Jöhet a vagyonarányos költségterhelés
2018. október 18.
A lakástakarékok villámgyors bedarálása és néhány egyéb nyilvánosságra került terv miatt egyre többen féltik önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításukat. Lehet is mitől tartani, de valószínűleg nem attól és nem úgy, ahogy ezt most sokan gondolják.
Nyilvánvalóan a lakástakarékossághoz kapcsolt állami kedvezmény villámgyors megszüntetése miatt egyre terjed a piacon, hogy az önkéntes pénztárak egyéni befizetései után járó adójóváírás is veszélyben van. Ezt erősíti, hogy a napokban egy konferencián az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója elmondta: már a kormány előtt van az a javaslatuk, hogy a magyar állam a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarítások piacára is lépjen be.
A Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter újságírói kérdésre hangsúlyozta: az adójóváírás terén a kormány az idén, sőt akár a mostani ciklusban sem tervez változtatást. Erről csak annyit, hogy nem is annyira régen még dicsérték a lakás-takarékpénztári konstrukciót, most viszont Gulyás szerint „a lakástakarék sokkal inkább volt kassza, mint lakás”. (Ez a szófordulat a miniszternek annyira tetszett, hogy többször is elmondta.) A dolgok tehát változhatnak (mint tapasztalhattuk, akár villámgyorsan is.).
A tagokra a veszély azonban könnyen lehet, hogy nem is az adókedvezmény eltüntetése miatt leselkedik. Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a „bizalom erősítése érdekében” szükségesnek tartja egy biztosítási és pénztári garanciaalap létrehozását. A kormány foglalkozik azzal a jegybanki javaslattal, hogy más pénzügyi szolgáltatásokhoz hasonlóan az önkéntes nyugdíjpénztárak mögött is legyen egy garanciaalap - tudta meg az Mfor.hu Varga Mihály pénzügyminisztertől.
Ez pedig drága dolog. A jegybank egyébként mintha már ezzel kapcsolatban is kigondolta volna, mi lehet a megoldás. Windisch arról is beszélt, hogy javaslatot tesznek a Pénzügyminisztériumnak a (korábban egyébként általuk kért) vagyonarányos költségterhelés bevezetésére a pénztáraknál is. Kérdés persze a mérték, de egy ilyen elvonás erőteljesen megdrágíthatja a nyugdíj-megtakarításokat.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak problémája, hogy tagjaik mintegy fele nem fizet, a vagyon 22 százaléka a nem fizető tagoké. Az előírások szerint pedig a nem fizetők hozamából csak az előírt havi befizetés működési és likviditási alapra jutó havi hányada vonható le. Nem véletlenül kezdtek felfelé kúszni az elvárt tagdíjak. Ez a folyamat pedig az idén is folytatódott.
Az MPT egyébként még korábban a költségek terén is változtatott (az általános 5 százalékos levonást sávossá tették), nem meglepő módon a magasabb összegeket megtakarítóknak kedvezve. A Vasutas viszont a következő évre egy olyan módosítást jelzett, ami az alacsonyabb összeget fizetőknek kedvez. Fél százalékkal több megy ugyanis ezután az ő egyéni számlájukra (így persze kicsit mindenki más is jól jár). A mostani díjak azonban el is törpülhetnek emellett, amennyit kasszák a kötelező garancialap létrehozása után kényszerülhetnek felszámítani. (Azt, hogy a havi befizetés most mennyit hoz a különböző kasszáknál, itt kalkulálhatja.)
A garancialap szükségességét indokolhatja, hogy a cafeteria átalakítása (a munkáltatói befizetések után a tagoknak adót kell fizetniük) miatt az MNB becslése szerint további költségcsökkentés nélkül 2 pénztár kerülhet bajba. (Az egészségpénztárak közül 4-nél fordulhat elő, hogy a működésre felhasználható tartalékok 12 hónapon belül elfogynak.) A jegybank azzal kalkulál, hogy a befizetések 26 százalékkal eshetnek vissza. Visszaesés (és esetleg további befektetési veszteségek) nélkül nem lenne semmi gond, de erre azért nehéz lenne számítani.
A magán-nyugdíjpénztárakban (manyup) levő mintegy 3000 milliárd forint államhoz csatornázása után tulajdonképpen nem meglepő, hogy a nyugdíjpénztári hírek felkorbácsolják teljes elvételük aggodalmát. Erre pedig egészen biztosan nem kerülhet sor. Jogilag ugyanis a pénztárak a tagok tulajdonában vannak. Ugyanez fűthetné egyébként az esetleg bekövetkező csődök miatti aggodalmakat is, de ilyen félelmek jelenleg egyáltalán nincsenek. Gond esetén persze gyorsan feltámadhatnak. Főleg, ha központilag gerjesztik.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: lakástakarék, nyugdíjpénztárak, adókedvezmény, költséglevonás, MNB, ÁKK, állampapír, kormány
Így happolhatják el a nyugdíjpénzt
Pánik nincs, de igény még lehet rá
Nyilvánvalóan a lakástakarékossághoz kapcsolt állami kedvezmény villámgyors megszüntetése miatt egyre terjed a piacon, hogy az önkéntes pénztárak egyéni befizetései után járó adójóváírás is veszélyben van. Ezt erősíti, hogy a napokban egy konferencián az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója elmondta: már a kormány előtt van az a javaslatuk, hogy a magyar állam a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarítások piacára is lépjen be.
A Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter újságírói kérdésre hangsúlyozta: az adójóváírás terén a kormány az idén, sőt akár a mostani ciklusban sem tervez változtatást. Erről csak annyit, hogy nem is annyira régen még dicsérték a lakás-takarékpénztári konstrukciót, most viszont Gulyás szerint „a lakástakarék sokkal inkább volt kassza, mint lakás”. (Ez a szófordulat a miniszternek annyira tetszett, hogy többször is elmondta.) A dolgok tehát változhatnak (mint tapasztalhattuk, akár villámgyorsan is.).
Pokolian megdrágulhatnak a pénztárak
A tagokra a veszély azonban könnyen lehet, hogy nem is az adókedvezmény eltüntetése miatt leselkedik. Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a „bizalom erősítése érdekében” szükségesnek tartja egy biztosítási és pénztári garanciaalap létrehozását. A kormány foglalkozik azzal a jegybanki javaslattal, hogy más pénzügyi szolgáltatásokhoz hasonlóan az önkéntes nyugdíjpénztárak mögött is legyen egy garanciaalap - tudta meg az Mfor.hu Varga Mihály pénzügyminisztertől.
Ez pedig drága dolog. A jegybank egyébként mintha már ezzel kapcsolatban is kigondolta volna, mi lehet a megoldás. Windisch arról is beszélt, hogy javaslatot tesznek a Pénzügyminisztériumnak a (korábban egyébként általuk kért) vagyonarányos költségterhelés bevezetésére a pénztáraknál is. Kérdés persze a mérték, de egy ilyen elvonás erőteljesen megdrágíthatja a nyugdíj-megtakarításokat.
Már kúsznak felfelé a levonások
Az önkéntes nyugdíjpénztárak problémája, hogy tagjaik mintegy fele nem fizet, a vagyon 22 százaléka a nem fizető tagoké. Az előírások szerint pedig a nem fizetők hozamából csak az előírt havi befizetés működési és likviditási alapra jutó havi hányada vonható le. Nem véletlenül kezdtek felfelé kúszni az elvárt tagdíjak. Ez a folyamat pedig az idén is folytatódott.
Az önkéntes nyugdíjpénztárakban az MNB legfrissebb adatai szerint 2018 első félévnek végén közel 1400 milliárd forint vagyon halmozódott fel. A befektetéseken hat hónap alatt 24 milliárd forint volt a veszteség. Ezelőtt ilyen távlatban (tehát nem csak egyetlen negyedévet érintően) negatív hozam utoljára a válság idején volt.
Az Allianz nemrégiben emelte a havi 4 ezer forintban elvárt tagdíjminimumot 5 ezer forintra. A Magyar Posta Takarék (MPT) 3,2 ezer forintról emelt 3,9 ezerre, de már közzétette, hogy 2019 elején már 4,1 ezer forintos befizetést vár tagjaitól el. Az Aranykor az idei első félévben még 5 ezer, a másodikban viszont már 6 ezer forintban határozta meg a tagdíj alsó határát. A követező évben pedig az éves minimális megtakarítási összeg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 60 százaléka lesz. Ez a minimálbér összegének jelenlegi elképzelése alapján havi 7,5 ezer (éves szinten 90 ezer) forintos elvárt új megtakarítást jelent.Az MPT egyébként még korábban a költségek terén is változtatott (az általános 5 százalékos levonást sávossá tették), nem meglepő módon a magasabb összegeket megtakarítóknak kedvezve. A Vasutas viszont a következő évre egy olyan módosítást jelzett, ami az alacsonyabb összeget fizetőknek kedvez. Fél százalékkal több megy ugyanis ezután az ő egyéni számlájukra (így persze kicsit mindenki más is jól jár). A mostani díjak azonban el is törpülhetnek emellett, amennyit kasszák a kötelező garancialap létrehozása után kényszerülhetnek felszámítani. (Azt, hogy a havi befizetés most mennyit hoz a különböző kasszáknál, itt kalkulálhatja.)
Az állam az ellen a tűz ellen védelmezne, amit maga okoz
A garancialap szükségességét indokolhatja, hogy a cafeteria átalakítása (a munkáltatói befizetések után a tagoknak adót kell fizetniük) miatt az MNB becslése szerint további költségcsökkentés nélkül 2 pénztár kerülhet bajba. (Az egészségpénztárak közül 4-nél fordulhat elő, hogy a működésre felhasználható tartalékok 12 hónapon belül elfogynak.) A jegybank azzal kalkulál, hogy a befizetések 26 százalékkal eshetnek vissza. Visszaesés (és esetleg további befektetési veszteségek) nélkül nem lenne semmi gond, de erre azért nehéz lenne számítani.
A cikkre megjelenése után reagált az MNB, amit itt olvashat
Megjegyezzük, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) elnöke, Kravalik Gábor az Azénpénzem.hu-nak, a cafeteria átalakításának várható hatásairól adott interjúban az egyéni befizetések remélt megugrásáról beszélt. Amihez persze létfontosságú, hogy az adókedvezményhez ne nyúljon hozzá kedvezőtlen irányban a kormány.A pénz „lenyúlásától” egyáltalán nem kell rettegni
A magán-nyugdíjpénztárakban (manyup) levő mintegy 3000 milliárd forint államhoz csatornázása után tulajdonképpen nem meglepő, hogy a nyugdíjpénztári hírek felkorbácsolják teljes elvételük aggodalmát. Erre pedig egészen biztosan nem kerülhet sor. Jogilag ugyanis a pénztárak a tagok tulajdonában vannak. Ugyanez fűthetné egyébként az esetleg bekövetkező csődök miatti aggodalmakat is, de ilyen félelmek jelenleg egyáltalán nincsenek. Gond esetén persze gyorsan feltámadhatnak. Főleg, ha központilag gerjesztik.
Kulcskérdés tehát, hogy az ÁKK javaslata mennyire tetszik meg a kormánynak (mennyire lesz arra adott esetben szükség). A dráguló, esetleg egyre kockázatosabbnak tartott pénztárak mellett ugyanis például egy, a Babakötvényhez hasonló „nyugdíjaskötvény” konstrukció piacra lépése (már amennyiben az ilyen állami akcióval kapcsolatban a piac szó egyáltalán felmerülhet) kellően attraktív lehet ahhoz, hogy elcsalogassa a pénzt a kasszáktól.
A cikkre megjelenése után reagált az MNB, amit itt olvashat
Azt, hogy a havi befizetés most évente mennyit hoz a különböző kasszáknál, itt kalkulálhatja
Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: lakástakarék, nyugdíjpénztárak, adókedvezmény, költséglevonás, MNB, ÁKK, állampapír, kormány
Kapcsolódó anyagok
- 2019.02.20 - Újra kamatot emelt az állam
- 2019.02.13 - Csak úgy ömlött a pénz az önkéntes pénztárakhoz
- 2019.01.10 - Kamatot emelt az állam, többet fizet a pénzünkre
- 2019.01.08 - Így sarcolják meg a nyugdíjpénzt
- 2018.12.01 - Jövőre már igényelhető lesz a nyugdíjkötvény
- 2018.11.16 - Igazunk lett, tényleg jön a nyugdíjkötvény!
- 2018.11.15 - Már vizsgálja az utolsó pillanatos lakástakarék szerződéseket az MNB
- 2018.11.08 - Így nyugtat a pénzügyminiszter nyugdíj ügyben
- 2018.11.06 - Könnyebb lesz a nyugdíjasok végrehajtása
- 2018.10.19 - Nyugdíjpénz: reagált az MNB!
- 2018.10.19 - Még több állampapírt adna el az OTP
- 2018.10.18 - A Fundamenta marad a piacon
- 2018.10.17 - Ma már sehol sem szerződhet lakástakarékra
- 2018.10.17 - Szélsőséges megtakarítók a magyarok?
- 2018.10.16 - Már az önkéntes nyugdíj-megtakarításra is szemet vetett az állam!
- 2018.10.16 - Ügynökök is megsínylik a megszűnő lakástakarékosságot
- 2018.10.15 - Bedarálják a lakástakarékokat is, marad a lakáslottó
- 2018.10.15 - Bankhoz kényszeríthetik a nyugdíjasokat
- 2018.10.02 - A nyugdíjszempontból elveszett nemzedék
- 2018.08.15 - Beolvadt az Allianzba a CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár
- 2018.06.22 - Mégis megéri a magánnyugdíjpénztár
- 2018.05.28 - Már fogyóban a nyugdíjpénz
- 2017.10.19 - Sokakat kizárnak a nyugdíjtakarékosságból
További kapcsolódó anyagok