Az idén januárban ötödével több fogyasztáshoz kapcsolt adót söpörtek be

Így szippantja el tőlünk a pénzt a magyar kormány

Fotó: Latzer Anna

2023. február 27. Az Azénpénzem.hu kigyűjtötte, hogy az elmúlt években miként alakult a költségvetés bevétele. Jól látszik például, hogy a megugrott infláció mekkora pluszt hozott a kormányzatnak. Az idén folytatódik a pénzbehajtás. Az év első hónapjában a tavalyihoz képest a cégektől bő harmadával többet szedtek be.

Az extraprofitadóra az idén is szüksége van a költségvetésnek – jelentette be a hétvégi Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Nevesítette is, hogy szerinte az energiaszektor, a bankok, a kereskedelmi multinacionális cégek és a gyógyszeripari cégek a magas energiaárak nyertesei, ezért kell nekik továbbra is lényegesen nagyobb mértékben hozzájárulni az állami bevételekhez.

A kancelláriaminiszter arra persze nem tért ki, hogy ez a pénzbehajtás önmagában is gerjeszti az inflációt. A vállalatok ugyanis a plusz adóból, amit csak tudnak, áthárítanak a fogyasztókra. A költségvetés teljes bevétele közben az utolsó békeévhez, 2019-hez képest 2022-re – derült ki az Azénpénzem.hu gyűjtéséből – megduplázódott. Grafikonunkon jól látszik, hogy még a tavalyi nagy lakossági pénzosztás is csak egy hajszállal mérsékelte a magánszemélyektől dedikáltan beszedett pénzt. Ez az összeg így is magasabbra rúgott tavaly a 2020-asnál.

Adatok forrása: Magyar Államkincstár

Még ez a kép is nagyon csalóka. Hiszen a megugrott árak a lakosság zsebét apasztják leginkább. A drágulás a kormány áfabevételét (nem az ő pénzük lenne, de mivel úgy kezelik, ezért mi is írhatjuk ezt így) az előző évhez képest is 27 százalékkal dobta meg. Öt év alatt pedig közel duplájára nőtt az ebből az adónemből beérkező összeg nagysága.

Tudatos félrevezetés folyik

Lehet itt mindenféle „szankciós inflációról” beszélni (mint tette azt Gulyás), de a jegybanki tájékoztatókból is kilóg a lóláb. A vállalatok ugyanis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint a költségek emelkedésénél nagyobb áremelést hajtottak végre több szektorban is. Erről készült is egy jegybanki ábra, amiből látszik: az élesen kiugró magyar érték 2021 májusára esik, amikor pontosan kiderült, mely ágazatoktól mennyit és miért von el a kormány „extraprofit különadó” címen.

A plusz elvonás nem a nyereséget (profitot, adó előtti eredményt), hanem a célkeresztbe került ágazatok, cégek árbevételét adóztatja. Teljesen tekintet nélkül a költségszerkezetre. Ráadásul miközben a legnyereségesebb ágazatok 30 százalék feletti árbevétel-arányos adózott eredményt értek el, közülük egyetlen sincs, amelyre vonatkozna az „extraprofitadó”. Feltűnően kihagyták például a szerencsejáték ipart, de a NER más játszóterepét is. (Az „extraprofitadóval” kapcsolatban anomáliákról részletesebben itt írtunk.)

Az idén tekerik tovább a verklit

Már közzétették az idei első hónap költségvetési adatait is. Mint kiszámoltuk, az államhoz januárban az egy évvel korábbihoz képest közel ötödével több fogyasztáshoz kapcsolt adó folyt be. A lakosság közvetlen befizetései 35 százalékkal nőttek. Ebben a legnagyobb tétel az szja, amit felfelé húznak a minimálbér és bérminimum emelésével. Személyi jövedelemadóból 2023 első hónapjában az előző év azonos időszakához mérten 38 százalékkal többet sepert be az állam.

Ugyanebben az időszakban a cégektől 36,6 százalékkal magasabb összeget, közel 233 milliárd forintot szedtek be. Közben hatalmasat ugrott a kiadások között az egyedi és normatív támogatások összege. Ez az idén januárban a tavalyi 10,5 milliárd forint helyett 242 milliárdot tett ki. A rendre megjelenő hírek alapján is elég nyilvánvalónak tűnik, hogy nem csak a bevételszerzés, hanem a pénz újraosztása (persze baráti kezekbe) is a kormányzati célok közé tartozik.

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: infláció, drágulás, extraprofitadó, adó, szja, áfa, lakosság, cégek, költségvetés