Szinte egyáltalán nincs adatsor, ami hihető lenne

Így pumpálták fel a magyar lakosság kimutatott vagyonát

2025. május 21. Az idei első negyedévben felfoghatatlan magasságba ugrott a magyarok kimutatott pénzügyi vagyona. Árulkodó azonban, hogy ennek összetétele a jelenlegi hatalom regnálása alatt mennyire megváltozott. Elméletben persze mondhatnánk, hogy az egy háztartásra jutó pénzügyi megtakarítás majdnem négyszeresére, 7,3 millió forintról közel 28 millióra nőtt, de ez a kormányzati kommunikációhoz mérhető hazugság lenne.

Már a 114 ezer milliárdot ostromló szintre ugrott a magyarok kimutatott pénzügyi vagyona a Magyar Nemzeti bank (MNB) adatai szerint az idei első negyedévben. Ez a szám nem csak felfoghatatlan, hanem tulajdonképpen hamis is. Az adatokat részletesebben nézve ugyanis kiderül, hogy a pénz 44,5 százalékának valójában nem sok köze lehet a lakossági megtakarításokhoz. Ezt az MNB által, az úgynevezett tulajdonosi részesedésekre becsült értékből kalkuláltuk.

A magánszemélyek elsöprő többsége pedig nem birtokol értékes céget, sőt még részvénye is csak nagyon keveseknek van. Ez a tétel pedig – mint az a grafikonunkon is jól látszik – mindent felülmúló mértékben gyarapodott az idők során. Aligha túlzás azt állítani, hogy ebben tükröződik viszont a NER hallatlan harácsolása. Ahogy amúgy a készpénzállományban is jókora szeletet tehetnek ki az „uralkodó” réteg kezében forgó, vagy éppen pihenő bankók.

Sírhat vagy röhöghet a családonkénti 28 millión

Az MNB statisztikája alapján elsőre úgy tűnhet, hogy egy magyar háztartásra majdnem 28 millió forint pénzügyi megtakarítás jut. Ez még a hiteleket figyelembe véve is közelít a 24 millióhoz. Tizenöt évvel ezelőtt ugyanez még 7,3 és 4,6 millió forint volt. Elméletben tehát lendületes volt a lakosság vagyonának gyarapodása. Az összetétel, és annak változása alapján viszont állíthatjuk, hogy egy ilyen kijelentés a kormányzati kommunikációhoz mérhető hazugság lenne.

Az MNB tudatta: a háztartások nem konszolidált pénzügyi eszközeinek állománya 2025 első negyedévének végén a GDP 137,6 százalékát, a kötelezettségei a GDP 20,3 százalékát tették ki, így a nettó pénzügyi vagyonuk a GDP 117,3 százalékát érte el. Jelentősen nőttek a készpénz, a folyószámla betétek, a hitelviszonyt megtestesítő külföldi értékpapírok, a nyújtott hitelek, a belföldi és külföldi befektetési jegyek és a külföldi részesedések tranzakciói. Az állampapíroknál azonban jelentős volt a csökkenés.

A kimutatott lakossági vagyonban 15 évvel ezelőtt majdnem minden ötödik forint az apránként hosszabb távra megtakarítóké volt. A magánnyugdíjpénztári pénzek elvétele után nem meglepő, hogy a nyugdíj- és az életbiztosítási megtakarítások aránya 19 százalékról 5,8 százalékra esett. A kormányzat törekvéseinek megfelelően az állampapírok aránya viszont ugyanebben az időtávban 2,4 százalékról 11,6 százalékra emelkedett. A növekedési trend egyébként éppen most látszik megtörni.

Összefüggésében vizsgálva még zavarosabb a kép

Egyre inkább úgy tűnik, hogy komplett szemfényvesztés folyik itt (alighanem a hatalmon levők magukat is sikeresen megtévesztik). Szinte már egyetlen olyan adatsor sem akad, amely logikusnak és hihetőnek tűnne. Főként összefüggéseiben vizsgálva. Érdemes felidézni, hogy az MBH egyik elemzésében lelkesen állapították meg, hogy mennyire jelentős nálunk a lakossági megtakarítás régiós összevetésben is. Apró bibi, hogy a fogyasztásban mindez nem tükröződik vissza. (A részletekről itt olvashat.)

A kormányzat egyre várja, hogy a reálbérek a papíron kimutatott jelentős növekedése a boltokban is lecsapódjon. Nem egyszer írtuk már le, hogy a fantasztikusra festett keresetek (tegnap épp kijött egy újabb, ami szerint az átlagmagyar már majdnem félmilliót visz haza havonta), és ebből következőn a reálbérek terén is akad némi gond. A dolgozók 66,5 százalékának az átlagnál alacsonyabb a fizetése. A legjobban kereső 10 százalék viszi haza a pénz közel 30 százalékát, a legrosszabbul keresők pedig csak a 3,5 százalékát. És akkor még azzal nem foglalkoztunk, hogy 1,5 milliónál többen nem is szerepelnek a kereseti statisztikában.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: megtakarítás, vagyon, MNB, statisztika, háztartások, állampapír, készpénz, kereset