Ez lesz a mostani válság következménye

Így dőlnek majd be a hitelek

Fotó: clipart.com

2022. november 25. Jelentősen megugrik a hitelüket törleszteni nem tudó háztartások és vállalkozások aránya is a következő időszakban – derül ki az MNB jelentéséből. Miközben a jegybank nem aggódik a bankrendszer stabilitásáért, az is kiderül, hogy a kormányzat idén 500 milliárd forint plusz terhet rakott a pénzintézetekre, ezzel elvitte csaknem a teljes 2021-es, kiugró mértékű nyereségüket.

A romló gazdasági környezet megnehezíti az adósok helyzetét, azért az MNB legfrissebb Pénzügyi Stabilitási Jelentése azzal számol, hogy egyre többen nem tudják majd fizetni a hitelüket. Már az idei első félévben is látható volt a romlás, a moratórium kivezetésével megnőtt a hitelüket nem teljesítők aránya. A tavaly októberi 2,5 százalékról 4,2 százalékra nőtt a háztartások esetében az NPL-ráta (főként a célzott moratóriumban maradók átminősítése miatt) június végére, míg a vállalatok esetében 3,9 százalékon állt, ami 0,2 százalékpontos csökkenés fél év alatt.

Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy a vállalatoknál valójában emelkedett a nem teljesítő hitelállomány összege, csak közben annyira sok hitelt helyeztek ki, hogy az így meghízott állomány miatt lett kisebb az NPL-ráta.

Most jön az igazi romlás a cégeknél

Az igazi romlás azonban csak most következik. A jegybank becslése szerint a 2022 őszéig megfigyelhető sokkok együttes eredményeként a hazai, hitellel rendelkező kkv-k bedőlési valószínűségének mediánja 2,9 százalékról 4,7 százalékra növekedhetett, és a közeljövőben a költségsokkok (energiaár) hatása mellett az aggregált kereslet mérséklődése is a csődráták emelkedésének irányába hat, főként a konjunktúrára érzékenyebb ágazatokban. Az MNB úgy látja, hogy a teljes vállalati hitelállomány 22 százaléka lehet sérülékeny, ami 2400 milliárd forint.

A rezsi a fő mumus a lakosságnál is

A lakossági rezsiköltségek megugrása elsősorban a vidéki, alacsonyabb jövedelmű, hitellel rendelkező ügyfeleket érinti – véli az MNB. A jövedelem és a törlesztőrészlet aránya szempontjából a hitelállomány 5-10 százalékát érintheti jelentősebb mértékben a rezsisokk. A jegybank becslése szerint a hitellel rendelkező háztartások 4–7 százaléka és a fennálló hitelállomány 6 százaléka vált sérülékennyé, ez utóbbi 2 százaléka tekinthető kiemelten kockázatosnak.

Emiatt a nem teljesítő állomány 2 százalékponttal emelkedhet 2023 végére. Ugyanakkor a jegybank úgy véli, hogy ha az emberek elkezdenek spórolni az energiával, akkor ez az emelkedés érdemben kisebb lehet.

Nem aggódik az MNB

Az MNB szerint azonban kezelhető mértékű a lesz a nem teljesítő hitelállomány növekedése, és nem aggódik a bankrendszer stabilitása miatt. Pedig nemcsak a romló gazdasági környezet, a romló hitelállomány nehezíti a működést, hanem maga az állam szedi el a bankok nyereségének döntő részét. „Az állami intézkedések idén és jövőre jelentősen csökkentik a bankrendszer jövedelmezőségét, amit a magasabb hitelkamatok és a jegybanki betéteken elért kamatbevételek részben kompenzálnak.” (Mint megírtuk, az Erste Bank első kilenc havi nyeresége 60 százalékkal esett vissza tavalyhoz képest, az OTP Bank magyarországi tevékenysége pedig veszteségessé vált.)

Vagyis elmondhatjuk, hogy az egyre drágább hitelekben, elmaradt betéti kamatokban, és egyre többe kerüli banki szolgáltatásokban mi, fogyasztók fizetjük meg a sarcot. A jegybank jelentésében azt írja, hogy a 2022-es évet terhelő közel 500 milliárd forintnyi többletteher megközelítőleg megegyezik a bankszektor 2021-es nem konszolidált, kiugró eredményével.

Ez az 500 milliárd forint tartalmazza az extraprofit adót (ez a legnagyobb, mintegy 226 milliárd forint), a növekedő bankadót és tranzakciós illetéket, a kamatstop meghosszabbítását, a moratórium negyedik szakaszát és az agrármoratóriumot.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: MNB, Stabilitási jelentés, pénzügyi, bankszektor, NPL-ráta, hitelek, adósok, nem teljesítő, válság, gazdaság, kamatstop, moratórium