Hiába a 20 év EU-tagság, nem sikerült javítani
2024. július 30.
A 2004-es uniós csatlakozásunkkor a régió legeladósodottabb állama volt Magyarország, és 20 év alatt sem sikerült közelítenünk régiós versenytársainkhoz. Ráadásul évek óta mi mutatjuk fel a legnagyobb GDP arányos deficitet a régióban, így nem csoda, hogy EU-s összevetésben nálunk a legmagasabb a kamatkiadás – derül ki a GKI Gazdaságkutató legfrissebb elemzéséből.
A GKI Gazdaságkutató legfrissebb elemzésében azt vizsgálta, hogyan alakult hazánk államadóssága és költségvetési hiánya az elmúlt 20 évben, amióta (2004. május 1-jén) Magyarország kilenc másik állammal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz.
A világ országainak adóssága mind nominálisan, mind GDP arányosan egyre növekszik. Japán 266 százalékos GDP arányos államadóssága (melynek 43 százalékát a japán jegybank finanszírozza), vagy éppen az USA 123 százalékos adóssága arra világítanak rá, hogy speciális esetekben (pl. kulcsvalutájú országoknál) járható út az eladósodás, bár ez hosszú távon kétségtelenül kockázatokat hordoz magában. Hazánk teljesítményét azonban érdemes társadalmilag és gazdaságilag hozzánk hasonló országokéval összevetni.
Mindezek következtében 2023-ban a hazai államadósság a GDP 73,5 százalékán állt, ami azt jelenti, hogy e tekintetben 20 év alatt sem sikerült közelítenünk régiós versenytársainkhoz. Érdekesség, hogy mindezzel együtt is kedvezőbbek a hazai adatok, mint az uniós átlag, elsősorban a dél-európai államok kiugró adósságrátái miatt. Árnyalja a képet azonban, ha az éves költségvetési egyenleg szempontjából is megvizsgáljuk az adatokat.
A 2010-es évek első felében nagyjából a régiós és az EU-s szintnek megfelelően alakult a hazai hiány, majd ez az évtized végéig 2 százalék körül ingadozott. Annak, hogy éveken keresztül tudtuk tartani ezt a mérsékelt szintű deficitet több oka is van: egyfelől megkönnyítette a költségvetés helyzetét a magánnyugdíjpénztári kifizetések megszüntetése, másrészről kimagasló mennyiségű EU-s pénz érkezett hazánkba, harmadrészt ekkor kedvező nemzetközi kamatkörnyezetnek örülhetett a hazai kormányzat.
2017-től kezdve a mutató elszakadt a többi V4-es országétól, ettől a ponttól kezdve egészen napjainkig minden évben mi mutatjuk fel a legnagyobb GDP arányos deficitet a régióban. Ez a trend a COVID-krízis után még inkább felerősödött: a válságból való kilábalással párhuzamosan a többi V4-es ország szigorított költségvetési politikáján, miközben úgy tűnik, nálunk a fiskális fegyelem időszakának leáldozott.
Öröm az ürömben, hogy nagyarányú (71 százalékos) a forintban denominált államadósságunk, mely jelentősen csökkenti külföldi kitettségünket. Ezzel párhuzamosan azonban adósságunk 29 százalékos deviza részaránya miatt továbbra is fenyegető a forintgyengülés kockázata, valamint a rekordmennyiségű (7100 milliárd forintot meghaladó) inflációkövető állampapír-állományunk az államadósság elinflálását is megnehezíti. Mindez jelentős fejtörést okozhat a gazdaságpolitika irányítóinak – írja elemzésében a GKI.
Szerző: L.J.
Címkék: Európai Unió, GKI Gazdaságkutató, államadósság, hiány, költségvetés, uniós csatlakozás
Így lettünk a legeladósodottabb ország a régióban
Fotó: Bencze-Kiss Kata
A GKI Gazdaságkutató legfrissebb elemzésében azt vizsgálta, hogyan alakult hazánk államadóssága és költségvetési hiánya az elmúlt 20 évben, amióta (2004. május 1-jén) Magyarország kilenc másik állammal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz.
Növekvő államadósság a világon
A világ országai jellemzően évről-évre költségvetési hiánnyal szembesülnek. Az államadósság tulajdonképpen ezeknek az éves (negatív) költségvetési egyenlegeknek az összesített értéke. A nemzetközi és az idősoros összehasonlítás érdekében jellemzően GDP arányosan szoktuk vizsgálni ezeket az adatokat – írja a GKI.A világ országainak adóssága mind nominálisan, mind GDP arányosan egyre növekszik. Japán 266 százalékos GDP arányos államadóssága (melynek 43 százalékát a japán jegybank finanszírozza), vagy éppen az USA 123 százalékos adóssága arra világítanak rá, hogy speciális esetekben (pl. kulcsvalutájú országoknál) járható út az eladósodás, bár ez hosszú távon kétségtelenül kockázatokat hordoz magában. Hazánk teljesítményét azonban érdemes társadalmilag és gazdaságilag hozzánk hasonló országokéval összevetni.
A legeladósodottabb állam
2004-es uniós csatlakozásunkkor a régió legeladósodottabb állama voltunk, 59 százalékos GDP arányos államadóssággal. A 2006-os költségvetési kiigazítás ellenére emelkedett az államadósság, majd a 2008-2009-es pénzügyi válság további növelte a GDP arányos adósságállományt (egészen 80 százalékra).GDP arányos bruttó államadósság változása (százalék, 2004-2023)
A magánnyugdíj vagyon államosítása 2011-ben egy egyszeri, jelentős mérséklődést okozott, ezt követően már csökkenő trendet követett a mutató. A koronavírus válság következtében 2020-ban az adóbevételek bezuhantak, a növekvő állami kiadásokat csak adósságból lehetett finanszírozni. Azóta egy lassú mérséklődést figyelhetünk meg adósságrátánkban.Mindezek következtében 2023-ban a hazai államadósság a GDP 73,5 százalékán állt, ami azt jelenti, hogy e tekintetben 20 év alatt sem sikerült közelítenünk régiós versenytársainkhoz. Érdekesség, hogy mindezzel együtt is kedvezőbbek a hazai adatok, mint az uniós átlag, elsősorban a dél-európai államok kiugró adósságrátái miatt. Árnyalja a képet azonban, ha az éves költségvetési egyenleg szempontjából is megvizsgáljuk az adatokat.
Mi a helyzet a költségvetéssel?
2004. és 2006. között elszállt a magyar költségvetés, évről évre kiugró deficittel néztünk szembe, így 2006-ot követően elkerülhetetlen volt a fiskális kiigazítás. Részben pont ezért érintett minket különösen rosszul a 2008-2009-es pénzügyi válság: mind az EU-ban, mind régiónkban nagyobb mozgástere volt a gazdaságpolitikusoknak a költekezésre, ezzel szemben a konszolidáló hazai kormányzat ezt nem engedhette meg magának.A 2010-es évek első felében nagyjából a régiós és az EU-s szintnek megfelelően alakult a hazai hiány, majd ez az évtized végéig 2 százalék körül ingadozott. Annak, hogy éveken keresztül tudtuk tartani ezt a mérsékelt szintű deficitet több oka is van: egyfelől megkönnyítette a költségvetés helyzetét a magánnyugdíjpénztári kifizetések megszüntetése, másrészről kimagasló mennyiségű EU-s pénz érkezett hazánkba, harmadrészt ekkor kedvező nemzetközi kamatkörnyezetnek örülhetett a hazai kormányzat.
GDP arányos költségvetési egyenleg (százalék, 2004-2023)
2017-től kezdve a mutató elszakadt a többi V4-es országétól, ettől a ponttól kezdve egészen napjainkig minden évben mi mutatjuk fel a legnagyobb GDP arányos deficitet a régióban. Ez a trend a COVID-krízis után még inkább felerősödött: a válságból való kilábalással párhuzamosan a többi V4-es ország szigorított költségvetési politikáján, miközben úgy tűnik, nálunk a fiskális fegyelem időszakának leáldozott.
Hatalmas a kamatkiadás
Így tehát nem meglepő, hogy 2023-ban a magyar költségvetés GDP-nk mintegy 4,5 százalékát költötte el kamatkiadásra, mely EU-s összevetésben a legmagasabb. Eközben 2023-ban a teljes magyar oktatási rendszerre fordított állami kiadás GDP-nk 5,1 százaléka volt.Öröm az ürömben, hogy nagyarányú (71 százalékos) a forintban denominált államadósságunk, mely jelentősen csökkenti külföldi kitettségünket. Ezzel párhuzamosan azonban adósságunk 29 százalékos deviza részaránya miatt továbbra is fenyegető a forintgyengülés kockázata, valamint a rekordmennyiségű (7100 milliárd forintot meghaladó) inflációkövető állampapír-állományunk az államadósság elinflálását is megnehezíti. Mindez jelentős fejtörést okozhat a gazdaságpolitika irányítóinak – írja elemzésében a GKI.
Szerző: L.J.
Címkék: Európai Unió, GKI Gazdaságkutató, államadósság, hiány, költségvetés, uniós csatlakozás
Kapcsolódó anyagok
- 2024.08.23 - Egyre rosszabb a helyzet a gazdaságban
- 2024.08.22 - Kiderítették, tényleg csak extra sarcnak jó a chipsadó
- 2024.08.16 - Egyre több adat mutatja, nagy bajban a magyar gazdaság
- 2024.08.15 - Júniusban visszaesett az építőipar
- 2024.07.31 - Míg Európa gazdasága nő, a magyar visszaesik
- 2024.07.25 - Felepénzből gazdálkodhatunk, az állam rengeteg pénzt eltapsol
- 2024.07.24 - Az MNB aggódik, hosszabb távon nem tartható a brutális adóemelés
- 2024.07.12 - A kormány okozza a legtöbb gondot a magyar gazdaságnak
- 2024.06.27 - Miért nem lehet nekünk európai nyugdíjunk?
- 2024.06.11 - Megnéztük az uniós választás hatását a gazdaságra
- 2024.05.28 - A Covid-járvány alatti szinten az üzleti és fogyasztói bizalom
- 2024.04.10 - A külföldre kivándorló magyaroknak is köszönhető, hogy nőtt a foglalkoztatottság
- 2024.03.20 - Leszakadtak a magyar nyugdíjasok
- 2024.01.22 - Mindenki további áremelésre számít
- 2023.11.15 - Nehéz és hosszú kilábalás előtt állhat a magyar gazdaság
További kapcsolódó anyagok