A kereskedelmi bankok szkeptikusak
2012. február 16.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelentette: kész többféle módon ellensúlyozni a bankok utóbb időben tapasztalt lanyhult hitelezését. Az egyik "csodafegyver" a mindenki számára lehetővé tett jelzáloglevél-kibocsátás lehetne. A bankok elég szkeptikusak, ami aligha véletlen.
Jelentős gond mostanában, hogy a bankok csak rövidtávra tudnak betéteket szerezni, miközben például a jelzáloghitelek futamideje tíz éve feletti. A jelenlegi szabályozás szerint a jelzálogleveleket csak speciális hitelintézetek (ilyen az FHB és az OTP jelzálogbankja) bocsáthatnak ki. A hagyományosan vonzó hozamú, hosszú lejáratú papírok pedig fedezetet jelenthetnének a kihelyezésekhez. Különösen azért, mert az MNB - mostani ígérete szerint - belépne vevőként. A jegybank már évek óta szorgalmazza, hogy szabadítsák fel ezt a piacot, így téve olcsóbbá a hiteleket. Mint Simor András elnök a Portfóliónak adott interjúban elmondta, egy ilyen lépés 0,5-0,8 százalékponttal vinné lejjebb a kamatokat.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szerint az MNB jelzálogpapír vásárlási programjának sikerét és egyben az egész jelzálogpiac fejlődését (így hosszabb távon a lakossági lakáshitelezést is) érdemben segíthetné, ha valóban egyszerűsödne a jelzáloghitelezés folyamata, és nem lenne szükséges a kereskedelmi bankoknak erre a célra külön specializált intézményt létrehozni. Más, neve elhallgatását kérő banki forrásunk is azt gondolja, a jelzáloglevél-kibocsátás komoly áttörést jelentene a korábbiakhoz képest, és természetesen ösztönözhetné a hitelezést. Mivel azonban ez törvénymódosítást igényel, távolabbinak tűnik a megvalósulása. Mint hozzátette: remélhetőleg nem lesz túl késő, azaz nem áll addigra teljesen le a jelzáloghitelpiac.
A Takarékbanknál már most úgy látják, kérdéses, hogy a jelenlegi helyzetben van-e jelentős igény jelzáloghitelekre, amikor a lakásvásárlások és a beruházások igencsak mélyponton vannak. Ezért gyorsan növekvő hitelkínálatra és csökkenő költségekre véleményük szerint egyelőre semmiképpen sem lehetne számítani.
Az egész ügy (mint mostanában tulajdonképpen minden) nem mentes némi politikai felhangtól sem. Köztudott, hogy az MNB és a kormány kapcsolata nem éppen felhőtlen, a jelzáloglevelek jelenlegi kibocsátóinál viszont alighanem éppen ennek fordítottja a helyzet. Az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója, Gyuris Dániel Simor nyilatkozatát és az MNB közleményét követően viszonylag gyorsan nyomatékosította: a 2010 novemberében publikált stabilitási jelentésében az MNB úgy foglalt állást, hogy a "jelzáloglevél-kibocsátás meglevő rendszerének megváltoztatása jelenleg nem időszerű". Gyuris emlékeztetett arra, hogy a jegybank akkor ezt a hitelkereslet és a hitelezési aktivitás csökkenő tendenciáival (amelyek alacsony jelzáloglevél kibocsátási volument vetítettek előre) indokolta. Mint hozzátette: az aktivitás az előrejelzéseknél is alacsonyabb szintű, így az akkori következtetés most is helytálló.
Olvassa el a pénzügyi felügyelet ellenérveit is!
A jegybank 2012 márciusától kétéves hitellel is támogatná a bankokat. Véleményünk szerint - hangsúlyozta Jobbágy Sándor - ez csökkentheti a forrásköltségeket a bankok és így a hitelfelvevők számára is (az állampapírok hozamai a bejelentés napján rögtön jelentősen lejjebb mozdultak), és egyben mérsékelheti a banki finanszírozási kockázatokat. Mint az elemző megjegyezte, az MNB által jelenleg nyújtott leghosszabb finanszírozás futamideje hat hónap. Ugyanakkor a hitelezésre gyakorolt hatás szempontjából a CIB szakembere fontosnak tartja azt is, hogy a hitelezés visszaesése részben a kereslet csökkenése miatt következett be, amit viszont nem befolyásol az intézkedés. Emellett az is lényeges lesz, hogy az MNB elnökének nyilatkozata alapján várhatóan változó kamatozású jegybanki hitel árazása pontosan hogyan alakul. A kereskedelmi bankok számára az átárazódási periódus hossza is jelentősen befolyásolja majd, hogy az új forrás mekkora tényleges különbséget jelent a rövidebb távú finanszírozási lehetőségekhez képest.
Így mentené az MNB a lakáshitelezést
Jelentős gond mostanában, hogy a bankok csak rövidtávra tudnak betéteket szerezni, miközben például a jelzáloghitelek futamideje tíz éve feletti. A jelenlegi szabályozás szerint a jelzálogleveleket csak speciális hitelintézetek (ilyen az FHB és az OTP jelzálogbankja) bocsáthatnak ki. A hagyományosan vonzó hozamú, hosszú lejáratú papírok pedig fedezetet jelenthetnének a kihelyezésekhez. Különösen azért, mert az MNB - mostani ígérete szerint - belépne vevőként. A jegybank már évek óta szorgalmazza, hogy szabadítsák fel ezt a piacot, így téve olcsóbbá a hiteleket. Mint Simor András elnök a Portfóliónak adott interjúban elmondta, egy ilyen lépés 0,5-0,8 százalékponttal vinné lejjebb a kamatokat.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szerint az MNB jelzálogpapír vásárlási programjának sikerét és egyben az egész jelzálogpiac fejlődését (így hosszabb távon a lakossági lakáshitelezést is) érdemben segíthetné, ha valóban egyszerűsödne a jelzáloghitelezés folyamata, és nem lenne szükséges a kereskedelmi bankoknak erre a célra külön specializált intézményt létrehozni. Más, neve elhallgatását kérő banki forrásunk is azt gondolja, a jelzáloglevél-kibocsátás komoly áttörést jelentene a korábbiakhoz képest, és természetesen ösztönözhetné a hitelezést. Mivel azonban ez törvénymódosítást igényel, távolabbinak tűnik a megvalósulása. Mint hozzátette: remélhetőleg nem lesz túl késő, azaz nem áll addigra teljesen le a jelzáloghitelpiac.
A Takarékbanknál már most úgy látják, kérdéses, hogy a jelenlegi helyzetben van-e jelentős igény jelzáloghitelekre, amikor a lakásvásárlások és a beruházások igencsak mélyponton vannak. Ezért gyorsan növekvő hitelkínálatra és csökkenő költségekre véleményük szerint egyelőre semmiképpen sem lehetne számítani.
Az egész ügy (mint mostanában tulajdonképpen minden) nem mentes némi politikai felhangtól sem. Köztudott, hogy az MNB és a kormány kapcsolata nem éppen felhőtlen, a jelzáloglevelek jelenlegi kibocsátóinál viszont alighanem éppen ennek fordítottja a helyzet. Az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója, Gyuris Dániel Simor nyilatkozatát és az MNB közleményét követően viszonylag gyorsan nyomatékosította: a 2010 novemberében publikált stabilitási jelentésében az MNB úgy foglalt állást, hogy a "jelzáloglevél-kibocsátás meglevő rendszerének megváltoztatása jelenleg nem időszerű". Gyuris emlékeztetett arra, hogy a jegybank akkor ezt a hitelkereslet és a hitelezési aktivitás csökkenő tendenciáival (amelyek alacsony jelzáloglevél kibocsátási volument vetítettek előre) indokolta. Mint hozzátette: az aktivitás az előrejelzéseknél is alacsonyabb szintű, így az akkori következtetés most is helytálló.
Olvassa el a pénzügyi felügyelet ellenérveit is!
A jegybank 2012 márciusától kétéves hitellel is támogatná a bankokat. Véleményünk szerint - hangsúlyozta Jobbágy Sándor - ez csökkentheti a forrásköltségeket a bankok és így a hitelfelvevők számára is (az állampapírok hozamai a bejelentés napján rögtön jelentősen lejjebb mozdultak), és egyben mérsékelheti a banki finanszírozási kockázatokat. Mint az elemző megjegyezte, az MNB által jelenleg nyújtott leghosszabb finanszírozás futamideje hat hónap. Ugyanakkor a hitelezésre gyakorolt hatás szempontjából a CIB szakembere fontosnak tartja azt is, hogy a hitelezés visszaesése részben a kereslet csökkenése miatt következett be, amit viszont nem befolyásol az intézkedés. Emellett az is lényeges lesz, hogy az MNB elnökének nyilatkozata alapján várhatóan változó kamatozású jegybanki hitel árazása pontosan hogyan alakul. A kereskedelmi bankok számára az átárazódási periódus hossza is jelentősen befolyásolja majd, hogy az új forrás mekkora tényleges különbséget jelent a rövidebb távú finanszírozási lehetőségekhez képest.
