Hirdetés
2016. december 7.
A digitalizáció jó dolog, de fontos a személyes tanácsadás befektetési kérdésekben. Csakis így mérhető fel az ügyfél valós igénye. Konkoly Miklóssal, a Budapest Alapkezelő vezérigazgatójával beszélgettünk. Szerinte az abszolút hozamú alapok lehetnek jövőre a legsikeresebbek.
A történelmi mélypontra süllyedt hozamok miatt a legbiztonságosabb megtakarításokkal – állampapír, bankbetét, pénzpiaci alapok - már az inflációt sem lehet kitermelni. Mit lehet javasolni ilyen hozamkörnyezetben a befektetőknek?
Az inflációt ezekkel az eszközökkel valójában sosem lehetett igazán megverni. Sokan az alacsony kamatok miatt erre most döbbennek rá, pedig ez korábban is így volt. Hiszen amikor magasabb kamat volt, az infláció is magasabb volt. Ez egy régi probléma, az alacsony kamat csak abban segített, hogy erre mindenki ráébredjen. És ilyenkor kezdődik a kockázatosabb, egyéb alternatív eszközök keresése. Igazából a kulcskérdés az, hogy ki mekkora hozamot szeretne. Mert addig nincs válasz arra a kérdésre, hogy milyen befektetést válasszon, amíg nincs megfogalmazva a hozamelvárás.
Erre azt mondja a befektető: sokat!
Mennyire sokat? És miért annyit? Ez egy tanácsadói beszélgetés első része és legfontosabb kérdése. Könnyű lenne rögtön terméket ajánlani, az elmúlt időszak slágertermékét odatenni az asztalra. De azt sokkal nehezebb megfogalmazni, hogy ki mekkora hozamot szeretne. Persze rögtön jön az infláció kérdése is, és hogy ehhez képest mekkora hozamot szeretne. Többet vagy kevesebbet. Elsőre úgy tűnik, hogy erre nem tudnak a befektetők válaszolni, de ha segítünk nekik, akkor igenis tudnak. Ez egy jó indítása a tanácsadásnak.
Ugyanis nem a múltbeli hozamok vagy jóslás alapján kell terméket választani. Sok-sok csalódást okozhat, ha bedobok egy általam biztosra vélt piaci tippet bizonyos események kapcsán. Vajon a Brexit népszavazás vagy az amerikai elnökválasztás utáni piaci mozgásokat hányan találták el? Kevesen lennének, akik most feltennék a kezüket, mert pontosan megmondták, hogy ilyen irányú és mértékű piaci mozgások lesznek a részvény- és a kötvénypiacokon. És ha valaki pontosan nem tudja, akkor semmi értelme.
A felmérések szerint nem is tudják az emberek, hogy milyen pénzpiaci hozamkörnyezetben élünk. Azt érzékelik, hogy mennek le a kamatok, de az inflációt is magasabbra teszik a hivatalos statisztikánál. Akkor lehet-e egy befektető számára az 5-6 százalékos hozam kellően magas, ha azt hiszi, hogy különben is elérhet annyit?
A viszonyítás kérdése nagyon fontos. Erre nagyon jó az alapkamat vagy az állampapír hozama. Ez lehet a tökéletes kiindulás. Az állampapír 2 százalékos hozama biztonságos, de nem magas, ez a kockázatmentes hozam. Ehhez viszonyítva egy 4-5 százalékos portfólióteljesítmény már nagyon jó eredmény, a magasabb még jobb, de ha valaki sokkal többet ígér, és még azt is hozzáteszi, hogy az kockázatmentes, akkor erre azt mondjuk: rendkívül gyanús. Tehát ha egy 2 százalékos kockázatmentes hozamkörnyezetben azt mondja valaki, hogy 8 százalékot tud kockázat nélkül hozni, az nagyon gyanús.
Hajlandóak az emberek a magasabb hozamért kockáztatni?
Vagy ez, vagy az. Vagy biztonság és alacsony hozam, vagy kockáztatás a magasabb hozam reményében.
A különböző típusú embereknek, akik a különböző hozamok fejében felvállalnak bizonyos kockázatokat – így a teljesen biztonságostól a nagyon kockázatos felé – milyen befektetési alap ajánlható?
Nagyon függ attól, hogy ki milyen időtávban gondolkodik. Az időtáv ugyanis kiváló gyógyszer a kockázatokra. Hiszen rengeteg olyan eszköz van, például leginkább a részvény, amelynek kockázatára az idő nagyon jó hatással van. Minél hosszabb időre fektetünk be egy részvénypiaci eszközbe, annál kisebb az esélye, hogy az elért hozamunk negatív lesz. Erre számos statisztikát és példát tudunk mutatni. Részvények nélkül viszont magas hozamot elérni egy portfolióval szinte lehetetlen.
Ha valaki az inflációt jelentősen meghaladó hozamot szeretne, azért olyan befektetési eszközöket kell vállalnia, amelyeknek az árfolyama ingadozik, de a hosszú táv mindig segít rajtuk. A befektetői típus habitustól és egyéniségtől függ, de az időtáv alapvetően meg tudja határozni egy portfólió összetételét. Aki például 10-15 évre szeretné befektetni a pénzét, annak a befektetési portfoliójában sokkal nagyobb súlya lehet a részvényeknek, vagy olyan befektetési alapoknak, ahol vannak részvénypozíciók, vagy olyan pozíciók, amelyek hosszabb távon tudják hozni azt a teljesítményt, amelyet elvár tőle.
A pénzpiaci alapokból most távozik a pénz, sokak szerint a kötvényalapokból is elfogyott a lendület, volt egy időszak, amikor az abszolút hozamú alapok voltak a sláger, most pedig az ingatlanalapok. Jövőre mi lehet az, ami jó teljesítményt hozhat?
Ha viccelnék, akkor azt mondanám, hogy azt sem lehet tudni, hogy jövőre ki vezeti majd az aktuális slágerlistát a könnyűzenei piacon. Ami a befektetési alapokat illeti, a pénzpiaci alapok biztos nem, mert most olyan alacsony hozamszinteken fektetnek be, hogy ha lesz egy nagyobb változás, egy hozamemelkedés, akkor lehet ugyan, hogy éppen ide kellene tenni a pénzt, de a múltbeli hozamok nagyon rosszul néznek majd ki. Mivel pedig nehéz átsegíteni a befektetőket azon a rossz szokáson, hogy ne a múltbeli hozam alapján hozzanak döntést, nem is teszik majd oda a pénzüket. Emiatt a kötvényalapokat is kizárnám.
Maradnak az abszolút hozamú alapok, a részvényalapok és az ingatlanalapok. Ezekre mind szükség van egy portfólióban, hogy jelentős hozam elérésére legyen esély. Ha egyet kellene választanom, akkor azt gondolom, hogy az abszolút hozam alap stratégiák a következő években méltán lesznek népszerűek. Ugyanis ez a típusú alap ki tudja használni azt az előnyét, hogy rugalmas, és bármibe tud fektetni, így egy portóliómenedzser mindig a saját képére tudja formálni az összetételt. Ha nem rövid távú tippelgetésre, hanem hosszú távú stratégiára építi, akkor ezek jó lehetőséget biztosíthatnak egy ilyen kiszámíthatatlan piacon.
Van egy olyan érzésem, hogy az abszolút hozamú alapok népszerűségében nagy szerepet játszik, hogy nekem befektetőként nem kell eldöntenem, hogy részvényekbe vagy kötvényekbe vagy bármi másba tegyem-e a pénzem. Megszabadulok ettől a felelősségtől, ami jó, mert nem biztos, hogy elég képzett vagyok hozzá. Az abszolút hozamú alap tulajdonképpen egy fekete doboz, hiszen azt mondhatom: az alapkezelő, mint szakértő döntse el, hogy mit csinál a pénzzel. Nem nekem kell megmondanom, mi lesz a nyerő.
Ez egész biztos, hogy így van. A döntéshozatali felelősség kérdése egyértelműen megjelenik. De itt van a befektetési tanácsadói felelősség. Mint minden eszköznek, így ennek az ajánlásával is komolyan kell bánni.
Abszolút hozamú alap és abszolút hozamú alap között is óriási különbségek vannak. Különféle stratégiát követnek. Ha a múltban az egyik teljesített valamit, az fontos, de ha valaki nem érti, hogy az miért hozott annyit, akkor nem szabad abba fektetnie. Az abszolút hozamú alap választásával el lehet kerülni, hogy az eszközosztályok (részvény vagy kötvény) vagy piacok között kelljen választani a megtakarítónak, és ennek a döntésnek a felelőssége, nagyon helyesen, áttevődik az alapkezelőkre. De azt a felelősséget a befektetőnek kell vállalnia, hogy az abszolút hozamú alapok közül melyiket választja. Ezt nem tudjuk helyette megtenni. De segítünk neki megfogalmazni az igényeit.
Nem elég, ha valaki alaposan tájékozódik például az interneten, és úgy dönt?
A digitalizáció nagyon jó, de megvan a maga korlátja. Egy applikációval felmérni az ügyfél igényeit, és ennek alapján portfóliót javasolni, azt gondolom, hogy túl van azon a határon, amire a digitalizáció jó megoldás. Amíg a Tinderen (vagy online társkeresőkön) nem lehet csókolózni, csak ismerkedni, addig az interneten sem lehet befektetési döntést hozni. Én inkább előzetes tájékozódásra javaslom az internetet, de a személyes befektetési tanácsadást, beszélgetést nem lehet kihagyni, és szerintem ez később is így marad. (X)
Címkék: Budapest Alapkezelő, Konkoly Miklós, befektetési alap, abszolút hozamú alap
Így lehet megverni az inflációt (X)
A történelmi mélypontra süllyedt hozamok miatt a legbiztonságosabb megtakarításokkal – állampapír, bankbetét, pénzpiaci alapok - már az inflációt sem lehet kitermelni. Mit lehet javasolni ilyen hozamkörnyezetben a befektetőknek?
Az inflációt ezekkel az eszközökkel valójában sosem lehetett igazán megverni. Sokan az alacsony kamatok miatt erre most döbbennek rá, pedig ez korábban is így volt. Hiszen amikor magasabb kamat volt, az infláció is magasabb volt. Ez egy régi probléma, az alacsony kamat csak abban segített, hogy erre mindenki ráébredjen. És ilyenkor kezdődik a kockázatosabb, egyéb alternatív eszközök keresése. Igazából a kulcskérdés az, hogy ki mekkora hozamot szeretne. Mert addig nincs válasz arra a kérdésre, hogy milyen befektetést válasszon, amíg nincs megfogalmazva a hozamelvárás.
Erre azt mondja a befektető: sokat!
Mennyire sokat? És miért annyit? Ez egy tanácsadói beszélgetés első része és legfontosabb kérdése. Könnyű lenne rögtön terméket ajánlani, az elmúlt időszak slágertermékét odatenni az asztalra. De azt sokkal nehezebb megfogalmazni, hogy ki mekkora hozamot szeretne. Persze rögtön jön az infláció kérdése is, és hogy ehhez képest mekkora hozamot szeretne. Többet vagy kevesebbet. Elsőre úgy tűnik, hogy erre nem tudnak a befektetők válaszolni, de ha segítünk nekik, akkor igenis tudnak. Ez egy jó indítása a tanácsadásnak.
Ugyanis nem a múltbeli hozamok vagy jóslás alapján kell terméket választani. Sok-sok csalódást okozhat, ha bedobok egy általam biztosra vélt piaci tippet bizonyos események kapcsán. Vajon a Brexit népszavazás vagy az amerikai elnökválasztás utáni piaci mozgásokat hányan találták el? Kevesen lennének, akik most feltennék a kezüket, mert pontosan megmondták, hogy ilyen irányú és mértékű piaci mozgások lesznek a részvény- és a kötvénypiacokon. És ha valaki pontosan nem tudja, akkor semmi értelme.
A felmérések szerint nem is tudják az emberek, hogy milyen pénzpiaci hozamkörnyezetben élünk. Azt érzékelik, hogy mennek le a kamatok, de az inflációt is magasabbra teszik a hivatalos statisztikánál. Akkor lehet-e egy befektető számára az 5-6 százalékos hozam kellően magas, ha azt hiszi, hogy különben is elérhet annyit?
A viszonyítás kérdése nagyon fontos. Erre nagyon jó az alapkamat vagy az állampapír hozama. Ez lehet a tökéletes kiindulás. Az állampapír 2 százalékos hozama biztonságos, de nem magas, ez a kockázatmentes hozam. Ehhez viszonyítva egy 4-5 százalékos portfólióteljesítmény már nagyon jó eredmény, a magasabb még jobb, de ha valaki sokkal többet ígér, és még azt is hozzáteszi, hogy az kockázatmentes, akkor erre azt mondjuk: rendkívül gyanús. Tehát ha egy 2 százalékos kockázatmentes hozamkörnyezetben azt mondja valaki, hogy 8 százalékot tud kockázat nélkül hozni, az nagyon gyanús.
Hajlandóak az emberek a magasabb hozamért kockáztatni?
Vagy ez, vagy az. Vagy biztonság és alacsony hozam, vagy kockáztatás a magasabb hozam reményében.
A különböző típusú embereknek, akik a különböző hozamok fejében felvállalnak bizonyos kockázatokat – így a teljesen biztonságostól a nagyon kockázatos felé – milyen befektetési alap ajánlható?
Nagyon függ attól, hogy ki milyen időtávban gondolkodik. Az időtáv ugyanis kiváló gyógyszer a kockázatokra. Hiszen rengeteg olyan eszköz van, például leginkább a részvény, amelynek kockázatára az idő nagyon jó hatással van. Minél hosszabb időre fektetünk be egy részvénypiaci eszközbe, annál kisebb az esélye, hogy az elért hozamunk negatív lesz. Erre számos statisztikát és példát tudunk mutatni. Részvények nélkül viszont magas hozamot elérni egy portfolióval szinte lehetetlen.
Ha valaki az inflációt jelentősen meghaladó hozamot szeretne, azért olyan befektetési eszközöket kell vállalnia, amelyeknek az árfolyama ingadozik, de a hosszú táv mindig segít rajtuk. A befektetői típus habitustól és egyéniségtől függ, de az időtáv alapvetően meg tudja határozni egy portfólió összetételét. Aki például 10-15 évre szeretné befektetni a pénzét, annak a befektetési portfoliójában sokkal nagyobb súlya lehet a részvényeknek, vagy olyan befektetési alapoknak, ahol vannak részvénypozíciók, vagy olyan pozíciók, amelyek hosszabb távon tudják hozni azt a teljesítményt, amelyet elvár tőle.
A pénzpiaci alapokból most távozik a pénz, sokak szerint a kötvényalapokból is elfogyott a lendület, volt egy időszak, amikor az abszolút hozamú alapok voltak a sláger, most pedig az ingatlanalapok. Jövőre mi lehet az, ami jó teljesítményt hozhat?
Ha viccelnék, akkor azt mondanám, hogy azt sem lehet tudni, hogy jövőre ki vezeti majd az aktuális slágerlistát a könnyűzenei piacon. Ami a befektetési alapokat illeti, a pénzpiaci alapok biztos nem, mert most olyan alacsony hozamszinteken fektetnek be, hogy ha lesz egy nagyobb változás, egy hozamemelkedés, akkor lehet ugyan, hogy éppen ide kellene tenni a pénzt, de a múltbeli hozamok nagyon rosszul néznek majd ki. Mivel pedig nehéz átsegíteni a befektetőket azon a rossz szokáson, hogy ne a múltbeli hozam alapján hozzanak döntést, nem is teszik majd oda a pénzüket. Emiatt a kötvényalapokat is kizárnám.
Maradnak az abszolút hozamú alapok, a részvényalapok és az ingatlanalapok. Ezekre mind szükség van egy portfólióban, hogy jelentős hozam elérésére legyen esély. Ha egyet kellene választanom, akkor azt gondolom, hogy az abszolút hozam alap stratégiák a következő években méltán lesznek népszerűek. Ugyanis ez a típusú alap ki tudja használni azt az előnyét, hogy rugalmas, és bármibe tud fektetni, így egy portóliómenedzser mindig a saját képére tudja formálni az összetételt. Ha nem rövid távú tippelgetésre, hanem hosszú távú stratégiára építi, akkor ezek jó lehetőséget biztosíthatnak egy ilyen kiszámíthatatlan piacon.
Van egy olyan érzésem, hogy az abszolút hozamú alapok népszerűségében nagy szerepet játszik, hogy nekem befektetőként nem kell eldöntenem, hogy részvényekbe vagy kötvényekbe vagy bármi másba tegyem-e a pénzem. Megszabadulok ettől a felelősségtől, ami jó, mert nem biztos, hogy elég képzett vagyok hozzá. Az abszolút hozamú alap tulajdonképpen egy fekete doboz, hiszen azt mondhatom: az alapkezelő, mint szakértő döntse el, hogy mit csinál a pénzzel. Nem nekem kell megmondanom, mi lesz a nyerő.
Ez egész biztos, hogy így van. A döntéshozatali felelősség kérdése egyértelműen megjelenik. De itt van a befektetési tanácsadói felelősség. Mint minden eszköznek, így ennek az ajánlásával is komolyan kell bánni.
Abszolút hozamú alap és abszolút hozamú alap között is óriási különbségek vannak. Különféle stratégiát követnek. Ha a múltban az egyik teljesített valamit, az fontos, de ha valaki nem érti, hogy az miért hozott annyit, akkor nem szabad abba fektetnie. Az abszolút hozamú alap választásával el lehet kerülni, hogy az eszközosztályok (részvény vagy kötvény) vagy piacok között kelljen választani a megtakarítónak, és ennek a döntésnek a felelőssége, nagyon helyesen, áttevődik az alapkezelőkre. De azt a felelősséget a befektetőnek kell vállalnia, hogy az abszolút hozamú alapok közül melyiket választja. Ezt nem tudjuk helyette megtenni. De segítünk neki megfogalmazni az igényeit.
Nem elég, ha valaki alaposan tájékozódik például az interneten, és úgy dönt?
A digitalizáció nagyon jó, de megvan a maga korlátja. Egy applikációval felmérni az ügyfél igényeit, és ennek alapján portfóliót javasolni, azt gondolom, hogy túl van azon a határon, amire a digitalizáció jó megoldás. Amíg a Tinderen (vagy online társkeresőkön) nem lehet csókolózni, csak ismerkedni, addig az interneten sem lehet befektetési döntést hozni. Én inkább előzetes tájékozódásra javaslom az internetet, de a személyes befektetési tanácsadást, beszélgetést nem lehet kihagyni, és szerintem ez később is így marad. (X)
Címkék: Budapest Alapkezelő, Konkoly Miklós, befektetési alap, abszolút hozamú alap
