekes vagy szegényebb családokkal szemben. A legfelső decilis legalább háromgyermekes adófizetői, mintegy 22 ezer fő, az összes gyermekes adófizető 2 százaléka viszi el a teljes családi adókedvezmény (CSAK) 10 százalékát, 33 milliárd forintot. A legjobban keresők összesen 70 milliárd CSAK-ot vesznek fel, ami több annál, mint ami az alsó négy decilisnek összesen jut.

Összességében tehát a gyermekekkel kapcsolatos kedvezmények – amelyek 2020-ban az összevonás alá eső jövedelmek két százalékát, 337 milliárd forintot tettek ki, és az adózók nem egészen negyedéhez jutottak el – érdemben nem változtatják meg a teljes adóterhelés szintjét és pályáját. Ez a támogatás az alacsonyabb jövedelmű egygyermekeseknek nem nyújt érdemi segítséget. Három gyerek kell ahhoz, hogy az adót és a családi juttatásokat is figyelembe véve a magyar nettó jövedelem ne lógjon ki az európai országok sorából.

Ezért lehet tévút az áfacsökkentés

A tanulmány alapján (az írás készítői nem foglalnak állást, csak felvázolják a helyzetet) határozottan tévútnak tűnik az ellenzék által ígért, az alapvető élelmiszerekre kiterjedő áfacsökkentés. Nem mellékes a kérdés, hiszen az áfa a személyi jövedelemadónál nagyobb terhet ró az emberekre: az összes áfabevétel 2020-ban 4669 milliárd forintot, míg a teljes szja-bevétel 2527 milliárd forintot tett ki.

A kedvezményes kulcsok alkalmazása viszont drága és nem hatékony módja az újraelosztásnak. A kedvezményes áfakulcsok ugyanis a magas jövedelműek adóterhelését is csökkentik, akik ráadásul, bár a jövedelmükhöz viszonyítva jellemzően kevesebbet, az összegében többet fordítanak a kedvezményes körbe tartozó árucikkekre. Emellett a fogyasztási szerkezet változásai és bizonytalansága miatt az elosztási hatás nehezen prognosztizálható.

A tanulmány érdekes megállapítása még, hogy Magyarországon az áfaterhelés a kiadásokhoz viszonyítva sem tekinthető progresszívnak. A jelenlegi kedvezményes adókulcsok egy része is kifejezetten a magasabb jövedelműeknek kedvez. Ilyen tétel az italok kivételével 2020. január 1. óta 5 százalékos kulccsal adózó szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, amelynek súlya az 5. ötödben (5 százalék) magasabb, mint az alsó jövedelmi ötödben (3,8 százalék).

Szerző: Azénpénzem
Címkék: adö, adórendszer, szja, áfa, családi adókedvezmény, tanulmány