Nagyon megugrott az áfabevétel

Így foszt ki minket a kormány az inflációval

Hozzájuk ömlik, a miénkkel meg ez történik
Fotó: Azénpénzem

2022. október 5. Miközben egyre többen spórolásra kényszerülnek, a magyar állam remekül keres a megugrott infláción. A legfrissebb adatok szerint az idei év első nyolc hónapjában az utolsó „békeévhez”, 2019-hez képest időarányosan 50 százalékkal több forgalmiadó folyt be a költségvetésbe. Még a nagy év elejei lakossági pénzosztás mellett is nőtt a kifejezetten lakossági befizetés.

A mellékelt grafikonon jól látszik, hogy a nekilódult infláció milyen jól hoz a költségvetésnek. Az államhoz – számolta ki az Azénpénzem.hu – az idei év első nyolc hónapjában az utolsó „békeévhez”, 2019-hez képest időarányosan mintegy 50 százalékkal több forgalmiadó folyt be. A drágulás a kormány áfabevételét (nem az ő pénzük lenne, de mivel úgy kezelik, ezért mi is írhatjuk ezt így) az előző évhez képest is 29,5 százalékkal dobta meg. Öt év alatt pedig közel duplájára nőtt az ebből az adónemből beérkező összeg nagysága.

A lakosságtól direkt módon beszedett pénz (szja és egyéb adók, illeték) még a nagy választás előtti pénzosztás mellett is több mint 5 százalékkal haladja meg a 2019-es első nyolc havi adatát. A cégek terhe persze extrém módon, majdnem kétszeresére nőtt, de ezzel sincs semmi rendben, hiszen a bevétel nagy része a különadókból jön.

Az extra adókat pedig amellett, hogy esetenként egészen biztosan gazdasági károkat okoznak, összességében sem onnan vonja el a kormány, ahonnan logikus lenne. A legnyereségesebb ágazatok 30 százalék feletti árbevétel-arányos adózott eredményt értek el, de közülük egyetlen sincs, amelyre vonatkozna az „extraprofitadó” – számolta ki a GKI közel 322 ezer cég adatait áttekintve (erről részletesen itt olvashat).

Adócsökkentés helyett plusz elvonás

Az áfa tehát mostanában vastagon csurog az államkasszába, miközben egy felmérésből kiderült: a magyarok 45 százaléka már az alapvető élelmiszerekről, háztartási cikkekről is kénytelen lemondani az áremelkedések miatt. A márkás cikkek helyett egyre több vevő áll át az üzletláncok sajátmárkás termékeire. Beindult az árvadászat is, az Azénpénzemhez érkező jelzések szerint olyanok is sokan mennek kínai, illetve vietnámi boltokba, piacra, akik ezt korábban sohasem tették. Ez vélhetően apasztja a költségvetési áfabevételt is (gyanítható ugyanis, hogy a jó árakat adófizetési spórolással alapozhatják meg), de – mint az jól látszik – az így is hatalmas maradt. Nem kevéssé a nagyon magas kulcsnak köszönhetően.

Utolértük, sőt, néhol már le is hagytuk Európát – csak épp nem a jövedelmekben, hanem az árakban – állapította meg összehasonlító elemzésében a Népszava. Mint leírták: egy budapesti háziasszony olcsóbban tudna cukrot vásárolni Belgiumban, rizst Spanyolországban vagy Franciaországban, és napraforgóolajat Ausztriában, mint itthon. Az 1,7 százalékos UHT tejnél több országot is leköröztünk már a 0,9 eurós árral: a spanyoloknál a Carrefour áruházláncban ugyanez 0,78, Németországban pedig 0,79 euró. Részletes adatokat és táblázatot itt talál.

A már elfogadott uniós irányelv alapján – hívta fel a figyelmet a Deloitte – Magyarországon a jelenlegi 27 százalék helyett 5 vagy akár 0 százalékos áfakulcsot lehetne számos termékre alkalmazni. Így például a különböző gyógyszerészeti, egészségügyi termékek, könyvek, újságok, valamint a digitális média mellett akár napelemek is részesülhet(né)nek ebben a kedvezményben.

Ehhez képest nem hogy csökkentés lenne, a kormány még keményen sarcol is a gyógyszerpiacon. Az innovatív gyógyszergyártók szervezete (AIPM) korábban jelezte: a magyar betegek biztonságos ellátását veszélyezteti a gyógyszerforgalmazókat terhelő újabb különadó. Mint leírták: az infláció és a gyengülő forint – amelyek azóta újabb csúcsokra értek – már önmagában óriási terhet ró a szektorra, a szelektív új adóemelés aránytalanul sújtja a modern terápiákat. Számításaik szerint a 20 milliárd forintos „extraprofitadó” több mint 80 százaléka kizárólag az innovatív gyógyszercégeket terheli, annak ellenére, hogy ezek a készítmények biztosítják a magyar betegeknek a legnagyobb egészségnyereséget.

Minél szegényebb valaki, arányában annál többet fizet

A G7 egy remek összeállításban a személyi jövedelemadó (szja) kérdését járta körül, nemzetközi elemzéseket is felhasználva. Mint leírták: a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) éves jelentésében a minimálbér adózását vizsgálták meg 42 országban. Az ILO adataiból pedig látványosan kitűnik, hogy világszerte Magyarországon a legmagasabb a minimálbéresek adóterhelése.

Nemcsak szociálisan elkötelezett országok érik be kevesebb elvonással Magyarországnál, hanem a liberális gazdaság mintapéldájának számító Egyesült Államok több tagállama, illetve a munkabéreket legendásan magas adókkal sújtó Belgium is. A magyar szinthez közeli magas adók csak Németországban vannak, de még ott is negyedével kisebbek az elvonások a hazaiakhoz képest.

Az OECD adatbázisa alapján pedig azt derítette ki a G7, hogy az egyedül élő, gyermektelen magyar világviszonylatban is kiemelten sok adót fizet – különösen, ha szegény. És ez még mindig nem minden, a cikkben az is szerepel, hogy egy átlagos keresetű család Magyarországon többet adózik jövedelme után, mint a fejlett országok átlaga. További részleteket, grafikonokat itt talál.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: állam, költségvetés, infláció, áfa, szja, adók, vásárlás