A nap grafikonja
Az év harmadik hónapjára a várakozásokkal ellentétben enyhült a fogyasztói árak emelkedésének üteme. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a friss adatokat értékelve azt mondta, hogy a márciusi 2,7 százalékos infláció némi meglepetés okozott, mert a piac februári 2,9 százalékhoz hasonló értéket várt. A CIB elemzői szerint a piaci várakozások átlaga 3,0-3,1 százalék körül alakult.
A KSH jelentése mellett (ezt itt nézheti meg) szokás szerint az MNB is közzétett elemzést a folyamatokról. A mellékelt képen látható az a grafikon, amelyen elég jól látszik, hogy az árszintet erőteljesen alakíthatják a kormányzati lépések is. Az ábra értékeléséhez érdemes figyelni az arányokra is, mert bár az utóbbi években csak erőteljesen odafigyelve látszanak a központi intézkedések hatásai, ha az árváltozás szintjét is (vagyis az arányokat) figyelembe vesszük, akkor ezek hatása nem is annyira csekély. Érdekes viszont, hogy az állam az áfacsökkentés ellenére, inkább felfelé mozdította az árakat, mint lefelé (az intézkedésekről itt írtunk).

Az infláció márciusi csökkenését az MNB elemzése szerint elsősorban az üzemanyag termékkör árindexének részben bázishatások miatti mérséklődése magyarázza. A benzin és a dízel árát pedig jelentősen befolyásolta a jövedéki adóval kapcsolatos szabályozás változása (a kialakított szisztémáról itt olvashat részletesebben). Érdekes viszont, hogy az alkohol, dohány termékkör esetében az árak csökkentek, a dohánytermékeket érintő jövedékiadó-emelések ellenére.
A feldolgozott élelmiszerek – szezonálisan igazított és adószűrt – árai februárhoz képest enyhén emelkedtek, elsősorban a kenyér árnövekedése következtében. A kenyér drágulása viszont egészen biztosan nem független a minimálbér és a garantált bérminimum idei jelentős emelésétől. Utóbbinak a hatása azonban az elemzők szerint meglepően kevéssé látszik az idei folyamatokban. Németh Dávid szerint egyelőre kérdés, hogy a fizetések emelkedése miatti vásárlások mikor és milyen mértékben épülnek be az árakba.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: kereskedelem, árak, jövedéki adó, infláció, KSH, MNB
Így rángatja a kormány az inflációt
2017. április 11. Márciusban 2,7 százalékos volt az éves infláció, havi szinten pedig stagnáltak az árak – derült ki a KSH által közzétett adatokból. A jegybank (MNB) elemzése szerint ebben a hónapban döntően a költségváltozásokra érzékenyebb élelmiszer- és energiaárak hatottak az áremelkedés irányába.Az év harmadik hónapjára a várakozásokkal ellentétben enyhült a fogyasztói árak emelkedésének üteme. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a friss adatokat értékelve azt mondta, hogy a márciusi 2,7 százalékos infláció némi meglepetés okozott, mert a piac februári 2,9 százalékhoz hasonló értéket várt. A CIB elemzői szerint a piaci várakozások átlaga 3,0-3,1 százalék körül alakult.
A KSH jelentése mellett (ezt itt nézheti meg) szokás szerint az MNB is közzétett elemzést a folyamatokról. A mellékelt képen látható az a grafikon, amelyen elég jól látszik, hogy az árszintet erőteljesen alakíthatják a kormányzati lépések is. Az ábra értékeléséhez érdemes figyelni az arányokra is, mert bár az utóbbi években csak erőteljesen odafigyelve látszanak a központi intézkedések hatásai, ha az árváltozás szintjét is (vagyis az arányokat) figyelembe vesszük, akkor ezek hatása nem is annyira csekély. Érdekes viszont, hogy az állam az áfacsökkentés ellenére, inkább felfelé mozdította az árakat, mint lefelé (az intézkedésekről itt írtunk).
Az infláció márciusi csökkenését az MNB elemzése szerint elsősorban az üzemanyag termékkör árindexének részben bázishatások miatti mérséklődése magyarázza. A benzin és a dízel árát pedig jelentősen befolyásolta a jövedéki adóval kapcsolatos szabályozás változása (a kialakított szisztémáról itt olvashat részletesebben). Érdekes viszont, hogy az alkohol, dohány termékkör esetében az árak csökkentek, a dohánytermékeket érintő jövedékiadó-emelések ellenére.
A feldolgozott élelmiszerek – szezonálisan igazított és adószűrt – árai februárhoz képest enyhén emelkedtek, elsősorban a kenyér árnövekedése következtében. A kenyér drágulása viszont egészen biztosan nem független a minimálbér és a garantált bérminimum idei jelentős emelésétől. Utóbbinak a hatása azonban az elemzők szerint meglepően kevéssé látszik az idei folyamatokban. Németh Dávid szerint egyelőre kérdés, hogy a fizetések emelkedése miatti vásárlások mikor és milyen mértékben épülnek be az árakba.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: kereskedelem, árak, jövedéki adó, infláció, KSH, MNB
Kapcsolódó anyagok
- 2018.04.12 - Az idén így alakult a kosarunk
- 2018.02.15 - Így drágult az életünk
- 2017.11.21 - Itt nem a piac alakítja a benzinárat?
- 2017.11.09 - Megérkezett az általános drágulás?
- 2017.07.13 - Ennyivel nőttek valójában a bérek!
- 2017.07.03 - Csökkenés helyett ezért emelkednek az éttermi árak
- 2017.06.13 - Ezt megérzik a vevők is, nagyot ugrottak árak
- 2017.05.11 - Érdekes számok a drágulásról
- 2017.04.28 - Munkanélküliség: egy érdekes grafikon és a közlemény
- 2017.04.25 - Mekkora az esély az extra nyugdíjemelésre?
- 2017.04.13 - Élelmiszerárak: valami nincs rendben
- 2017.04.11 - Papíron szárnyra kap jövőre a gazdaság
- 2017.04.10 - Tipikus az 500 ezer forint feletti négyzetméterár az új lakásoknál
- 2017.03.24 - A vendéglátósok zsebét tömte meg az áfacsökkentés
- 2017.03.09 - Mi kerül a kosarunkba?
- 2017.03.07 - Több netezés változatlan áron
- 2017.02.20 - Bolti árak itthon és Ausztriában
- 2017.02.16 - Megy a ponty a karaj után
További kapcsolódó anyagok