Zárolt egyenlegek, fizetési képtelenségek

Így járhatsz pórul a bankkártyával

Na de hová tehettem a kártyám?

2015. július 16. A külföldön (de akár az itthoni tájakon) nyaralóknak esetenként szabályos pánikot okozhat egyenlegük zárolása. Persze az is bosszúság, ha nem figyelnek arra, milyen összeg költését, illetve felvételét teszi lehetővé bankjuk. Aki pedig alapvetően a plasztikpénzre támaszkodik, jobb ha számol azzal, a kártya ellopása vagy elvesztése külföldön jókora költséggel jár. Szerencsésebb esetben.

Már szinte megszokott, hogy a nyaralási szezonban a gyakorlatlanabb utazókat alaposan meglepi, hogy szállásfoglaláskor vagy autóbérlés esetében hatalmas summát fognak le (ez nem terhelés, hanem „csak” zárolás, vagyis a pénz megvan, csak éppen nem férhet hozzá a számlabirtokos) kártyájukra. A zárolás célja a szolgáltató védelme a fizetés elmulasztása ellen, illetve az esetlegesen okozott károk megtérítése érdekében. Nem egyszer fordul azonban elő, hogy ezt a „letétet” a fizetés után sem oldják fel. Ilyenkor nem lehet mást tenni, mint reklamálni, reklamálni...

Néhány, az alapvetően szükséges óvatosságon túli tanács:

Utazás előtt nézze meg, nem jár-e le közben kártyája

Vásárlás előtt célszerű (alaposabban) ellenőrizni, milyen logót tettek ki az üzletre, ATM-re

A banktól jövő hívásokra jobb válaszolni

A letiltáshoz szükséges telefonszám mindig legyen kéznél, de előtte azért bizonyosodjon meg arról, hogy tényleg nincs meg a plasztik

A limitekkel, azok változtatási lehetőségével mindig legyen tisztában

Hasonló kellemetlenség érheti azokat is, akik automata benzinkútnál tankolnak. Érkezett hozzánk olyan jelzés, hogy például Luxemburgban szinte egy kamionnyi benzin árát zárolták. A feloldás pedig majdnem egy hétig tartott. Másnak saját bankja keserítette meg az életét. Mint utóbb kiderült, a pénzintézet ellenőrizni akarta a szokatlanul vaskos külföldi költést, de az éppen búvárkodással elfoglalt utazó nem vette fel telefonját. Majd az esti bulizás után már nem is emlékezett arra, hogy volt egy nem fogadott hívása. A legközelebbi (napok teltek el) kártyás fizetésnél azután csodálkozott. Az FHB (az előbbi eset egyébként nem velük esett meg) külön kéri is ügyfeleit, hogy jelentsék be, ha külföldre utaznak – éppen az ilyen kellemetlenségek megelőzése érdekében.

Magyarországon a kései fejlesztések miatt igazán eleve a nemzetközi kártyák terjedtek el. Nem ez azonban a helyzet például Ausztria turisták által kevésbé látogatott területein (egyik olvasónkban vissza kellett pakolnia a bombázó áron kínált Milka-csokik tömegét, mert kiderült: hiába van kint a nemzetközi logó – vagy valami ahhoz nagyon hasonló jelzés – csak helyi kártyával lehet fizetni). Az Olaszország kiesőbb tájaink bolyongók is beszámoltak hasonló jelenségről.

Korlátokba is lehet ütközni

Külföldi nyaralásnál nem árt figyelni arra sem, hogy a kártyához milyen limitek kapcsolódnak. Érkezett hozzánk olyan jelzés, hogy „kiszúrt” valakivel a bank, de mint a részletesebb tájékozódás után kiderült: az ügyfél egyszerűen beleütközött a hitelintézet által megszabott napi limitbe. Az AXA nem World plasztikkal rendelkező kliensei az alapbeállítás szerint naponta nem költhetnek többet kártyájukkal (ebben a vásárlás és a készpénzfelvétel egyaránt benne van) 150 ezer forintnál. Ezt felemelni is csak a kétszeresére lehet. Már pedig egy jobb szállás az egész családnak kerülhet többe 300 ezer forintnál. Van azonban megoldás..Átmenetileg ugyanis lehet „eseti" (nagyobb) limitet is beállítani.

Az alaplimiteket a bankok eltérő összegben szabják meg (a részleteket és a különböző díjakat itt nézheti meg). Esetenként a limitmódosításért is kérnek díjat. Ezért például a Raiffeisen alkalmanként majdnem 300 forintot számít fel. Az UniCredit a standard és a maximálisan beállítható limit között a módosításért készpénzfelvételnél 250 forintot kér, de ha valaki külön kérésre ezt még magasabbra, tehát 500 ezer forint fölé, emelné, akkor (ha egyáltalán engedélyezik) már egy ezrest kell kifizetnie.

A legdurvább helyzet azonban nyilvánvalóan akkor áll elő, ha a plasztikot elvesztjük vagy ellopják. Ha valaki nem tud valamilyen alternatív forrásból pénzhez jutni, végül elég drágává válhat a nyaralás. Még ennél is sokkal kellemetlenebb lehet azonban, ha a bank egyáltalán nem teszi lehetővé a sürgős intézkedést. Erre pedig az elektronikus plasztikok esetében lehet esély. Ráadásul mielőtt valaki pánikban elindítaná a plasztik, vagy az így hiányzó pénz pótlására az eljárását, jobb ha tudja, ettől azután (ha például a táska egyik zugából mégis előkerül a kis lapocska) néhány banknál csak külön díjért állhat el. Ilyen esetekben a lemondást az MKB 54 euróval, az OTP pedig 49 euróval „bünteti”. Az AXA húszezret, a K&H pedig tízezret számol fel a meggondolatlan ügyfélnek. Az AXA azt ajánlja (ami valóban nagyon jó ötlet), hogy ha nem találja valaki a kártyáját, akkor letiltás helyett először nullára vegye le a limitet.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!