Nézegesse, mennyire tér el a kosara a hivatalostól!

Így számolják a nyugdíjasokat érintő drágulást

Fotó: Mónus Márton, MTI

2021. szeptember 9. Az infláció közzététele után a nyugdíjasok rendre panaszolják, hogy az ő tapasztalataik szerint az árak sokkal erőteljesebben nőttek. Összeszedtük, pontosan miként és milyen adatokból számítják ki a statisztikusok az idősebbeket érintő árváltozást.

Bár az előző hónapban kissé visszaesett, augusztusban ismét emelkedett az infláció – derült ki a KSH tegnap közzétett adataiból. Az árak 4,9 százalékkal nőttek az előző év azonos hónapjához képest, a nyugdíjasokat pedig a hivatalos számok szerint ugyanekkor „csak” 4,4 százalékos drágulás sújtotta. Az idén az első nyolc hónap alatt a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,3 százalékkal, a nyugdíjas háztartások körében 3,9 százalékkal emelkedtek.

Minden ilyen statisztikát követően több idősebb is kérdezi tőlünk, hogy miként „hozza ki a KSH ezeket a számokat”. A mellékelt táblázatban összeszedtük, hogy egy „normál” és egy nyugdíjas kosarába miből milyen arányban pakolnak a statisztikusok. Az áremelkedés pedig ezeknek a részadatoknak az összesítéséből jön ki.

A fogyasztási kiadások megoszlása (%)
Főcsoportok	Összes háztartás	Nyugdíjas háztartás
Élelmiszerek	26,507	29,932
Szeszes italok, dohányáruk	9,827	8,763
Ruházkodási cikkek	3,55	2,059
Tartós fogyasztási cikkek	9,338	5,822
Háztartási energia	5,952	7,744
Egyéb cikkek, üzemanyagok^*	18,892	19,453
Szolgáltatások	25,934	26,227
Összesen	100	100
*A gyógyszerek és gyógyáruk ebbe a csoportba tartoznak
Forrás: KSH

A KSH 2021-ben a nyugdíjas infláció számításához a 2019. évi nyugdíjas fogyasztási szerkezetet használja. Ebben – mint jelzik – figyelembe veszik a 2020 első három negyedévének már rendelkezésre álló előzetes nemzetiszámla-adatait is. Nem járnak egyébként el másképp az áremelkedés egészét mérve sem.

A kosarakban az arányok és a tartalmak is eltérnek

Szembetűnő, hogy az idősebbek kosarába nagyobb arányban pakoltak élelmiszereket, bár az alacsonyabb ellátást kapók saját adatai ennél alighanem még nagyobb hányadot jelezhetnek. Az egyéni fogyasztás persze másban is alaposan eltérhet az átlagtól, amit mindenki a saját tapasztalatai alapján tud megítélni. Külön érdemes kiemelni, hogy a nyugdíjasok szempontjából kitüntetett csoport, a gyógyszerek, gyógyáruk részaránya a fogyasztóiár-indexben 2,7, a nyugdíjasok kiadási szerkezetében viszont 5,8 százalék.

Az egészségügyi szolgáltatatás az idén augusztusban 5,4 százalékkal került többe a tavalyinál. Közben a gyógyszerek és gyógyáruk nem egészen 3 százalékkal – tehát jócskán az átlag alatti mértékben – drágultak. Ezen a téren is jókora különbségek lehetnek, sőt egészen biztosan vannak is, a nyugdíjasok között.

Nagyon nem mindegy például, hogy az idősebbek háztartásában van-e súlyosabb krónikus beteg, és neki pontosan milyen gyógyszereket ír elő az orvos. Az mindenesetre biztos, hogy a szigorúan kiszámított pénzből élők minden árváltozást erőteljesebben megéreznek. A Magyar Államkincstár közérdekű adatigénylésre az idén tavasszal elárulta, hogy minden hetedik-nyolcadik frissnyugdíjas lehet kénytelen 100 ezer forint alatti összegből tengetni életét. Nekik pedig hiába bizonygatja a KSH, hogy a tényleges és vélt árváltozás közti különbséget pszichológiai tényező is okozza, az emlékekben ugyanis szerintük tovább élnek a negatív tapasztalatok, így az áremelkedés is.

Szerző: Azénpénzem
Címkék: infláció, fogyasztói ár, drágulás, nyugdíjas, KSH, kosár