Sokat jelenthet az aktív időszak meghosszabbítása

Így számítják az idén a nyugdíjakat

Valamit nagyon elronthattam
Fotó: Azénpénzem
2017. április 4. Megjelentek azok a szorzószámok, amelyekkel a korábbi években elért jövedelmeket korrigálják. Alighanem a bérminimum és a minimálbér dinamikus emelésének köszönhetően, az előző évnél majdnem nyolc százalékkal magasabbak ezek a korrekciós értékek. Még érdemesebb lehetett tehát halasztani a nyugdíjba vonulást.

Az előírások szerint a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években bekövetkezett növekedését alapul véve kell a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítani. Ezt nevezik valorizációnak (nem tévesztendő össze a fogyasztói árakat figyelembe vevő, ugyancsak így nevezett folyamattal). A szorzószámok összegét évente módosítják. Az idén nyugdíjba vonulókra az egy évvel ezelőttinél körülbelül 7,9 százalékkal magasabb értékek vonatkoznak.

A szorzó három év alatt emelkedett mintegy 15,8 százalékkal (a különböző évekre nem egészen azonos a dinamika). A mostani megugrás ennek tükrében is meglehetősen magas, ami alighanem a bérminimum és a minimálbér dinamikus emelésének köszönhető. A keresetek, jövedelmek beszámítása során alkalmazandó valorizációs szorzószámokat minden évre itt találja. Néhány kiragadott év valorizációs értékeinek alakulását a mellékelt táblázatban foglaltuk össze.

Valorizációs szorzószámok a nyugdíj megállapításához
Év2014.*2017.*
1970.73,66585,310
1980.40,08946,427
1990.15,10717,496
2000.2,7163,145
*azokra vonatkozik, akik ebben az évben kezdeményezték, illetve kezdeményezik a nyugdíjba vonulásukat
Forrás: rendeletek

A nyugdíjba vonulók rendre csodálkoznak azon, hogy az év elején miért „húzzák az időt” a hatóságok, miért csak feltételes módon állapítják meg (ha egyáltalán) az ő várható járandóságukat.  Az előírások szerint viszont a nettó átlagkereset növekedés tényadatát a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) februárban teszi közzé, és ennek alapján kell a kormánynak a tárgyévi nyugdíj megállapításhoz tartozó szorzószámokat kihirdetnie. Csak akkor válik lehetővé a nyugdíjak már valóságos megállapítása, amikor ezek a valorizációs szorzószámok megjelennek.
Ha valaki a korhatár betöltése után tovább dolgozik anélkül, hogy nyugdíjat igényelne, akkor évi hat százalékos nyugdíjtöbbletre szerez jogot. Emellett az sem mellékes, hogy közben a különböző évek szorzószámai is emelkednek. A nyugdíjak megállapítása bonyolultabb szisztéma szerint zajlik, amit az ONYF példákkal is illusztrál (ezt itt találhatja meg).
A szorzók alakulása egyébként azt is jelezheti, hogy miért járnak újabb és újabb csúcsra a legmagasabb nyugdíjak, mióta eltörölték a járulékplafont (erre 2012 végével került sor). Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint tavaly öten akadtak, akiknek egymillió forintnál is magasabb az időskori ellátása. A csúcsnyugdíj 2014-ben még „csak” 870 ezer forint volt, ez az összeg pedig 2016-ban elérhette a kétmillió forintot. A nagyon jól hangzó, magas nyugdíj pedig az extrán magas fizetés mellett annak is köszönhető, hogy jóval a korhatáron túl is tovább dolgozott valaki.

Az ONYF által közzétett tájékoztatók alapján egyébként jól látszik, hogy a 300 ezer forint feletti időskori ellátásban részesülők aránya is dinamikusan nő. Tavaly az előző évinél már majdnem 25 százalékkal többen kaptak ilyent. Persze az összes nyugdíjasnak így is csak 0,5 százaléka örülhetett ekkora összegnek.

Nézze meg a cikkhez készült karikatúránkat is!

A nyugdíjas korra spórolás egyéni lehetőségeinkei tt nézhet utána

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Sikerük titka a gyors döntés
2019. június 24. A vízilabdában másodpercek alatt történnek az események. Nincs idő hosszas gondolkodásra, a kínálkozó helyzeteket azonnal ki kell használni. A befektetések világában is gyakran adódnak olyan lehetőségek, amelyeket csak rövid ideig lehet megragadni.


Szívós Márton világbajnok vízilabdázó és Hosszú Ferenc, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Mindketten nagyon sikeresek a hivatásukban, de más is közös is van bennük: tudnak és mernek gyorsan dönteni. Jó helyzetfelismeréssel egy vízilabdázó győzelmet is szerezhet a csapatának, egy befektetési alapot kezelő szakember pedig a piaci átlagnál magasabb hozamot érhet el a befektetők számára.
Szívós Márton utánpótlás játékosként ifjúsági Európa-bajnok, világbajnoki bronzérmes, Universiade győztes. A magyar férfi vízilabda válogatott tagjaként világbajnok és Világliga győztes. Londonban és Rio de Janeiroban az olimpiai 5. helyezett csapat tagja volt. Klubcsapataival ötszörös magyar bajnok, olasz bajnok, ötszörös magyar kupa, olasz kupa, Euroliga és Európai Szuperkupa győztes.
Hosszú Ferenc 2006-ban diplomázott a budapesti Corvinus Egyetemen, 2007-től az OTP Alapkezelő termék-, majd portfoliómenedzsere, 2017-től pedig befektetési igazgatója. Elsődleges szakterülete az árupiaci befektetések. Az OTP Föld Kincsei Alap portfoliómenedzsere, amely eddig hat alkalommal nyerte el az Év Legjobb Árupiaci Alapja díjat a Privátbankár.hu Klasszis szakmai díjazásán.
2019-ben a szakma az Év Feltörekvő Portfoliómenedzserévé választotta.
Az OTP Föld Kincsei Alap a hazai piacon egyedülálló stratégiát követ: abszolút hozamú származtatott alap, amely a határidős árupiacokon keresztül energiahordozókba, nemesfémekbe, ipari fémekbe, mezőgazdasági terményekbe fektet.
„Az árupiacokon a vedd meg és tartsd (buy and hold) stratégia akkor sem biztos, hogy jó hozamot eredményez, ha az árfolyamok egyébként felfelé tartanak. Ezekre a piacokra ugyanis határidős ügyleteken keresztül lehet befektetni, amelyeknek folyamatos megújítása jelentős költségekkel jár. A jó stratégia ezért az aktív kezelés, a kínálkozó lehetőségek gyors kihasználása akár vételi (long), akár eladási (short) pozíciókkal, amelyeknek a hatékonyságát tőkeáttétel segítségével lehet tovább növelni. Az árupiacok azonban rendkívül kiszámíthatatlanok, teljesítményüket nemcsak a világgazdasági folyamatok, hanem gyakran a politika, az időjárás, vagy akár a természeti jelenségek is befolyásolják. A döntések kockázattal járnak, amelyeket vállalnom kell.” – mondta el Hosszú Ferenc.
Az OTP Föld Kincsei Alap tehát olyan befektetés, amelynek jelentős kockázata van ugyan, de a legalább 3-5 éves ajánlott befektetési időtávon várható hozama is magasabb, mint amit kockázatvállalás nélkül el lehet érni.
Az alapról részletesen itt tájékozódhat: https://www.otpbank.hu/otpalapkezelo/hu/A_FoldKincsei
A befektetési jegyek elérhetőek az OTP Bank fiókhálózatban, illetve az OTPdirekt elektronikus csatornáin keresztül, illetve több más pénzintézet is ajánlja az alapot privátbanki ügyfelei számára.