Az egész országot ejtették csapdába

Így játszotta el az energiánk az Orbán-kormány

Illusztráció
Fotó: Azénpénzem

2026. augusztus 10. Akit érdekelt a gazdaság, az érzékelhette, hogy különösen az utolsó években, mennyire csak a klientúra (vagy saját) zsebének tömése motiválhatta az Orbán-kormányt. Még így is elképedten láthatjuk az újabb és újabb felszínre bukkanó ügyeket. Vigyázat, az alábbi írás alighanem szigorúan szubjektív, helyenként még talán indulatos is.

A Fidesz a 2000-es évek elején még a polgárosodásra épített, azonban az autonóm, anyagilag független, nyelveket beszélő, kritikusan gondolkodó polgár nagyon rossz és kiszámíthatatlan szavazó, mert számon kér, nem lehet neki megmondani, hogy mit gondoljon – hallhatjuk a Tízes Lista egyik remek youtube-videójában (tulajdonképpen mindegyik ajánlható, a többség nem politikai). A következő mondat szerint egy anyagilag a hatalomtól függő társadalmat sokkal olcsóbb és egyszerűbb kormányozni. Többet nem idézünk, érdemes az egészet végignézni.

Ha valaki végiggondolja az előbbieket, rögtön egy csomó aljasság a helyére kerül. Aki eddig nem látta, mindenképpen legalább nézzen bele a „Szavazat ára” filmbe. Ezzel az elborzasztó helyzettel és képekkel korábban sokan nem szembesültek. A szívszorító riportban bemutatták, hová jutott az ország, illetve annak cseppet sem kis szeletei. Nekem a választások környékén, de azóta is meggyőződésem, hogy a fideszeseket a voksolás után ért hatalmas meglepetés részben abból fakadt, hogy elhitték, a „megrendelt” 600 ezer szavazat befolyik. Így is lett volna, ha a De Akciócsoport és a Tisza aktivistái nem akadályozzák nagyrészt meg.

A nap sem mindig nekünk süt, és ez lehetett a terv a széllel is

Írhatnék az oktatás, az egészségügy, a közlekedés, és általában a közszolgáltatások szétrohasztásáról, de a napokban a sok téma közül kiemelkedik a szentté emelt rezsicsökkentés. Visszautalva a filmre: könnyen belátható, hogy a leszakadó, vagy inkább a mélybe taszított rétegek semmit, vagy alig valamit nyerhetnek ezen. A közép és a felsőközéposztály annál inkább. Összességében azonban biztos vagyok benne, hogy a végső összesítésben mindannyian vesztünk. Kivéve persze azt a szűk kiváltságos réteget, akik mindent vittek.

Magyar Péter a legutóbbi kormányzati sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy az Orbán-kormány a naperőművi beruházásokat kijátszotta a haveroknak, de külföldi cégeknek is. Az egészet ellátták egy úgynevezett garantált árrendszerrel, amit minden magyar fogyasztó kénytelen fizetni. Az így termelt, egyébként kifejezetten olcsó áramot a piacinál jóval magasabb áron veszi át a magyar állam a haveroktól, a cseh, dán vagy holland nyugdíjalapoktól.

A miniszterelnök szerint nyilvánvalóan ugyanezt akarták megtenni a szélerőműveknél is. Kitárgyalták ugyanis az uniós fejlesztési tervben a szélerőművek bővítését, most viszont ágálnak ellene. A terv Magyar Péter szerint ugyanaz lehetett, mint a napenergiánál, hogy az egész üzletet alapvetően a nemzet vejének adják oda.

Mindent tudtak, mégsem tettek semmit

Nem csekély figyelmet keltett a mostani helyzetben, hogy a Tisza egyik politikusa közzétette azt a videót, amiben Lázár János építési és közlekedési miniszterként 2025 végén egy parlamenti meghallgatáson arról beszélt, hogy a vízhiány miatt „a teljes megsemmisülés felé haladunk”. Jelezte, hogy az Orbán-kormány foglalkozott a problémával, tenni mégsem tett semmit. (Sok mást is mondott a maga sajátos stílusában, akit érdekel, nézze meg a teljes videót.)

A mostani miniszterelnök egy 2022-es kormányelőterjesztést ismertetett, amiben az energiaellátás terén írtak „fenntarthatatlan” helyzetről. Az Orbán-kormány egy teljes Paksnyi áramigénnyel terhelte meg a rendszert a nagy ipari (akkumulátoripari) beruházók kedvéért, miközben Magyar Péter szerint pontosan tudták, hiszen kiszámolták, hogy ennyit a hazai energiarendszer nem tud biztonságosan előállítani. Ezen a téren sem tettek semmit.

Jelenleg például az ország északkeleti régiójába semmilyen új beruházás nem érkezhet, az áramhálózat ugyanis totálisan telített. Ezért kellett a naperőmű fejlesztéseket is leállítani. Most sínre került az 1,5 milliárd eurós hálózatfejlesztési beruházás (beleértve alállomásokat és új csatlakozási pontokat is), ami mindenképpen szükséges ahhoz, hogy bármilyen új kapacitást üzembe lehessen állítani.

Önleleplező nyilatkozatok

Sokat árul el a ma már ellenzéki párt hozzáállásáról, hogy még fideszes képviselők is a kialakult vészhelyzetben tulajdonképpen beálltak a fogyasztás eszetlen növelését posztolók mellé. Nyíltan törekedve az ország „lerohasztására”. Ez amúgy a volt miniszterelnök tusnádfürdői beszédéből is kisejlett. Orbán Viktor politikai programja ugyanis nem más volt, mint az, hogy azt reméli, nagyon rossz lesz majd az országnak, és akkor visszatérhet a Fidesz. Megint valami, amin mindenki (igen, még az ő szavazóik is) veszít, ők viszont újra hatalmat nyerhet(né)nek.

A cél – jelentette be Magyar Péter – egy olyan energiamix összeállítása, ami a lehető legbiztonságosabbá és legolcsóbbá teszi az ország ellátását. Ősszel jelentősebb szigetelési és energiahatékonysági programot indítanak a lakosságnak, de a kis- és középvállalatoknak is.

Érdemes azonban még visszatérni a napenergiához. Több mint 8 ezer megawattnyi naperőmű kapacitást építettek ki. Napközben bőven túltermelés van, időszakonként nekünk kell fizetni, hogy a felesleget mások átvegyék. Másutt az uniós támogatás esetén előírták a 20-30 százalékos tároló kapacitást, nálunk erre kevesebb mint ezer megawattnyi (mintegy 12 százalék) jut. Számtalan olyan kormányelőterjesztésre bukkant Magyar Péter, amelyekben Orbán Viktor javaslatára kifejezetten kihúzatták a tárolókapacitásra vonatkozó részt.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: energia, áram, naperőmű, szélerőmű, kormány, rezsicsökkentés