Megkerülhető a magyar és a lengyel vétó

Így néz ki a meccsünk az Unióval

2020. november 23. Mintha valami vetélkedősorozat vagy sportesemény lenne, úgy követi a világsajtó az EU 25 tagállama és Orbán Viktor, valamint Morawiecki lengyel miniszterelnök küzdelmét a jogállami feltételek, a koronavírus-válság enyhítését célzó EU-csomag és a következő 7 éves költségvetés ügyében. Sejthető, hogy az EU meg fogja találni a megoldást, legfeljebb egy kicsit bonyolultabb lesz a tervezettnél. A kérdés igazán az, hogy mi jobban járunk-e vagy rosszabbul.

Nyáron úgy tűnt, hogy Orbán Viktornak, ha nem is sikerült teljesen kihúznia a kérdés méregfogát, jelentősen enyhítette a fájdalmat. Elérte, hogy az Európai Bizottság eredeti javaslatát megfordítva, ne annak megakadályozásához kelljen a Tanácsban kétharmados többség, hogy az EU visszatartson kifizetéseket a jogállamiság megsértése miatt, hanem az elfogadáshoz.

Ám az Európai Parlament az ősszel megfúrta a nehezen kiizzadott megállapodást: előzetes megállapodásra jutott a Tanáccsal arról, határozottabb mechanizmust hoznak létre, hogy felfüggesszék a kifizetéseket a jogállami elveket megsértő tagállamoknak. Ráadásul nem is csak akkor, ha az EU-s pénzeket fenyegeti korrupció vagy csalás, hanem olyan alapvető értékek megsértésekor is, mint a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és az emberi jogok, köztük a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása.
Fegyvert ragadtak a jogállamiság kikötése ellen
Voltaképpen három különböző határozat körül folyik a boszorkánytánc: közülük egynek, a jogállami elvek megsértésének szankciójának elfogadásához csupán minősített többség kell; ezen lényegében már túl is jutottak a tagállamok. Sőt, azóta az EP frakcióvezetői közös nyilatkozatban meg is erősítették: ragaszkodnak hozzá. Most esedékes azonban az 1,1 billió eurós új költségvetés és a koronavírus-válság enyhítését célzó 750 milliárd eurós helyreállítási alap elfogadása is. Ezekhez a Tanácsban teljes egyetértés kell, vagyis bármelyik tagállamnak vétójoga van.

Egy hete a nagykövetek értekezletén Magyarország és Lengyelország már jelezte: ezt a jogot fogja fegyverként használni, hogy megakadályozza a kifizetések jogállami feltételekhez kötését. Ha ezek maradnak, nem lesz helyreállítási alap, és nem lesz költségvetés. A múlt hétfői jelzést a diplomácia és a sajtó „politikai vétónak” nevezte el, még nincs ugyanis jogi ereje. Inkább csak egyfajta jelzés, hogy valódi vétóra kerülhet sor, amikor a Tanácsnak a végleges döntést meg kell hoznia.
„Európa nagyon-nagyon sok kritikus helyzetben talált megoldást”
Idő tehát lenne a megállapodásra, kérdés inkább az, hogy a bemerevedni látszó álláspontokat sikerül-e közös nevezőre hozni. Sokan a Tanács múlt pénteken tartott videokonferenciájára vártak megoldást, ám akkor alig negyedórát foglalkoztak ezzel, az időt inkább az eredeti napirenddel, a koronavírus elleni védekezés problémájával töltötték. Egy videokonferencia ugyanis – ahogy egy uniós tisztviselő a Reuters szerint vélekedett - nem megfelelő egy ilyen bonyolult kérdés megvitatására. Ám „az Európai Unió varázsa abban rejlik, hogy sikerül megoldásokat találni akkor is, ha úgy gondoljuk, hogy nem lehet– mondta a belga Charles Michel, a Tanács elnöke.” 

Optimizmusával nincs egyedül, Von der Leyen, az EB vezetője is hasonlóan nyilatkozott: „végül Európa nagyon-nagyon sok kritikus helyzetben talált megoldást”, és úgy tűnt, Angela Merkel sem veszítette el a hitét, amikor a konferencia utáni sajtótájékoztatón kijelentette: „ez (a vétó) azt jelenti, hogy folytatnunk kell a beszélgetést Magyarországgal és Lengyelországgal.” Pedig a nagy feladat éppen rá vár: mivel az EU soros elnöke Németország, neki kell a december 10-11-i ülésre, amikor már végleg dönteni kell, összehoznia az új egyezséget. Még Orbán Viktortól is elhangzott egy olyan mondat – sok fenyegető mellett -, hogy mindig hetekig tart az EU költségvetése fölötti vita, aztán a végén csak megegyezünk; ez már csak így megy. 
Zsarolást és blöfföt is emlegetnek
Sokan nem osztják azonban az EU csúcsán ülő három politikus véleményét, és zsarolást emlegetnek. A magyar és a lengyel vétó nagy felháborodást váltott ki. Az Euronews riportja szerint a német zöld képviselő Daniel Freund úgy vélekedett, hogy Orbán Viktor túszul ejtette az EU-t. Manfred Weber felelőtlenségnek nevezte a válságalap kifizetéseinek blokkolását, a spanyol Juan Fernando López Aguilar, az Európai Parlament LIBE bizottságának elnöke pedig szomorú hírnek nevezte a vétót, mert megerősíti, hogy Magyarországnak és Lengyelországnak is problémája van a jogállamisággal. Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke kifejezetten sürgette a Fidesz kizárását.

Mások viszont azt mondják, hogy Orbán Viktor csak blöfföl. A Corriere della Sera szerint az erőforrások blokkolása bumeráng lenne Orbánnak, aki 2022-ben választások elé néz, és nem nélkülözheti az európai forrásokat.  Az olasz lap elemzője Orbán vétójánál jobban tart attól, hogy Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország parlamentje nem hagyja jóvá a rendkívüli segélycsomagot, amire pedig Olaszországnak és Spanyolországnak égető szüksége van.
Nem maradt sok kiút
Alexander Stubb volt finn miniszterelnök is azt mondta az Euronewsnak, hogy "Magyarország és Lengyelország számára nem maradt sok kiút... „A magyaroknak és a lengyeleknek szükségük van a pénzre, és elfogadják a jogállamisági mechanizmust is. De úgy akarnak kijönni a tárgyalásokról, hogy a saját közönségüknek elmondhassák, hogy győztek”.

 Akadnak persze keményebb hangok is. A Le Monde emlékeztet: nem ez az első eset, hogy a közös szabályok eltérő elképzelései állítják szemben Nyugat-Európa országait a posztkommunista Európáéval. De a jogállamiság kérdése más – írja a lap elemzője, aki súlyos sértésnek veszi, hogy magyar politikusok a vita során a Szovjetunióhoz hasonlították az EU-t. Magyarország szabad akaratából lépett be, és ha akar, távozhat. Ez bonyolult, de az Egyesült Királyság megcsinálta.

A vétózó Magyarország és Lengyelország azonban, ha nem is egyszerűen, de meg is kerülhető. EP-képviselők egy csoportja fölvetette, és már Párizs is jelezte, hogy a helyreállítási alap létrehozható az EU „megerősített együttműködésről” szóló törvénye alapján, amely szerint uniós államok megállapodhatnak együttműködésről a többiek nélkül is. Így kikerülhetők az olyan országok, amelyek – mint most is - blokkolnak egy projektet.
Vészmegoldás is akadhatna, de azon méreteset buknánk
Mark Rutte holland miniszterelnök a 2010-es válság idején létrehozott Európai Stabilitási Mechanizmus - mintájára alakítana 25 résztvevővel új alapot. Mindkét megoldás macerásabb is, több időbe is kerülne az eredeti elképzelésnél. A rászoruló tagállamok azonban hozzájuthatnának a támogatásokhoz Lengyelország és Magyarország jóváhagyása nélkül is. Amelyek mellesleg mintegy 23 milliárd, illetve 6 milliárd eurótól esnének így el.

Némileg nehezebb az új költségvetés ügye. A vészmegoldás arra az esetre, ha nem sikerül időben elfogadni, hogy az előző évi összeg 1/12-edét folyósítják minden hónapban. Jön tehát a pénz, de csak a fizetések és igazgatási költségek, a mezőgazdasági termelőknek nyújtott és a fejlesztési támogatások, a kül- és biztonságpolitika, valamint humanitárius szükséghelyzetek költségei.

Nem lenne újabb pénz más programokra, például a kutatások finanszírozására, a hátrányos helyzetű régióknak nyújtott strukturális támogatásokra, új projektek beindítására. Ráadásul -– jegyezte meg nem minden malícia nélkül a Süddeutsche Zeitung - Lengyelország és Magyarország hátrányára a jogállamisági mechanizmus erre a sürgősségi költségvetésre is vonatkozna.  De a két legnagyobb vesztes amúgy is Lengyelország és Magyarország lenne: az előbbi tizenkétmilliárd euróval a legnagyobb, Magyarország pedig ötmilliárd euróval a második legnagyobb kedvezményezett.


Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!


Szerző: Lenkei Gábor
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok