Több környező országban is nő a népesség

Így fogynak a magyarok

2017. november 29. A magyarság „természetes” módon (tehát a születések és a halálozások egyenlegeként) 1980-ban kezdett el fogyni, ami a mellékelt grafikonon is meglehetősen látványosan látszik. Nagy örömre a legfrissebb számok sem adnak okot. Az idei első kilenc hónap alatt az előző év azonos időszakához képest 26,6 százalékkal gyorsult a lakosság fogyatkozása. Más országokkal összevetve a kép még borúsabbnak látszik.

A múlt században a negyvenes évektől körülbelül 1978-ig évente megközelítette, esetenként meg is haladta a házasságkötések száma a százezret. Most a hajszállal az 50 ezer feletti szám okozott tavaly kitörő örömöt a kormányzati berkekben. Ehhez is nyilvánvalóan szükség volt arra, hogy az élettársak „jogfosztottak” legyenek. A népesség alakulása szempontjából persze a házasságnál fontosabb a születések számának alakulása. Az alábbi táblázatban foglaltuk össze a szélsőértékeket.

Népességi topok*
Megnevezés	Rekord		Mélypont
Megnevezés	Időpont	Érték	Időpont	Érték
Születésszám	1954.	223 347	2011.	88 049
Halálozás	1993.	150 244	1961.	96 410
Házasságkötés	1949.	107 820	2010.	35 520
Öngyilkosság	1983.	4 911	1954.	1 722
*1949-től 2016-ig

Elég a grafikonra ránézni, hogy lássuk: a magyarság „természetes” módon (tehát a születések és a halálozások egyenlegeként) 1980-ban kezdett el fogyni. Számításaink szerint 1980-tól az előző év végéig 1,1 millióval csökkent Magyarország lakossága (ennyivel többen haltak meg, mint amennyi baba született). A jelenlegi folyamatok sem annyira rózsásak. A kevesebb születés és magasabb halálozás 2017 első kilenc hónapjában (ez a legfrissebb KSH által közzétett adat) miatt a lakosság úgynevezett természetes fogyása 26,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. (A legnagyobb, 41 százalékos csökkenést Közép-Magyarországon és Észak-Alföldön regisztrálták.)

A házasságkötések számának 2011 óta tartó emelkedése is megtorpant. A 2017 első kilenc hónapjában megkötött 42 808 házasság 831-gyel volt kevesebb az előző év azonos időszakában regisztráltnál. A házasságkötések száma Dél-Alföld kivételével mindegyik régióban csökkent, számottevően (4,5 százalékkal) Dél-Dunántúlon.

A sógorok másképp csinálják

Az osztrák statisztikai hivatal (Statistik Austria) legfrissebb jelentése szerint növekszik Ausztria lakossága. Az országban – írta meg a Napi.hu – tavaly hétezerrel többen születtek, mint ahányan elhunytak. A növekedés elsődleges oka az elmúlt években megerősödött bevándorlás. Ausztria lakossága tavaly átlagosan 8,74 millió fő volt. Ez a szám a hivatal előrejelzései szerint 2021-ben átlépi majd a 9 millió főt, 2040-ben a 9,56 milliót, s 2080-ra eléri majd a 9,99 milliót.

Megnéztük egyébként az idősoros osztrák grafikonokat is. Az élveszületések és a halálozások száma ott az utóbbiak javára a hetvenes évek közepén fordult meg. Körülbelül nyolcvanra, de igazán a nyolcvanas évek közepére azonban úrrá lettek a folyamatokon, azóta ugyanis szinte minden évben, ha nem is túl nagy mértékben, de gyarapodásról lehet beszélni.

Találomra megnéztük néhány más környező ország adatait is. Szlovákiában az idei első félévben 1854 fővel nőtt a születések és halálozások egyenlegeként a népesség. A cseheknél körülbelül 2006 óta szinte minden évben pozitív a változás, tehát a frissen születettekkel egyre többen laknak az országban (ezt fejeli meg a bevándorlás miatti plusz). A román statisztikai hivatal szerint 2017 szeptemberében a születések, de a halálozások száma is csökkent, de az előbbi erőteljesebben, így ott a nálunk regisztrált mintegy tizedével, 140 fővel fogyott ebben a hónapban a népesség.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: népesség, statisztika, születés, halálozás, KSH, nemzetközi