Ezért nőhetett a térségben a miénknél jobban a hitelfelvétel
2017. február 28.
A térségben már a válságot követően folyamatosan nőtt a lakossági hitelfelvétel, miközben nálunk legfeljebb a tavalyi év második féléve hozott valamiféle trendfordulót. A jelenséget több ok is magyarázhatja – köztük az adósságfékre vonatkozó szabályok különbözősége.
A jegybank szerint jóval olcsóbbak is lehetnének a magyar hitelek, ha mindenkinek kötelező lenne hozzájárulni teljes adósmúltja megismerhetőségéhez. Valójában a rendben törlesztésről ma is elég széles körűen informálódhatnak a bankok, de – mint az Azénpénzem.hu megtudta – nincs hatással az árazásra. Vagyis: a jó adósok nem (vagy ne legyünk igazságtalanok: nem feltétlenül) kapnak olcsóbban kölcsönt. A hitelezést fékező mechanizmusok azonban határozottan működnek.
Tavaly kora tavasszal az adósság fékezésére vonatkozó szabályokat némiképp lazította a Magyar Nemzeti Bank (MNB), de sok banknál semmit sem változtattak a korábbi gyakorlaton. (A hitelfékről korábban részletesen itt írtunk.) Ennek ellenére mintha mostanra már beindult volna a hitelezés. Az MNB statisztikája alapján kiszámoltuk: 2016-ban a lakosság éves hitelfelvételének egyenlege mínusz hétmilliárd forint volt, de ez elsősorban az év eleji nagyobb törlesztéseknek a következménye. A második félévben már majdnem 80 milliárd volt az új hitelfelvétel.
Mint azonban egy korábbi jegybanki elemzésben megállapították: a hazai folyamatokkal ellentétben Szlovákiában, Lengyelországban és Csehországban a válság 2008-as kitörése óta a hiteltranzakciók hatására folyamatosan nőtt a háztartások eladósodottsága. A régiós országok közül csak Szlovéniában mérséklődött 2012–2015 között a hitelkihelyezés, 2016-ban már gyorsult.
A lakossági hitelezés fellendülésében az MNB szerint szerepet játszik az alacsony kamatkörnyezet és a növekvő fogyasztói bizalom. Szlovákiában és Csehországban az is teret engedett a bővülésnek, hogy a válságot megelőzően nem volt jelentős a devizahitelezés, és a nem teljesítő hitelállomány aránya is alacsony maradt (ez a mutató a régióban nálunk a legmagasabb). Lengyelországban 2016 szeptemberében 27 százalék volt a devizahitelek aránya a háztartási hitelállományon belül. A lengyel devizahitelek – nem kötelező – átváltásáról 2016 augusztusában született döntés.
Az adósságfék terén szintén a keményebb szabályozás útját választotta a magyar jegybank. A túlzott eladósodást a hitelek fedezettségére, a jövedelmekkel arányos törlesztésre, valamint a hitelek egyéb karakterisztikáira vonatkozó előírásokkal akadályozhatják meg a felügyelő hatóságok. Míg azonban nálunk 2015. január 1. óta kötelező érvényű előírások vannak hatályban, addig a régió többi országában jellemzően jegybanki vagy felügyeleti ajánlások léptek életbe az elmúlt években. Amelyeket időszakonként „finomhangolnak” (lásd táblázatunkat).
Az MNB úgy gondolja, hogy Magyarország jelenleg a háztartások tekintetében a hitelezési ciklus alján van, így a régió többi országával nem összevethető. Mindazonáltal elismerik, hogy a hazai szabályozás – bár illeszkedve az európai tendenciákba hasonló mutatókra vonatkozóan ír elő korlátot – szigorúbb adósságfékekkel működik, mint a régiós gazdaságok. Azokban viszont – érvel az itteni szabályozást megalkotó hatóság – már aktuális lenne a túlzott kockázatvállalás és az egészségtelen szerkezetű eladósodás elleni fellépés.
A magyar hitelfékről, a szabályozás változásáról további részleteket itt olvashat
Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: adósságfék, hitelfék, MNB, visegrádi országok, nemzetközi, szabályozás, devizahitel
Így fékezik másutt az adósságot
A jegybank szerint jóval olcsóbbak is lehetnének a magyar hitelek, ha mindenkinek kötelező lenne hozzájárulni teljes adósmúltja megismerhetőségéhez. Valójában a rendben törlesztésről ma is elég széles körűen informálódhatnak a bankok, de – mint az Azénpénzem.hu megtudta – nincs hatással az árazásra. Vagyis: a jó adósok nem (vagy ne legyünk igazságtalanok: nem feltétlenül) kapnak olcsóbban kölcsönt. A hitelezést fékező mechanizmusok azonban határozottan működnek.
Tavaly kora tavasszal az adósság fékezésére vonatkozó szabályokat némiképp lazította a Magyar Nemzeti Bank (MNB), de sok banknál semmit sem változtattak a korábbi gyakorlaton. (A hitelfékről korábban részletesen itt írtunk.) Ennek ellenére mintha mostanra már beindult volna a hitelezés. Az MNB statisztikája alapján kiszámoltuk: 2016-ban a lakosság éves hitelfelvételének egyenlege mínusz hétmilliárd forint volt, de ez elsősorban az év eleji nagyobb törlesztéseknek a következménye. A második félévben már majdnem 80 milliárd volt az új hitelfelvétel.
Ekkora volt a térségben a devizahitelezés
Mint azonban egy korábbi jegybanki elemzésben megállapították: a hazai folyamatokkal ellentétben Szlovákiában, Lengyelországban és Csehországban a válság 2008-as kitörése óta a hiteltranzakciók hatására folyamatosan nőtt a háztartások eladósodottsága. A régiós országok közül csak Szlovéniában mérséklődött 2012–2015 között a hitelkihelyezés, 2016-ban már gyorsult.
A lakossági hitelezés fellendülésében az MNB szerint szerepet játszik az alacsony kamatkörnyezet és a növekvő fogyasztói bizalom. Szlovákiában és Csehországban az is teret engedett a bővülésnek, hogy a válságot megelőzően nem volt jelentős a devizahitelezés, és a nem teljesítő hitelállomány aránya is alacsony maradt (ez a mutató a régióban nálunk a legmagasabb). Lengyelországban 2016 szeptemberében 27 százalék volt a devizahitelek aránya a háztartási hitelállományon belül. A lengyel devizahitelek – nem kötelező – átváltásáról 2016 augusztusában született döntés.
A régió országaiban (rajtunk kívül) a háztartási hitelállomány bővülése a válság után összhangban volt az Európai Unió tagállamainak többségében tapasztalható folyamatokkal. A háztartások eladósodottsága a térségben Szlovákiában a legnagyobb, GDP-arányosan 35 százalékot tesz ki. Az eurozónában ez az arány 51 százalékos.
Szlovéniában a válság alatt 19 százalékig emelkedett a devizahitelek részaránya (főleg svájci frank hitelek), 2009-től kezdve azonban ez az arány folyamatosan mérséklődött: 2016 szeptemberére már csak 7 százalékot tett ki. Magyarország a fokozatos és organikus leépítés, illetve leépülés helyett központi intézkedésekkel befolyásolta – meglehetősen durván – a folyamatot.A magyar szabályozás a legkeményebb
Az adósságfék terén szintén a keményebb szabályozás útját választotta a magyar jegybank. A túlzott eladósodást a hitelek fedezettségére, a jövedelmekkel arányos törlesztésre, valamint a hitelek egyéb karakterisztikáira vonatkozó előírásokkal akadályozhatják meg a felügyelő hatóságok. Míg azonban nálunk 2015. január 1. óta kötelező érvényű előírások vannak hatályban, addig a régió többi országában jellemzően jegybanki vagy felügyeleti ajánlások léptek életbe az elmúlt években. Amelyeket időszakonként „finomhangolnak” (lásd táblázatunkat).
Adósságot fékező szabályok | |||
---|---|---|---|
Ország | Hitelfedezettség (LTV)* | Jövedelemarányos törlesztés (JTM) | Egyéb |
Csehország | 2016. október 1-jétől | a 85-95%-os hitelfedezettség aránya 10% lehet, 2017. április 1-jétől a 80-90%-os LTV nem lehet 15%-nál több | Ajánlások a hitelezési standardokra, befektetési célú ingatlanok megkülönböztetése |
Lengyelország | 2016-tól az LTV-limit 85% | A bankoknak ajánlott kiemelten figyelni a 40-50%-os szintet | A max. futamidő 35 év, az ajánlott 25 év, a hitel és a jövedelem deviza-nemének egyeznie kell |
Magyarország | Forint lakáshitel 80%, deviza 30-50% | Forintban 50-60% (jövedelemtől függően) | Fair banki szabályok |
Szlovénia | 2016. augusztus 30-tól 80% | Ajánlás szerint 1700 eurós jövedelem alatt 50%, az e feletti részre 67% | Nincs |
Szlovákia | 2014-től 100%, 2017-től a 90-100%-os LTV-s hitelek aránya 10% lehet | Banki minősítéstől függ | A max. ajánlott futamidő a lakáshiteleknél 30 év, egyéb hitelekre 8 év |
* általában csak az új hitelekre |
Az MNB úgy gondolja, hogy Magyarország jelenleg a háztartások tekintetében a hitelezési ciklus alján van, így a régió többi országával nem összevethető. Mindazonáltal elismerik, hogy a hazai szabályozás – bár illeszkedve az európai tendenciákba hasonló mutatókra vonatkozóan ír elő korlátot – szigorúbb adósságfékekkel működik, mint a régiós gazdaságok. Azokban viszont – érvel az itteni szabályozást megalkotó hatóság – már aktuális lenne a túlzott kockázatvállalás és az egészségtelen szerkezetű eladósodás elleni fellépés.
A magyar hitelfékről, a szabályozás változásáról további részleteket itt olvashat
Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: adósságfék, hitelfék, MNB, visegrádi országok, nemzetközi, szabályozás, devizahitel
Kapcsolódó anyagok
- 2018.09.03 - Túl sok hitelt adott néhány bank az MNB szerint
- 2018.08.22 - Már hivatalos: így szigorít az MNB a hitelezésen
- 2018.06.19 - Hitelszámtan régi és új adósoknak
- 2018.06.18 - Megjött a bejelentés a lakáshitelezés változtatásáról
- 2018.06.04 - Új lakáshitelezési szabályok jöhetnek
- 2017.07.21 - Több bank is feszegeti a hitelféket
- 2017.06.26 - MNB: túl engedékeny volt a BB a hitelkártyásokkal
- 2017.04.18 - A font üdvözölte a brit rendkívüli választást
- 2017.03.23 - Túlhitelezte ügyfeleit a Cofidis
- 2017.02.25 - Hatalmasat ugrott a bankok nyeresége
- 2017.02.05 - Újraindulhat a világválsághoz vezető körhinta
- 2016.11.17 - Újra mer eladósodni a magyar
- 2016.08.09 - Elárulta az MNB, mit akar a bankoktól
- 2016.05.19 - Hitelkönnyítés van is, meg nincs is
- 2016.04.01 - Könnyebb lesz hitelhez jutni
- 2014.08.28 - Ezért nem kapsz majd hitelt
További kapcsolódó anyagok