A mesterséges intelligenciát is egyre jobban bevetik
2026. február 27.
Meredeken nő a közösségi médiában terjedő, kiugró hozamot ígérő hirdetések száma – állítja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) piacellenőrzési osztályvezetője. A visszaélések legjellemzőbb trendjei változnak, de az átverési sémák nagyjából azonosak. A gyors gazdagodást keresőkre keserű csalódás várhat.
Az MNB piacfelügyelete – írta le egy szakcikkben a terület vezetője – egyre több bejelentést kap jogosulatlan pénzügyi tevékenységről, miközben figyelmeztetésekkel, eljárásokkal, illetve szükség esetén hatósági jelzésekkel lép fel a csalárd szereplőkkel szemben. Nebehaj Erika kitért arra, hogy a közösségi médiában terjedő, kiugró hozamot ígérő hirdetések száma meredeken nő. A látszat azonban szerinte sokszor csal, mivel a legális befektetési lehetőségek és különösen a piaci alapon elérhető hozamok nem nőttek ilyen ütemben, az óvatlan befektetőket kihasználó személyek száma viszont annál inkább.
Az elmúlt öt év bejelentései alapján jól kirajzolódtak a visszaélések legjellemzőbb trendjei. Korábban számos offshore forex kereskedéssel elérhető gyors meggazdagodást ígérő ajánlat jelent meg, később a kriptovilág újdonságát kihasználó különböző coinokra, tokenekre, kriptovalutákra építő konstrukciók terjedtek el. Jelenleg pedig a mesterséges intelligencián (AI) alapú, „robotok” által végzett „tévedhetetlen kereskedés” a hívószó mind a pénzügyi, mind a kriptopiacokon. (A kockázatos befektetésekről itt olvashatja az MNB összeállítását.)
Az elmúlt időszakban az MNB több olyan csalássorozatot azonosított, amelyekkel kapcsolatban közzé is tett figyelmeztetéseket. Lebukott az EG Investment Group, a Focused Stock Company, a GasPipe AI és a Stellar Ace. Ezek alapvető jellemzője, hogy prominens személyek – például a magyar miniszterelnök, a köztársasági elnök, az MNB elnöke, a Brit Nemzeti Bank elnöke – nevével, illetve közismert társaságokkal, mint például a Mol élnek vissza ajánlataikban.
Gyakori módszer, hogy a csalók valamilyen MNB által felügyelt pénzügyi intézmény engedélyének számára hivatkoznak, anélkül, hogy ténylegesen kapcsolatban állnának az adott társasággal. Tipikus ismérvük továbbá, hogy a befektetendő összeget egy – gyakran „könyvelőnek” vagy „befektetési tanácsadónak” nevezett – magánszemély számlájára kérik befizetni. Másik módszer, hogy a befizetés neobankon keresztül történik, úgy, hogy a befektetőt folyamatos telefonos kapcsolatban tartják és lépésről lépésre instruálják. Elterjedt az is, hogy a befektető számítógépéhez vagy telefonjához távoli hozzáférést biztosító applikáció (például AnyDesk vagy HopToDesk) letöltésére kérik az ügyfelet, ami megkönnyíti a csalók számára az adathalászatot.
Szintén csalásra utaló jel, ha az ügyintézők a kapcsolattartás módjára később visszahívhatatlan telefonszámokat adnak meg, a kapcsolatot elsődlegesen WhatsApp, Viber, Telegram vagy egyéb telefonos applikáción kívánják fenntartani, valamint a levelezőrendszerben küldött levelek nem hivatalos, nem valamely felügyelt intézményhez kapcsolható email-címről érkeznek. Gyanút kelthet az is, ha a levelek tartalma nagyon hosszú, ismeretlen hivatkozásokat, linkeket tartalmaz, amelyek megnyitására ösztönzik a potenciális befektetőt.
A fenti egyételmű csalástípusok mellett az elmúlt években az MNB jellemzően a következő „klasszikus” jogosulatlan tevékenység kategóriák kapcsán kapott piacfelügyeleti bejelentéseket: jogosulatlan forrásgyűjtés, kölcsönnyújtás, kötvényértékesítés, pénzügyi közvetítés. Ilyen tevékenységek üzletszerűen csak az MNB előzetes engedélyével végezhetők, enélkül azonban tiltottak. Befektetés előtt mindig célszerű ellenőrizni (ez itt tehető meg), hogy engedéllyel rendelkező társaság végzi-e az adott tevékenységet. A jegybanki figyelmeztetések között sem árt körülnézni.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: befektetés, hozam, csaló, csalás, MNB, forex, kripto, AI
Így szedik el a hozamkábulatba eső befektetők pénzét
Fotó: clipart.com
Az MNB piacfelügyelete – írta le egy szakcikkben a terület vezetője – egyre több bejelentést kap jogosulatlan pénzügyi tevékenységről, miközben figyelmeztetésekkel, eljárásokkal, illetve szükség esetén hatósági jelzésekkel lép fel a csalárd szereplőkkel szemben. Nebehaj Erika kitért arra, hogy a közösségi médiában terjedő, kiugró hozamot ígérő hirdetések száma meredeken nő. A látszat azonban szerinte sokszor csal, mivel a legális befektetési lehetőségek és különösen a piaci alapon elérhető hozamok nem nőttek ilyen ütemben, az óvatlan befektetőket kihasználó személyek száma viszont annál inkább.
Az elmúlt öt év bejelentései alapján jól kirajzolódtak a visszaélések legjellemzőbb trendjei. Korábban számos offshore forex kereskedéssel elérhető gyors meggazdagodást ígérő ajánlat jelent meg, később a kriptovilág újdonságát kihasználó különböző coinokra, tokenekre, kriptovalutákra építő konstrukciók terjedtek el. Jelenleg pedig a mesterséges intelligencián (AI) alapú, „robotok” által végzett „tévedhetetlen kereskedés” a hívószó mind a pénzügyi, mind a kriptopiacokon. (A kockázatos befektetésekről itt olvashatja az MNB összeállítását.)
Már több csalássorozatot is fülön csíptek
Az elmúlt időszakban az MNB több olyan csalássorozatot azonosított, amelyekkel kapcsolatban közzé is tett figyelmeztetéseket. Lebukott az EG Investment Group, a Focused Stock Company, a GasPipe AI és a Stellar Ace. Ezek alapvető jellemzője, hogy prominens személyek – például a magyar miniszterelnök, a köztársasági elnök, az MNB elnöke, a Brit Nemzeti Bank elnöke – nevével, illetve közismert társaságokkal, mint például a Mol élnek vissza ajánlataikban.
A legfontosabb szabály, hogy nincs olyan legális befektetés, amely garantáltan és kockázatmentesen irreálisan magas hozamot biztosítana. Aki mégis beugrik, annak célszerű haladéktalanul piacfelügyeleti bejelentést tenni az MNB-nek, illetve kár bekövetkezése esetén feljelentést tenni a rendőrségen.
A csalók többször kétféle „befektetési lehetőséget” kínáltak. Az „aktív rendszerben” egy „elemző” személyre szabott stratégiával segíti a befektetőket napi szinten, míg a „passzív rendszerben” egy mesterséges intelligencián alapuló éjjel-nappali automata rendszer termeli folyamatosan a pénzt. Legalábbis az ígéretek szerint. Valójában ugyanis az ügyfelek befizetései után a hirdető személyek elérhetetlenné válnak.Mikor kell mindenképpen gyanakodni?
Gyakori módszer, hogy a csalók valamilyen MNB által felügyelt pénzügyi intézmény engedélyének számára hivatkoznak, anélkül, hogy ténylegesen kapcsolatban állnának az adott társasággal. Tipikus ismérvük továbbá, hogy a befektetendő összeget egy – gyakran „könyvelőnek” vagy „befektetési tanácsadónak” nevezett – magánszemély számlájára kérik befizetni. Másik módszer, hogy a befizetés neobankon keresztül történik, úgy, hogy a befektetőt folyamatos telefonos kapcsolatban tartják és lépésről lépésre instruálják. Elterjedt az is, hogy a befektető számítógépéhez vagy telefonjához távoli hozzáférést biztosító applikáció (például AnyDesk vagy HopToDesk) letöltésére kérik az ügyfelet, ami megkönnyíti a csalók számára az adathalászatot.
Szintén csalásra utaló jel, ha az ügyintézők a kapcsolattartás módjára később visszahívhatatlan telefonszámokat adnak meg, a kapcsolatot elsődlegesen WhatsApp, Viber, Telegram vagy egyéb telefonos applikáción kívánják fenntartani, valamint a levelezőrendszerben küldött levelek nem hivatalos, nem valamely felügyelt intézményhez kapcsolható email-címről érkeznek. Gyanút kelthet az is, ha a levelek tartalma nagyon hosszú, ismeretlen hivatkozásokat, linkeket tartalmaz, amelyek megnyitására ösztönzik a potenciális befektetőt.
A fenti egyételmű csalástípusok mellett az elmúlt években az MNB jellemzően a következő „klasszikus” jogosulatlan tevékenység kategóriák kapcsán kapott piacfelügyeleti bejelentéseket: jogosulatlan forrásgyűjtés, kölcsönnyújtás, kötvényértékesítés, pénzügyi közvetítés. Ilyen tevékenységek üzletszerűen csak az MNB előzetes engedélyével végezhetők, enélkül azonban tiltottak. Befektetés előtt mindig célszerű ellenőrizni (ez itt tehető meg), hogy engedéllyel rendelkező társaság végzi-e az adott tevékenységet. A jegybanki figyelmeztetések között sem árt körülnézni.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: befektetés, hozam, csaló, csalás, MNB, forex, kripto, AI
