A legfontosabb annak felismerése, hogy el kell kezdeni félretenni

Így lehet elég a nyugdíjad

2016. május 17. Fontosnak tartjuk a nyugdíjcélú megtakarítást, a többség azonban inkább a halogatást választja. Pedig több adókedvezménnyel is támogatott megtakarítási lehetőség közül választhatunk, sőt ezeket kombinálhatjuk is. A legnehezebb belevágni az öngondoskodásba, a puszta számokkal való szembesülés ehhez nagy segítséget adhat.

Tele van ellentmondással a lakosság jövőképe a saját nyugdíjas éveiről. Miközben minden felmérés azt mutatja, hogy attól rettegünk, miből fogunk megélni, mindössze a lakosság ötödének van valamilyen nyugdíjcélú megtakarítása. Pedig ma már szinte mindenki belátja, hogy öngondoskodásra szükség van.

A KSH adataiból kitűnő száraz tények azt mutatják, hogy – Nyugat-Európához hasonlóan – öregedő társadalomban élünk. Magyarországon a 65 éves és ennél idősebb népesség aránya 1990. és 2014. között 13 százalékról 18 százalékra növekedett, az előrejelzések szerint 2060-ra eléri a 29 százalékot. Az időskori eltartottsági ráta (száz aktív korúra hány idős jut) 1990. és 2014. között 20-ról 26-ra emelkedett. Az Eurostat számításai szerint 2060-ra ez az érték 53 lesz. Csahogy nem minden aktív korú dolgozik. Ha 70 százalékos foglalkoztatottsági rátával számolunk (a legfrissebb KSH-statisztikák szerint ez Magyarországon 65 százalékos), akkor az derül ki, hogy 2060-ra mindössze 1,3 munkavállaló fog eltartani egy nyugdíjast. Ezek után biztosak lehetünk abban, hogy a jelenlegi 65 százalék körüli helyettesítés ráta (az utolsó hivatalos, adózott fizetéshez viszonyuló kezdő nyugdíj) csökenni fog, 2060 körül már 30-40 százalékra fog leesni. Tehát kezdő nyugdíjként a mostani nyugdíjasoknál kevesebbet kap majd a jövő nyugdíjasa. A kiesést pedig valahonnan pótolni kellene. Ehhez kell félretenni.

Elkezdeni viszont nagyon nehéz a megtakarítást, és nem feltétlenül anyagi okok miatt. Az azonnali költés ugyanis mindent felülír. Természetes viselkedés a halogatás, a „ráérünk arra még szemlélet”. Nem véletlen, hogy a nyugdíjkorhatárhoz közelebb állókban buzog fel inkább a megtakarítási kedv.

Hogyan takarítsak meg?

A legfontosabb annak felismerése, hogy szükség van az öngondoskodásra. Ezt bármilyen formában megtehetjük, azonban fontos tudni, hogy az állam – éppen a hosszú távú megtakarítás ösztönzése érdekében – támogatja adójóváírás formájában a nyugdíjcélú megtakarítást. (A személyi jövedelemadóból visszaigényelhető összeget a megtakarítás számlájára utalja az adóhatóság, azaz a megtakarított összeget növeli az adókedvezmény.) Cserébe azt várja el, hogy a nyugdíjba vonulás előtt ne nyúljunk az összeghez. Ezt ugyanis szankciókkal sújtja.

Jelenleg három, az állam által támogatott nyugdíjcélú megtakarítást választhatnak az öngondoskodók: önkéntes nyugdíjpénztárat, nyugdíjbiztosítást és nyugdíj előtakarékossági számlát (NYESZ). Mindegyik másfajta módon működik, éppen ezért más típusú megtakarítónak ajánlható.

A nyugdíj előtakarékossági számlák (NYESZ) esetében a megtakarító maga dönti el, mibe fekteti a pénzét. Éppen ezért nagyon tudatos döntés szükséges hozzá, és fontos az is, hogy a pénzügyekben némiképp jártas legyen az ember. Persze lehet csak bankbetétben vagy csak állampapírban is tartani az összegyűlt összeget, de akkor is rendszeresen követni kell, figyelemmel kell kísérni a lejáratokat, és aktívan kezelni kell a befektetést, különben parlagon hever a pénz, és semmit nem fial. Nem véletlen, hogy jelenleg mindössze 150 ezer NYESZ számla van, az emberek többsége pedig még nem is hallott erről a megtakarítási formáról.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak immár több mint 20 éves múltra tekinthetnek vissza, taglétszámuk 1 millió 150 ezer. (Ez jelenleg minden évben csökken, a nyugdíjba vonulókat ugyanis nem teljesen pótolják a belépő tagok.) A többség annak köszönhetően csatlakozott, hogy a munkáltatók a cafeteria (bérenkívüli juttatások) keretében fizették a tagdíjat dolgozóiknak. Ennek jelentősége azonban az elmúlt években csökkent (főként a cafeteria átalakításával), így ma már csak a tagok valamivel több mint felének fizeti a munkáltató a tagdíját. (Még kérdés, hogy jövőre hogyan alakítják át a rendszert, de jelenleg benne van a pakliban ennek a juttatásnak a teljes megszüntetése is.) Becslésünk szerint akár 280 ezer tag is lemorzsolódhat, ha magának kell fizetnie a tagdíjat.

Egy tag átlagosan 76 ezer forint tagdíjat fizetett tavaly, az átlagos vagyon pedig jelenleg mintegy egymillió forint. Az átlag persze sok mindent takar, de azzal fontos számolni, hogy ennyi pénzből érdemi nyugdíj-kiegészítés nem várható. Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében a tagoknak nem kell a befektetéssel bíbelődniük, azonban többfajta portfolió közül választhatnak minden pénztárnál, amibe vagy automatikusan kerülnek az életkoruk alapján, vagy maguk választhatnak, a teljes biztonságra törekvő portfoliótól a többet kockáztatóig.

A nyugdíjbiztosítás két éve, 2014 januárjától kapta meg az adójóváírás lehetőségét. Ennek köszönhetően nagy népszerűségre tett szert ez az öngondoskodási forma. Az MNB adatai szerint átlagosan évi 215 ezer forintot fizetnek be erre az ügyfelek, akik a szerződéskötéskor átlagosan 45 évesek. A számítások szerint aki 20 éven át havi 20 ezer forintot fizet be - a költségek levonásával, továbbá 1-2 százalékos éves hozammal kalkulálva - a nyugdíjba vonulásakor 6 millió forinttal rendelkezik, amiből 20 éven át havi 30 ezer forint nyugdíj-kiegészítéshez juthat – számolta ki korábban a felügyeleti hatóság. Persze a költségek és az elért hozamok jelentősen befolyásolhatják, hogy végül kinek mennyi nyugdíja lehet a nyugdíjbiztosításból. Ezért az MNB még 2014 nyarán szigorú költségkorlátokat szabott a felszámítható költségekre. Az úgynevezett unit-linked termékeknél a biztosítók önszabályozás keretében már korábban bevezették a teljes költségmutatót (TKM). Az MNB ezt a mutatót 2014 júliusától maximálta. Tavaly ősszel a biztosítók a klasszikus, azaz a garantált nyugdíjbiztosításokra is bevezették a teljes költségmutatót (TKM). 2016 januárjától pedig az MNB rendeletben szabályozta a TKM számítására és közzétételére vonatkozó szabályokat.

A legegyszerűbben úgy magyarázható el a TKM, hogy azt mutatja meg, átlagosan mennyi hozamot kell elérni ahhoz, hogy az ügyfél pontosan a befizetett díjait kapja vissza. Vagyis pénzénél lesz, de egy fillér hozamot sem tesz zsebre az az ügyfél, aki 2 százalékos teljes költségmutatójú (TKM) nyugdíjbiztosításban takarít meg, és minden évben a megtakarítás hozama éppen 2 százalék. (Bővebben a TKM-ről itt olvashat.)

A nyugdíjbiztosítás abban különbözik jelentősen a másik két nyugdíjcélú megtakarítási formától, hogy kockázati életbiztosítási elemet és további, rokkantság esetén is fizető kockázati biztosítási elemet is tartalmaz. Ezenfelül lehetővé teszi azt is, hogy más nyugdíjára takarítson meg valaki, aki ki tudja használni az adókedvezményt. Gyakran éppen a jövedelemadóval nem rendelkezők szorulnak rá leginkább az öngondoskodásra. Így például házastárs részére is megtakaríthat valaki, de a gyermek a szülei részére is köthet ilyen módon nyugdíjbiztosítást. Ráadásul ez az egyetlen megtakarítási forma, ahol elérhető olyan típusú megtakarítás is, ami évtizedekre előre garantálja a hozamot, így a megtakarítás végén elérhető fix összeget is.

Melyiket válasszam?

A különböző nyugdíjmegtakarítási formák nem zárják ki egymást, ezeket kombinálni is lehet, sőt együttesen több adókedvezményt is el lehet érni. Ehhez természetesen jelentős összeget kell félretenni. A NYESZ a pénzügyileg képzetteknek ajánlható, míg az önkéntes nyugdíjpénztár épp a befektetési döntések terhét veszi le az emberek válláról. A tapasztalatok szerint azonban épp a megtakarítás megkezdése a legnehezebb, amihez a kezdő lökést a biztosítók tanácsadói adhatják meg az embereknek.

Mint Juhos András, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) életbiztosítási tagozatának elnöke portálunknak elmondta: a nyugdíjbiztosítással éppen azokat az embereket érik el a biztosítók tanácsadói hálózatukon keresztül, akiknek még meg sem fordult a fejében, hogy nyugdíjcélú megtakarításba kezdjenek. Sokszor az emberek a tanácsadóknak köszönhetően szembesülnek először azokkal a számokkal, amelyek megmutatják, mekkora csökkenés következik majd be a jövedelmükben a nyugdíjba vonuláskor.

Éppen ennek köszönhető, hogy érdemi megtakarításba fognak a nyugdíjbiztosítást kötők, hiszen átlagosan közel havi 20 ezer forintot tesznek félre. Nyugdíjba vonulás után – az igen rossz körülmények között élőket is beszámítva – jelenleg a férfiak átlagosan 14, a nők 18 évet élnek még, ami a jövőben nőni fog, így közel 20 évnyi nyugdíjban töltött idővel számolhatunk. Ehhez a havi 5-6 ezer forintos megtakarítás érdemben nehezen tud hozzátenni. Ezenfelül nem elhanyagolható a különböző kiegészítő biztosítások védelme sem.

Fontos azt is látni, hogy míg a TKM mutató a nyugdíjbiztosításnál a mögöttes befektetések költségeit is tartalmazza, ugyanezek a költségek nem jelennek meg sem az önkéntes nyugdíjpénztár, sem a NYESZ költségmutatóiban, azaz ezek összehasonlítása torz képet mutat. Ugyanakkor annál semmi sem drágább, mint ha valaki ma semmit sem csinál, szemben azzal, hogy elkezd félretenni, és nyugdíjas korában megfelelő megtakarítással rendelkezik.

A nyugdíjbiztosítás ugyanis a szerződés megkötése után már „kényszerít” a megtakarításra, ami éppen emiatt nagy előnyt jelent a többi megtakarítási formával szemben. Az idő előtti kiszállás ugyanis anyagi veszteséget jelent, így csak végső szükség esetén nyúlnak hozzá ehhez a megtakarításhoz az emberek. Ugyanakkor átmeneti szüneteltetésre lehetőség van, ha valaki bajba kerül, és emiatt nem tud fizetni. A legfontosabb azonban rádöbbenteni az embereket arra, hogy minél előbb el kell kezdeni félretenni, ha el akarják kerülni az időskori szegénységet – tette hozzá Juhos.

A nyugdíjbiztosításról minden részletet itt olvashat el.

A cikk elkészítéséhez a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) nyújtott szakmai támogatást.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Adókedvezményes megtakarítások
Megnevezés	Kedvezmény (%)	Korlát (ezer Ft)	Szükséges befizetés (ezer Ft)*
Önkéntes pénztár**	20	150	750
Nyugdíjelőtakarékossági számla (NYESZ)	20	100, 130***	500, 650***
Nyugdíjbiztosítás	20	130	650
Együttesen		280	1400

* A maximális kedvezmény kihasználásához
** Egyéni befizetésre együttesen a nyugdíj- és az egészségpénztárakban, utóbbinál a pénz két évre lekötése további 10%-os adóelőnyt hozhat
*** A 2020 előtt az öregségi nyugdíjkorhatárt elérőknek

Így lehet elég a nyugdíjad

Hogyan takarítsak meg?

Melyiket válasszam?

A nyugdíjbiztosításról minden részletet itt olvashat el.

Kapcsolódó anyagok