Jelentősek az eltérések a banki számlakínálatban

Így sarcolják a devizánkat

2014. február 25. Esetenként háromszorosára emelkedő költséggel, mind kevesebb díjmentes lehetőséggel kell szembesülniük azoknak, akik devizát is forgatnak. Miközben tehát a devizaszámlák egyre inkább a mindennapok részévé válnak, célszerű alaposan átgondolni, hol milyen konstrukciót vesz valaki igénybe.

A Raiffeisen február közepétől 212 forinttal emelte meg minden számlája havi díját. A devizaszámla így akkortól (a pénzintézet tájékoztatása szerint legfeljebb 2015 januárjáig) havonta 212 forintba kerül. A korábbi díjmentesség helyett. A havi díj a CIB-nél a korábbi 108 forint helyett már 249 forintot teszi ki. Ezek a díjemelések azonban eltörpülnek amellett, amennyivel többet a devizautalások után manapság (alapvetően a tranzakciós illeték bevezetése, majd emelése miatt) kell fizetni. (A devizaszámlák költségeinek itt nézhet utána.)

A CIB a bankon belüli online utalás után a két évvel ezelőtti 5,21 dollár helyett ma már legalább 15,64 dollárt számít fel. Ugyanez az Ersténél két euróról öt euró fölé emelkedett. Az arányos költségek háromszorozódása is előfordul (például a Raiffeisen 0,15 százalék helyett alkalmaz 0,45 százalékot), ezen a téren azonban egészen egyértelmű az állami elvonás hatása. A K&H netbankos, bankon kívüli nagyobb összegű utalásoknál a tranzakciós illeték előtt még legfeljebb 100, most azonban már akár 300 eurót is felszámíthat.

A nagyobb összegek felvételekor sem árt vigyázni. Az OTP saját automatáiból (legyenek azok forinttal vagy euróval feltöltve) a 963 euró feletti pénzfelvétel esetében elég húzós díjat alkalmaz. Ez a felvett összeg 0,6 százaléka plusz 2,27 euró, maximum azonban 14,27 euró. Meglepetés más téren is érheti az ügyfeleket. Például az Erste több devizában is vezet számlát, az átszerződés azonban pénzbe kerül. A díj például az eurós számla esetében nyolc euró. Több bank (köztük az MKB, az OTP) is kínál a különböző számlacsomagokhoz kedvezményesen devizaszámlát.

Nem csak a „normál” illeték, hanem a bankokra kiszabott pótilleték is drágíthatja a devizaszámlákat is. Ez viszont (hacsak nem lesz újabb hasonló kormányzati akció) korlátozott ideig hat – mint látjuk azt a már említett Raiffeisennél. A K&H táblázatunkban szereplő díjai ugyanezért július elsejétől (a forintszámlával egyezően) csökkennek majd. Ez például tízezer euró felvételekor a mostani 5400 forintos díj 2850 forintra mérséklését jelenti. A havi számlavezetési díj 1,21 euró helyett 1,1 euró lesz (a tranzakciós illeték bevezetése előtt még 0,85 euró volt ez a költség).

Mivel azonban a devizaszámlák egyre inkább a mindennapok részévé válnak, egyre nehezebb külön értékelni ezeket. Több banknál nincs is külön devizakártya, a meglévő plasztikhoz lehet különböző számlákat (idegen pénznemben vezetettet is) kapcsolni. A CIB-nél fordítva van, ott a devizakártyához kapcsolható többféle számla. A devizás lehetőség ára sokszor attól függ, milyen számlacsomaggal rendelkezik valaki. Mindez logikus változás, hiszen (mint azt a hozzánk érkező kérdésekből is érzékeljük) sokan megtakarítás, külföldi utazások vagy munka miatt tartják elengedhetetlennek ezt a lehetőséget, de már találkoztunk azzal is, hogy magyarországi munkáltató devizában szeretné a bért kifizetni.

Nagyon drága lehet a devizák közötti „ugrálás”

Attól függően viszont, hogy kinek mire kell a devizaszámla (az egyszerűség kedvéért nevezzük így), más-más bankot, illetve konstrukciót érdemes választani. Különösen arra érdemes figyelni, hogy egyes bankoknál a számlaösszeg hízlalása is pénzbe kerül. Az Erste (ahol nemzetközi számla elnevezéssel fut az idegen pénznemes konstrukció) a számlára befizetés után akkor nem számít fel díjat, ha a számlán legalább 12 ezer euró van. Amennyiben az ennél alacsonyabb összegű számláját akarja valaki gyarapítani, befizetésenként legalább 2,1 euró költséggel (285 eurós befizetése felett ennél többel, hiszen alkalmaznak még egy 0,74 százalékos díjat is) kell számolnia.

Az OTP, ha valaki a pénztárban fizet be a saját számlájára, még akciósan nem kér semmit. Az akció lejárta után azonban már öt eurót számíthatnak fel. A legnagyobb magyar bank külön deviza-megtakarítási számlát is kínál. Ennél a számlavezetési díj 47-60 forint, a saját számlára utalás ebben a konstrukcióban száz euróig díjmentes, efelett fél euró, a deviza folyószámlával egyezően akciósan. (Később tehát ezután itt is öt euró lehet majd a költség.)

A legbosszantóbb az lehet, amikor a bank lelkesen ajánlgatja, hogy ne is törődjünk azzal, milyen számlánk is van, bármilyen pénznemben végezhetőek a tranzakciók. Az úgynevezett konverziós költségekről közben mélyen hallgatnak. A devizanemek közötti „ugrálás” pedig szinte mindig plusz költségekkel jár. A CIB a külföldre utalt forintösszeg után minimum majdnem kilencezer, maximum pedig 120 ezer forintot számít fel. A Raiffeisen a saját számlák közötti pénzmozgatásért nem számít fel díjat, de ha a devizanem eltér, akkor legalább 5,51 eurót kell fizetni, de a költség a nagyon nagy összegek esetében 572,4 euróra is rúghat.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Címkék: devizaszámla, számladíjak, devizakártya, devizanem, pénzfelvétel, átutalás, bankok