Tovább emelték a minimális tagdíjat az önkéntes pénztárak

Így sarcolják meg a nyugdíjpénzt

A tagok fele nem tud fizetni
Fotó: Azénpénzem
2019. január 8. Az önkéntes nyugdíjpénztárak az idén tovább emelték a tagdíjbefizetésként elvárt összeget. Ez azoknak a kevésbé szerencséseknek, akik nem tudnak lépést tartani, jobban apasztja korábbi megtakarítását. Összességében azonban a jegybank szerint a pénztártagok díjterhelése igen alacsony.

Az előző év első háromnegyedévében az önkéntes nyugdíjpénztárak a meg nem fizetett tagdíjak miatt 25,5 milliárd forint tartalékot képeztek. Ez a két évvel korábbit 28 százalékkal haladja meg. Az egy főre jutó vagyon közben – számolta ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapján az Azénpénzem.hu – 15 százalékkal nőtt. Jól látszik tehát, hogy a tagság egyre széthúzottabb. Akadnak, akik dinamikusan tudják növelni megtakarításaikat, de nagyon sokan vannak, akik kényszerűségből (pénzükhöz legkorábban tíz év után juthatnak hozzá – a részletes szabályokról itt olvashat) tagok maradnak, de fizetni nem tudnak.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjainak mintegy fele nem fizet, a vagyon 22 százaléka az övék. Az előírások szerint az ő hozamukból az előírt havi befizetés működési és likviditási alapra jutó havi hányada vonható le. Nem véletlen, hogy a minimális tagdíjat egyre magasabban szabják meg a kasszák. Ez a folyamat pedig 2019-ben is folytatódik.

Növelés növelés hátán


A Honvéd önkéntes nyugdíjpénztár szokás szerint a minimálbér emelését követte az elvárt tagdíjfizetés meghatározásánál. A pénztár alapszabálya szerint az egyéni egységes tagdíj évente a tárgyév első napján érvényes minimálbér 60 százaléka. Az elvárt havi befizetés így a 2018-as 6900 forintról az idén 7450 forintra hízott. Az itteni, még a honvédség kötelékébe tartozó tagokat ez aligha izgatja. A tárca ugyanis – jelentették be még tavaly – továbbra is biztosítja a havi nettó 4700 forint támogatást minden nyugdíjpénztári tagnak. A  megváltozott adózási szabályok miatt (a cafeteria „átszabásáról” legutóbb itt írtunk) ennek új pénzügyi technikája és részletei – ami egyfajta bruttósításon alapul – azonban módosulnak.
A tagdíjat nem folyamatosan fizetőknek érdemes tudniuk, hogy több pénztárnál hiába pótolja valaki utólag tagdíjhátralékát, a már levont költségeket nem kapja vissza.
A Magyar Posta Takarék (MPT) 3,2 ezer forintról emelt 3,9 ezerre, 2019 elején pedig már 4,1 ezer forintos befizetést vár el tagjaitól. Az Aranykor 2018 első félévében még 5 ezer, a másodikban viszont már 6 ezer forintban határozta meg a tagdíj alsó határát. Az idén pedig az éves minimális megtakarítási összeg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 60 százaléka, vagyis 7500 forint. Az elvárt befizetéseket negyedévente vizsgálják. A Budapest 2500 forintról emelt 2019-ben 4000 forintra.  (Azt, hogy mekkora befizetéssel melyik pénztárhoz lehet menni, és az ott évente mennyit hoz, itt kalkulálhatja.)

Új szisztémával számolja a díjterhelést az MNB


Az MNB által a korábbi években publikált önkéntes nyugdíjpénztári díjterhelési mutató 2002-2017 között 1,66 százalékról kevesebb, mint a felére, 0,79 százalékra csökkent. A működési díjterhelés rész ugyanebben az időszakban évi 0,88 százalékról 0,30 százalékra mérséklődött. A jegybank szerint azonban ezekből a számokból nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy valóban csökkent-e a tagok befizetései után levont működési díjrész. A díjterhelési mutatót ugyanis a jegybank eddig úgy számolta, hogy a működésre és likviditásra levont összeget is a pénztári vagyonhoz viszonyította. 
 
Forrás: MNB
 
A díjterhelési mutató jelentős csökkenéséhez a vagyon dinamikus gyarapodása járult hozzá. Az elmúlt 15 évben a nyugdíjpénztári megtakarítások összege évente átlagosan 21 százalékkal nőtt. A működési díjterhelés rész így az MNB szerint akkor is csökkenhetett, ha a tagot ténylegesen terhelő díjrész nem változott, vagy akár növekedett is.  Ezért 2018-ban korrigált díjterhelési mutatószámot vezettek be.
 
Forrás: MNB
 
Az erről frissen közzétett tájékoztatás szerint az új módszerben a működési díj részt nem a nyugdíjpénztári vagyonhoz, hanem egy átlagos – 30 éves felhalmozási időszakkal rendelkező tag által tagdíjbefizetésekből felhalmozott hipotetikus – vagyontömeghez viszonyítják. A megújult mutatóban a működési díjrész a működésre és likviditásra levont tagdíjrész teljes tagdíjhoz viszonyított arányának alakulását tükrözi, azt a pénztár vagyonának alakulása nem befolyásolja.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak működésre levont tagdíjrésze a teljes tagdíjbevételek arányában a 2002-től 2017-ig terjedő időszakban összességében 7,5 százalékkal mérséklődött (akadtak évek, amikor az elvonás nőtt). A pénztárak a tagdíjbefizetések ösztönzésére általában sávos tagdíjfelosztást alkalmaznak, ahol a magasabb tagdíjbefizetési sávokat kisebb működési levonás terheli. Mint az MNB megállapította: ez a hatás mutatkozik meg a működési költségekre levont tagdíjrész arányának csökkenésében 2012-2017 között.
 
Önkéntes nyugdíjpénztári díjterhelési topok* (százalék)
LegalacsonyabbLegmagasabb
Richter0,26Újszászi Szövetkezeti1,47
Artisjus0,33Allianz 1,08
Cimbora0,34Erste1,05
Tagság alapján a legnagyobbaknál
(az Allianz mellett)
OTP0,78
Aegon0,86
Aranykor0,81
* a korrigált mutató alapján    Forrás: MNB
 
A korrigált díjterhelési mutatók a jegybank szerint már összevethetők a nyugdíjbiztosítási termékek költségeinek bemutatására használt hosszú távú teljes költségmutató (TKM) értékekkel. Az önkéntes nyugdíjpénztári TKM értékek 30 éves időtartamra számolva 0,19-1,5 százalékos sávban szóródnak.

Az önkéntes nyugdíjpénztárakról itt tájékozódhat, a friss befizetéseket itt kalkulálhatja

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!


Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Sikerük titka a gyors döntés
2019. június 24. A vízilabdában másodpercek alatt történnek az események. Nincs idő hosszas gondolkodásra, a kínálkozó helyzeteket azonnal ki kell használni. A befektetések világában is gyakran adódnak olyan lehetőségek, amelyeket csak rövid ideig lehet megragadni.


Szívós Márton világbajnok vízilabdázó és Hosszú Ferenc, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Mindketten nagyon sikeresek a hivatásukban, de más is közös is van bennük: tudnak és mernek gyorsan dönteni. Jó helyzetfelismeréssel egy vízilabdázó győzelmet is szerezhet a csapatának, egy befektetési alapot kezelő szakember pedig a piaci átlagnál magasabb hozamot érhet el a befektetők számára.
Szívós Márton utánpótlás játékosként ifjúsági Európa-bajnok, világbajnoki bronzérmes, Universiade győztes. A magyar férfi vízilabda válogatott tagjaként világbajnok és Világliga győztes. Londonban és Rio de Janeiroban az olimpiai 5. helyezett csapat tagja volt. Klubcsapataival ötszörös magyar bajnok, olasz bajnok, ötszörös magyar kupa, olasz kupa, Euroliga és Európai Szuperkupa győztes.
Hosszú Ferenc 2006-ban diplomázott a budapesti Corvinus Egyetemen, 2007-től az OTP Alapkezelő termék-, majd portfoliómenedzsere, 2017-től pedig befektetési igazgatója. Elsődleges szakterülete az árupiaci befektetések. Az OTP Föld Kincsei Alap portfoliómenedzsere, amely eddig hat alkalommal nyerte el az Év Legjobb Árupiaci Alapja díjat a Privátbankár.hu Klasszis szakmai díjazásán.
2019-ben a szakma az Év Feltörekvő Portfoliómenedzserévé választotta.
Az OTP Föld Kincsei Alap a hazai piacon egyedülálló stratégiát követ: abszolút hozamú származtatott alap, amely a határidős árupiacokon keresztül energiahordozókba, nemesfémekbe, ipari fémekbe, mezőgazdasági terményekbe fektet.
„Az árupiacokon a vedd meg és tartsd (buy and hold) stratégia akkor sem biztos, hogy jó hozamot eredményez, ha az árfolyamok egyébként felfelé tartanak. Ezekre a piacokra ugyanis határidős ügyleteken keresztül lehet befektetni, amelyeknek folyamatos megújítása jelentős költségekkel jár. A jó stratégia ezért az aktív kezelés, a kínálkozó lehetőségek gyors kihasználása akár vételi (long), akár eladási (short) pozíciókkal, amelyeknek a hatékonyságát tőkeáttétel segítségével lehet tovább növelni. Az árupiacok azonban rendkívül kiszámíthatatlanok, teljesítményüket nemcsak a világgazdasági folyamatok, hanem gyakran a politika, az időjárás, vagy akár a természeti jelenségek is befolyásolják. A döntések kockázattal járnak, amelyeket vállalnom kell.” – mondta el Hosszú Ferenc.
Az OTP Föld Kincsei Alap tehát olyan befektetés, amelynek jelentős kockázata van ugyan, de a legalább 3-5 éves ajánlott befektetési időtávon várható hozama is magasabb, mint amit kockázatvállalás nélkül el lehet érni.
Az alapról részletesen itt tájékozódhat: https://www.otpbank.hu/otpalapkezelo/hu/A_FoldKincsei
A befektetési jegyek elérhetőek az OTP Bank fiókhálózatban, illetve az OTPdirekt elektronikus csatornáin keresztül, illetve több más pénzintézet is ajánlja az alapot privátbanki ügyfelei számára.