Tovább emelték a minimális tagdíjat az önkéntes pénztárak

Így sarcolják meg a nyugdíjpénzt

A tagok fele nem tud fizetni
Fotó: Azénpénzem

2019. január 8. Az önkéntes nyugdíjpénztárak az idén tovább emelték a tagdíjbefizetésként elvárt összeget. Ez azoknak a kevésbé szerencséseknek, akik nem tudnak lépést tartani, jobban apasztja korábbi megtakarítását. Összességében azonban a jegybank szerint a pénztártagok díjterhelése igen alacsony.

Az előző év első háromnegyedévében az önkéntes nyugdíjpénztárak a meg nem fizetett tagdíjak miatt 25,5 milliárd forint tartalékot képeztek. Ez a két évvel korábbit 28 százalékkal haladja meg. Az egy főre jutó vagyon közben – számolta ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapján az Azénpénzem.hu – 15 százalékkal nőtt. Jól látszik tehát, hogy a tagság egyre széthúzottabb. Akadnak, akik dinamikusan tudják növelni megtakarításaikat, de nagyon sokan vannak, akik kényszerűségből (pénzükhöz legkorábban tíz év után juthatnak hozzá – a részletes szabályokról itt olvashat) tagok maradnak, de fizetni nem tudnak.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjainak mintegy fele nem fizet, a vagyon 22 százaléka az övék. Az előírások szerint az ő hozamukból az előírt havi befizetés működési és likviditási alapra jutó havi hányada vonható le. Nem véletlen, hogy a minimális tagdíjat egyre magasabban szabják meg a kasszák. Ez a folyamat pedig 2019-ben is folytatódik.

Növelés növelés hátán

A Honvéd önkéntes nyugdíjpénztár szokás szerint a minimálbér emelését követte az elvárt tagdíjfizetés meghatározásánál. A pénztár alapszabálya szerint az egyéni egységes tagdíj évente a tárgyév első napján érvényes minimálbér 60 százaléka. Az elvárt havi befizetés így a 2018-as 6900 forintról az idén 7450 forintra hízott. Az itteni, még a honvédség kötelékébe tartozó tagokat ez aligha izgatja. A tárca ugyanis – jelentették be még tavaly – továbbra is biztosítja a havi nettó 4700 forint támogatást minden nyugdíjpénztári tagnak. A megváltozott adózási szabályok miatt (a cafeteria „átszabásáról” legutóbb itt írtunk) ennek új pénzügyi technikája és részletei – ami egyfajta bruttósításon alapul – azonban módosulnak.

A tagdíjat nem folyamatosan fizetőknek érdemes tudniuk, hogy több pénztárnál hiába pótolja valaki utólag tagdíjhátralékát, a már levont költségeket nem kapja vissza.

A Magyar Posta Takarék (MPT) 3,2 ezer forintról emelt 3,9 ezerre, 2019 elején pedig már 4,1 ezer forintos befizetést vár el tagjaitól. Az Aranykor 2018 első félévében még 5 ezer, a másodikban viszont már 6 ezer forintban határozta meg a tagdíj alsó határát. Az idén pedig az éves minimális megtakarítási összeg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 60 százaléka, vagyis 7500 forint. Az elvárt befizetéseket negyedévente vizsgálják. A Budapest 2500 forintról emelt 2019-ben 4000 forintra. (Azt, hogy mekkora befizetéssel melyik pénztárhoz lehet menni, és az ott évente mennyit hoz, itt kalkulálhatja.)

Új szisztémával számolja a díjterhelést az MNB

Az MNB által a korábbi években publikált önkéntes nyugdíjpénztári díjterhelési mutató 2002-2017 között 1,66 százalékról kevesebb, mint a felére, 0,79 százalékra csökkent. A működési díjterhelés rész ugyanebben az időszakban évi 0,88 százalékról 0,30 százalékra mérséklődött. A jegybank szerint azonban ezekből a számokból nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy valóban csökkent-e a tagok befizetései után levont működési díjrész. A díjterhelési mutatót ugyanis a jegybank eddig úgy számolta, hogy a működésre és likviditásra levont összeget is a pénztári vagyonhoz viszonyította.

Forrás: MNB

A díjterhelési mutató jelentős csökkenéséhez a vagyon dinamikus gyarapodása járult hozzá. Az elmúlt 15 évben a nyugdíjpénztári megtakarítások összege évente átlagosan 21 százalékkal nőtt. A működési díjterhelés rész így az MNB szerint akkor is csökkenhetett, ha a tagot ténylegesen terhelő díjrész nem változott, vagy akár növekedett is. Ezért 2018-ban korrigált díjterhelési mutatószámot vezettek be.

Forrás: MNB

Az erről frissen közzétett tájékoztatás szerint az új módszerben a működési díj részt nem a nyugdíjpénztári vagyonhoz, hanem egy átlagos – 30 éves felhalmozási időszakkal rendelkező tag által tagdíjbefizetésekből felhalmozott hipotetikus – vagyontömeghez viszonyítják. A megújult mutatóban a működési díjrész a működésre és likviditásra levont tagdíjrész teljes tagdíjhoz viszonyított arányának alakulását tükrözi, azt a pénztár vagyonának alakulása nem befolyásolja.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak működésre levont tagdíjrésze a teljes tagdíjbevételek arányában a 2002-től 2017-ig terjedő időszakban összességében 7,5 százalékkal mérséklődött (akadtak évek, amikor az elvonás nőtt). A pénztárak a tagdíjbefizetések ösztönzésére általában sávos tagdíjfelosztást alkalmaznak, ahol a magasabb tagdíjbefizetési sávokat kisebb működési levonás terheli. Mint az MNB megállapította: ez a hatás mutatkozik meg a működési költségekre levont tagdíjrész arányának csökkenésében 2012-2017 között.

*Önkéntes nyugdíjpénztári díjterhelési topok (százalék)**
Legalacsonyabb		Legmagasabb
Richter	0,26	Újszászi Szövetkezeti	1,47
Artisjus	0,33	Allianz	1,08
Cimbora	0,34	Erste	1,05
Tagság alapján a legnagyobbaknál (az Allianz mellett)
OTP		0,78
Aegon		0,86
Aranykor		0,81
* a korrigált mutató alapján Forrás: MNB

A korrigált díjterhelési mutatók a jegybank szerint már összevethetők a nyugdíjbiztosítási termékek költségeinek bemutatására használt hosszú távú teljes költségmutató (TKM) értékekkel. Az önkéntes nyugdíjpénztári TKM értékek 30 éves időtartamra számolva 0,19-1,5 százalékos sávban szóródnak.

Az önkéntes nyugdíjpénztárakról itt tájékozódhat, a friss befizetéseket itt kalkulálhatja

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Címkék: nyugdíj, nyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, tagdíj, díjterhelés, MNB