Húsz évnél is hosszabb lehet az eljárás

Így szerezték vissza a világban az elsíbolt vagyonokat

Fotó: AI/Azénpénzem

2026. szeptember 9. A sikeres nemzetközi példák szerint a korrupciós összegeknek akár 70 százaléka is visszaszerezhető. A gyakorlatban ugyanis még egy több országon átvezető pénzügyi hálózatot is szét lehet bontani büntetőjogi felelősségre vonás nélküli elkobzással, határokon átvelő pénzügyi nyomozással és nemzetközi együttműködéssel. Ez a folyamat azonban meglehetősen lassú.

A nemzetközi gyakorlatban a korrupcióból származó vagyon visszaszerzése rendkívül komplex folyamat. A globális statisztikák szerint a pénz sikeres visszamentési aránya átlagosan alig éri el a 30 százalékot. Holott a nemzetközi gyakorlatban a korrupcióból származó vagyon visszaszerzése és elkobzása ma már a pénzügyi bűnözés elleni küzdelem egyik legfontosabb, kiemelten kezelt eszköze. Általános nézetté vált, hogy a korrupt szereplőket meg kell fosztani a jogtalan előnyöktől, mivel a hagyományos börtönbüntetések önmagukban nem elrettentőek, ha a bűnös úton szerzett vagyon megmarad.

A vagyonvisszaszerzés fontossága egy dolog, a hogyan már más kérdés. Mindenesetre vannak ennek alappillérei. Ilyen egyebek között a mára elismerten szükségesnek tartott módszer, a büntetőjogi ítélet nélküli elkobzás (Non-Conviction Based Forfeiture). A hagyományos jogrendszerekben a vagyonelkobzáshoz elengedhetetlen a vádlott büntetőjogi elítélése, ám a modern nemzetközi gyakorlatban már a vagyontárgyra fókuszálnak civil vagy közigazgatási eljárás keretében.

Ezek a fontos alappillérek

Ha a korrupt vezető, illetve tisztviselő nem vonható felelősségre büntetőjogi alapon (például mert elhunyt vagy elmenekült) akkor vethető be az áthidaló megoldás. Egy másik mód a kiterjesztett vagyonelkobzás és a bizonyítási teher megfordítása: bizonyosság esetén nem csak a konkrét bűncselekményhez köthető összeget kobozzák el, hanem a személy teljes vagyonát átvilágítják. Ha a legális jövedelem és a tényleges életvitel, felhalmozott vagyon között hatalmas a szakadék, a bizonyítási teher megfordul: az érintettnek kell bizonyítania, hogy a vagyonelemeit tiszta, legális forrásból szerezte. Ha erre nem képes, a vagyont elvonják.

A harmadik alappillér a nemzetközi együttműködés és a globális egyezmények, hiszen a korrupcióból származó pénzeket szinte mindig offshore számlákra vagy külföldi ingatlanokba menekítik. Emiatt a nemzetközi gyakorlat szigorú jogsegély-mechanizmusokra támaszkodik. S végül, de nem utolsó sorban, a negyedik alappillér a tényleges tulajdonosi háttér átláthatósága. A korrupt szereplők gyakran fedőcégek és strómanok mögé rejtik a vagyont. A nemzetközi elvárások szerint a bankoknak és hatóságoknak kötelező azonosítaniuk a tényleges tulajdonost, és nyilvános, központi cégregisztereket kell vezetniük a visszaélések kiküszöbölésére.

A lopott pénzből még a Wall Street farkasa filmre is juthatott

A sikeres vagyonvisszaszerzési esetekben több példát is találhatunk a különféle alappillérek alkalmazására. Kezdjük a legnagyobb volumenű üggyel, a maláj botránnyal. 2009 és 2015 között becslések szerint több mint 4,5 milliárd amerikai dollárt (a jelenlegi árfolyamon ez körülbelül 1600 milliárd forint) sikkasztott el és mosott tisztára Najib Razak volt miniszterelnök és köre, mégpedig a 1Malaysia Development Berhad nevű állami beruházási alapból. Az eltulajdonított pénz jelentős részét offshore fedőcégeken keresztül luxuscikkekre, ingatlanokra és egyéb extravagáns célokra fordították, s persze jutott rendesen személyes bankszámlákra is (a vádak szerint az azóta jogerősen elítélt Najib Razakéra például 1 milliárd dollárnyi).

Az ügyre azután derült fény, hogy valakik 227 ezer (!) dokumentumot szivárogtattak ki egy brit újságírónak, amit követően globális nyomozás indult. A sikerhez persze – nem meglepő módon – az is kellett, hogy megbukjon Najib Razak és kormánya. A Maláj Korrupcióellenes Bizottság (MACC) adatai szerint az országnak a különböző nemzetközi egyezségek és vagyonelkobzások révén a teljes ellopott összeg jelentős részét, mintegy 70-74 százalékát sikerült valamilyen formában visszaszerezni.

Meghökkentőnek tűnhet, hogy a botrányban asszisztáló Goldman Sachs befektetési bank 2020-ban 3,9 milliárd dolláros megállapodást kötött Malajziával, illetve az is, hogy az amerikai hatóságok a globális zár alá vételek után eddig körülbelül 1,4 milliárd dollárt juttattak vissza Malajziának. Hozzájárult a sikerhez az is, hogy Svájccal és Szingapúrral is szoros volt az együttműködés, a talált luxustárgyak és ingatlanok sorsa pedig az azonnali büntetőjogi felelősségre vonás nélküli elkobzás és értékesítés volt. Érdekesség, hogy az anno elsikkasztott pénzből jutott hollywoodi filmek, hírek szerint köztük a Wall Street farkasának a finanszírozására is.

Lassan őrölnek...

A Fülöp-szigetek hírhedt első emberének, Ferdinand Marcosnak a bukása után felderített jogellenes (mintegy 5-10 milliárd dollárra taksált) vagyonából becslés szerint 2,7 milliárdot sikerül visszaszedni. A sikerességi arány tehát itt 30-50 százalékos. Ebben az ügyben (mint a többiben is) tanulságként szolgált viszont, hogy a türelem rózsát terem: Marcos és vele a társa, a nem kis részt a cipőimádatáról híressé-hírhedtté vált Imelda Marcos 1986-ban buktak meg, de még 2014-ben (!) is érkezett vissza az általuk eltulajdonított vagyonból pénz az ország számlájára.

A Fülöp-szigetek is egy különleges intézményt állított fel a rezsim bukása után: a PCGG Presidential Commission on Good Government (Elnöki Bizottság a Tisztességes Kormányzásért) feladata a Marcos család által jogellenesen megszerzett vagyon felkutatása és visszaszerzése lett. Több helyről érkeztek vissza amúgy a pénzek: Svájcból körülbelül 683 millió dollár, amerikai polgári perekből pedig mintegy 50 millió dollár került vissza. A PCGG máig működik és szerez vissza kisebb-nagyobb összegeket, 2024-es beszámolója szerint 1986 óta összesen 182 milliárd peso készpénzes visszaszerzést ért el, 2024-ben pedig 2,24 milliárd pesót juttatott a kincstárnak. (1 USD körülbelül 63 Fülöp-szigeteki peso).

A családi cégek pereltek

A nigériai visszamentést sokan a legjobb nemzetközi vagyonvadászati példának nevezik. Sani Abacha nigériai katonai diktátor 1993-1998 közötti (a halálának köszönhetően végetért) uralkodása után derült fény arra, hogy egyes becslések szerint 5, mások szerint 6-9 milliárd dollár közötti közpénzt lopott el. Utóbb a vagyon visszaszerzésében számos nemzetközi szereplő vett részt, így az Egyesült Államok, amely 2014-ben nyilvánosságra hozta, hogy több mint 458 millió dollárnyi olyan illegális pénzt fagyasztott be, amit Abacha és összeesküvői rejtettek el szerte a világon.

Nigéria évek óta küzd az ellopott pénz visszaszerzéséért, amit gátol, hogy az Abacha családhoz köthető vállalatok bírósághoz fordultak a hazaszállítás megakadályozása érdekében. Különös esetként már a brit adóparadicsom, Jersey is beszállt az igazságtételbe. Bejelentették ugyanis, hogy egy Deutsche Bank számlán elrejtett tetemes összeget (268 millió dollárt) a vagyon-visszaszerzési alapba helyeznek, hogy az juttassa vissza a készpénzt Nigériába. Becslések szerint az elmúlt huszonévben már több mint 3 milliárd dollárra ráleltek (van, aki szerint 5 milliárdra is), csak Svájc 1 milliárd dollárnál is többet utalt vissza Nigériának. A nyomozás és a munka maga továbbra is nagyon széles spektrumon zajlik: nemzetközi pénzügyi, jogi, adózási és vagyonkutató szakemberekkel dolgoznak együtt a pénz visszaszerzéséért.

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: N.Vadász Zsuzsa
Címkék: vagyon, vagyonelkobzás, korrupció, nemzetközi, vagyonvisszaszerzés