Több szálon is javítják az adatokat a babaváróval

Így hamisítja az állam a statisztikát

2019. szeptember 4. Elégedetten számolt be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) arról, hogy milyen dinamikusan nőtt a lakosság hitelfelvétele. Részletesebben megnézve azonban júliusban a növekmény több mint harmadát az állam által adott babaváró kölcsön tette ki. Ez a hitel az állampapírok értékesítésének adatait is befolyásolta.

A lakások drágulását tulajdonképpen már csak a kormányzati intézkedések tartják fenn – derült ki már nyáron ki az OTP elemzéséből. A lakások pedig – mutatta ki később az Azénpénzem.hu – a kapható támogatásnál jóval nagyobb mértékben drágultak. Így tulajdonképpen a családok zsebéből szabályosan elfüstölt a CSOK. Az már most látszik, hogy a legújabb „sláger”, a babaváró is remek lehetőséget biztosít az államnak arra, hogy a kívánt irányba befolyásolja a statisztikákat vele.

A hitelezési felmérésben az MNB elégedetten számolt be arról, mennyire dinamikusan nőtt a lakosság eladósodottsága (úgy tűnik, ez manapság a pozitív jelek sorába került). A friss adatok szerint 2019 júliusában a háztartások közel 143 milliárd forint (szezonálisan igazítva 114,5 milliárd forint) új hitelt vettek fel, ami meghökkentően magas érték. (Tavaly júliusban a növekmény mintegy 55 milliárd forint volt.)

A számok értékeléséhez nem árt tudni, hogy a jegybanki módszertan szerint 2019 júliusától az állam által adott babaváró kölcsönt a statisztikában az egyéb fogyasztási hitelek között szerepeltetik. Az áruvásárlási és egyéb fogyasztási hitelek állományát júliusban – számoltuk ki az MNB frissen közzétett adataiból – a babaváró önmagában több mint negyedével emelte meg. Az 5 éven túli lejárat esetében (mint az a grafikonon jól látszik) többszörös megugrásról lehet beszélni. Tágabban húzva meg a kört is elég jelentős a babaváró hatása. Az összes fogyasztási hitel növekményének a felét ez adja, a hitelállomány teljes bővülésének pedig több mint a harmada az a kölcsönt, amit tulajdonképpen az állam tuszkolt a családokra.

A tehetősebb gyerekesek 2,5 millió hasznot vághatnak zsebre

A már említett hitelezési felmérés tájékoztatóján elmondták, hogy 54 milliárd forint értékben kötöttek júliusban babaváró kölcsönszerződéseket a bankok (ez látszik a grafikonon szereplő adatokban is). Ez az Azénpénzem.hu számítása szerint körülbelül 5,5 ezer szerződést jelent. Mivel Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára augusztusban már több mint 9 ezer megkötött szerződésről beszélt, így az augusztusi jegybanki statisztikákban is borítékolható a további jelentős hitelnövekmény.

Nem csak ezen a téren sikerül az állam mindannyiunk zsebéből egyeseknek adott pénzzel befolyásolni a statisztikát. Az már korábban kiderült, hogy a babavárót megtakarításra is fordítják. A bankok a jegybanki szakértőknek a hitelezési felmérés keretében arról beszéltek, hogy az igénylők jelentős része – bizonyos intézmények esetében több mint fele – a prémium lakossági szegmensből (magas jövedelem, felsőfokú iskolai végzettség, nagyobb pénzügyi tudatosság) kerül ki. A bankok felhívták a figyelmet arra, hogy ennek az ügyfélszegmensnek egy része – befektetési céllal – az arbitrázs lehetőségét (a kölcsön egy gyerek megszületése után kamatmentes, míg a „szuperállampapír” 5 évre évi 4,9 százalékot hoz, vagyis a haszon eleve 2,5 millió forint) használja ki ezzel a konstrukcióval.

A babaváró tehát (ezt a hatást nehezebb számszerűsíteni, hiszen a pénz több befektetésbe is mehet) elősegíti az államnak azt a célját is, hogy saját finanszírozását a lakosságra pakolja. (Ez például azért jó, mert gond esetén a magyar átlaglakosság nem rohan visszaváltani a forintos állampapírját.) A csalad.hu oldalon kifejezetten kedvező példaként állították be azt a családot, ahol a szülők a felvett babavárót államkötvénybe fektetik.